Magyarország és az EU 2014 szeptemberében partnerségi megállapodást írt alá, ez azonban kifejezetten kulturális célú fejlesztésekre nem adott zöld lámpát. Ezért meg kellett találnunk azokat a lehetőségeket, amelyek viszont prioritásként benne szerepelnek ebben a megállapodásban. Ez a cél a közösségfejlesztés célja, az EU kiemelten támogatandó feladatnak tekinti.
A pályázatot a következő két hónapban, április 29-ig három tagú konzorcium készíti el: a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, a Nemzeti Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézet. „A hárommilliárd forint katalizátorként működik majd, és módszertani segédletet ad ahhoz, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból a megyei jogú és a kisebb városok, valamint a falvak rá tudjanak csatlakozni a további, közösségfejlesztésre fordítható forrásokra” – mondta az államtitkár. A városok 16 milliárd, a községek 11 milliárd, a megyei jogú városok pedig ötmilliárd forint (összesen 32 milliárd forintot) TOP-os forrást fordíthatnak erre, melyhez a hárommilliárdos pályázatai program nyújt segítséget. A cél az, hogy hatékony és jól kihasznált cselekvésfejlesztési programok jöjjenek létre országszerte, illetve, hogy az EFOP-os forrásoknak köszönhetően a civil közösségek kulturális értékeket tudjanak teremteni. „Ugyanez a kulturális államtitkárság törekvése is” – tette hozzá Hoppál Péter.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kultúrának feladata, hogy régen volt polgári értékrendszert, közösségi élményt, közösségi kezdeményezéseket újra elindítsa, próbáljon meg módszertani segédletet adni a kistelepüléseken élőknek, hogy aktív közösségek útján éljék meg a kultúrát. A projekt hároméves időszaka alatt több mint 300 települést kell bevonni a programba, legalább 60 szakembert kell képezni – megyénként két-két főt –, és legalább 300 közösségi fejlesztési folyamatot kell indukálnia – mondta a helyettes államtitkár.
Szíjjártó Anita
Fotó: Szondi Krisztián