Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet – a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. A hasonmás kiadás kiegészült a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel. A megjelenés pünkösdi időzítésének oka: a magyar nyomdászattörténet hetven levelet, összesen százharminchárom lapot tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András.
350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján Hess András betűinek felhasználásával, arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával, vakdombor nyomással készült.
A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét.
A magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470–71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai krónika. Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban; az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János Újszövetség-fordítása, amely 1541-ben jelent meg.
A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg.
A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon.
E köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. A princetoni példány került elő legutoljára: 1990-ben egy aukción 420 ezer nyugatnémet márkáért vásárolták meg.
Az első magyar földön nyomtatott könyvnek 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelenik meg fakszimiléje. A jelenlegi kiadással megajándékozták Ferenc pápát is a néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.
A bemutatón Rózsa Dávid főigazgató hangsúlyozta, hogy a Budai krónika „a kultúra disszeminációjának legújabb eredménye, amely a korábbi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát”.
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár
