Hozzátette: tárlatokkal, előadói estekkel, kamarakoncertekkel szeretnének életet vinni a hosszú ideje üresen álló műemlék épület falai közé. Bozsvári István tájékoztatása szerint az évszázados épület építészeti-műemléki feltárása megtörtént. A hasznosítási tervet pályázati forrásból szeretné elkészíttetni az önkormányzat.
A felújításhoz befektetőre van szükség, mivel a kastély rekonstrukciójára a helyi hatóságnak nincs elég pénze. Ez a munka becslések szerint az önkormányzat tízéves költségvetését emésztené fel. A felújítás révén a műemlék épület visszanyerhetné impozáns küllemét. Működtetésében partnerséget vállalna az önkormányzat - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy voltak már érdeklődők Fertőszéplakon.
A polgármester arról is beszámolt, hogy az elmúlt időszakban felvetődött a kastély szállodává, kulturális centrummá alakítása. Egyes vélemények szerint az épületet helyreállítása után a világörökségi rangot elnyert fertőtáji turizmus szolgálatába lehetne állítani. Az önkormányzat szeretné felhívni a figyelmet Fertőszéplaknak erre az értékére, ezért azon is gondolkodnak a helyiek, hogy a rusztikus hangulatú pincében bormúzeumot rendeznének be.
A kastély építéséről a korabeli iratok nem tesznek említést, az azonban tudjuk, hogy 1594-ben már lakták az épületet. Az épület védelmi funkcióját bizonyítja, hogy vastag falakkal, bástyákkal és lőrésekkel látták el. Egy 1264-ben kelt oklevél egy létező toronyról tesz említést, amely a kastély helyén állt. A Széchenyi család az egykori kastélyon nem sokat építhetett, alakíthatott, hiszen a hitbizományi szerződésben, amely három generációra biztosította részükre a használatot, az építkezésre fordítható összeg felső határát 3.000 forintban határozták meg. További részletek a kastély történetéből.
A kastély a 17. század utolsó harmadától csaknem egy évszázadon át a Széchenyi-családnak adott otthont. Fertőszéplakon született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, Széchenyi István édesapja.
(Múlt-kor/MTI)
