A bábszínházról néhány évtizede még leginkább a vásári komédiák juthattak eszünkbe, és makacsul tartotta magát az a nézet is, hogy ezek az előadások nem szólítják meg a felnőtt közönséget. Az utóbbi években azonban igencsak átalakultak a színházi formákkal kapcsolatos fogalmaink, és ma már izgalmas, a hagyományos színházi kereteket szétfeszítő és kísérletező előadásokat is szép számmal láthatunk nemcsak külföldön, de itthon is.

Nárcisz, Echo …és Adél

Az önmaga tükörképével végzetes szerelembe eső Nárcisz és a visszhang csapdájában vergődő Echo több ezer éves mítoszát már Ovidius is megénekelte, de a Zombola Péter–Vizin Viktória–Gergye Krisztián-alkotótrió feldolgozása a megszokottól eltérő, friss színekkel gazdagítja a jól ismert sztorit. A zenét, báb- és mozgásművészetet lebilincselően ötvöző előadásban egy, a szerepei között elvesző operaénekesnő elméjébe pillanthatunk be, aki olykor Nárcisz, máskor Echo személyiségét magára öltve keresi a kiutat a magányból. A produkcióban megjelenik a Nárcisz vesztét okozó tükör és a főszereplő Hoffer Károly által tervezett, életnagyságú mása, Adél is, aki az érzékeny mozgatásnak köszönhetően az előadás teljes értékű, szinte élő szereplőjévé válik. Az elképesztően izgalmas vállalkozás október 9-én látható a Várkert Bazárban.

A fizikai színház egyik úttörője, a berlini székhelyű nemzetközi kollektíva, a FAMILIE FLÖZ nem először jár Budapesten: 2016-ban Infinita című előadásukkal már megnyerték maguknak a CAFe Budapest közönségét, majd tavaly ismét a Müpában nyűgöztek le mindenkit, idén pedig Dr. Nest című új produkciójukkal térnek vissza. Természetesen hozzák a társulat védjegyévé vált, emberi fejet mintázó, karikatúraszerű maszkjaikat, és sajátos, fanyar humorukat sem hagyják otthon. Külön öröm, hogy történeteik megértését nem gátolja nyelvi akadály, hiszen a testbeszédet a mozgásművészet szintjére emelő, nemritkán akrobatikus elemeket is bravúrosan beolvasztó előadásaikban nincs is szükség szavakra. Október 4-én és 5-én sem lesz ez másként: egy elmegyógyintézet abszurd világába csöppenve nevethetünk, ámulhatunk és élhetjük át a FLÖZ-élményt.

Fényből festett japán varázslat

A 17. és 19. század között virágzó tradicionális japán művészeti stílus, az ukijo-e mesterei a tünékeny szépséget örökítették meg finom metszeteiken, a Ledpuppets társulatát pedig éppen ez a légies könnyedség és a Távol-Kelet egzotikus művészete ihlette meg: formabontó előadásukkal a libbenő kimonók és a lampionok hazájába invitálnak minket. A csapat a hagyományos bábjátékból kiindulva keres mindig új és még újabb megoldásokat: szokatlan vizuális hatásokra épülő színházukban 2014 óta kísérleteznek saját készítésű, világító bábokkal, amelyekkel az elmúlt években több hazai és nemzetközi fesztiválon arattak elsöprő sikert. A CAFe Budapesten látható Ukiyóban egy messzi-messzi kultúra fényei állnak össze egy történet képeivé.

Ledpuppets: Ukiyo
Egy magyar királykisasszony világ körüli kalandjai

A holdbeli csónakos az ősbemutató óta eltelt negyven évben mit sem veszített népszerűségéből, sőt: Weöres Sándor többféle műfaji meghatározással illetett mesejátéka újabb és újabb generációkat ejt rabul izgalmas történetével és szereplőinek sokféleségével. Ami még jobb, hogy ezekkel a figurákkal téren és időn átívelő kalandokra indulhatunk, amelyek során nemcsak a jóleső izgalomnak engedhetjük át magunkat, de sokat tanulhatunk az égi és a földi szerelem természetéről is. Ebben a vásári bábhagyományt a klasszikus népmesékkel ötvöző, felnőtté válásról szóló játékban nem maradt hely az unalomnak, a tanulság viszont ezúttal sem marad el, köszönhetően a Budapest Bábszínház művészeinek október 9-én.

Táncos a sötétben

Most képzeljük el, hogy egyszer csak elsötétül a világ, és nem látunk semmit. Ugye, milyen rémisztő? Duda Paiva táncművész-koreográfus gyermekkorában átélte ezt a borzasztó megrázkódtatást, és bár szerencsére a betegség átmenetinek bizonyult, látásának elvesztése maradandó élményként kísérte felnőttkoráig. Olyannyira, hogy Blind című előadásában ennek a meghatározó traumának állít rendhagyó emléket „partnereivel”, akik paradox módon – hajlékony szivacsbábokról van szó – nagyon is eleven társai ebben a terápiás hatású múltidézésben. A mozgásművészetet a bábszínházzal elegyítő produkcióban a gyermekkori élmény a sebezhetőség metaforájává válik, a közös tánccal pedig Paiva a szemünk előtt rúgja-simítja-ugrálja ki magából a fájdalmat.

Freddel az előítéletek ellen

A Hijinx egy példaértékű színházi társulás Walesből, akik produkcióikkal, közösségi projektjeikkel és érzékenyítő tréningjeikkel számos elismerést zsebeltek be. Fogyatékossággal élő, tanulási nehézségekkel küzdő és autista művészekkel dolgoznak, de ahogy ők mondják, nem a hiányosságaik ellenére, hanem éppen meglévő képességeik miatt. Tántoríthatatlanul hisznek benne, hogy könnyebben megérthetjük egymást és a minket körülvevő világot, ha más szemszögből is megvizsgáljuk azt. Hozzánk a Meet Fred című, zajos sikereket arató előadásukkal érkeznek október 11-én , amelynek középpontjában egy, az előítéletekkel nap mint nap küzdelmet folytató rongybáb áll. Fred semmi másra nem vágyik, csak hogy egy hétköznapi fickó lehessen, munkát, barátnőt, valódi életet szeretne, ám hogy ezeket elérje, komoly veszéllyel kell szembenéznie: elveszítheti a bábok életjáradékát.

A teljes cikk a CAFe Budapest blogján olvasható: https://cafebudapestfest.blog.hu/2019/09/18/hat_babos_program

Nyitókép: Vizin Viktória az …és Echoban
fotó: Éder Vera