A Súlypontok - A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című, csütörtökön nyíló tárlaton a Műcsarnokban többek között organikus anyagokból és műanyagból készült alkotásokat, kisplasztikákat és installációkat is láthatnak az érdeklődők.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a csütörtöki sajtóbejáráson kiemelte, hogy immár hatodik alkalommal rendezik meg az „egy terem, egy művész, egy kurátor” típusú kiállítást az intézményben, azonban ez az első alkalom, hogy azonos műfaj szerint választották ki az alkotókat. A tárlat rendezőelve ezúttal a szobrászat lett – tette hozzá Szegő György.

A kiállítás nem mutat keresztmeszetet – hiszen hat művész munkái nem adhatnak teljes szakmai áttekintést –, a kiválasztott alkotók azonban sok olyan tematikus és technikai megoldást alkalmaznak, amelyek jellemzőek a kortárs szobrászat törekvéseire.

A sorozat eredeti koncepciójához hűen az érdeklődők most is a kiállító művészek újonnan készített, vagy a hely adottságaihoz installatív módon hozzáigazított műveit láthatják. A tárlaton hangsúlyos az emberi test reprezentációja.

Farkas-Pap Éva kiállított kis méretű plasztikái változatos, modern anyagokból, többek között betonból, porcelánból, Lego-darabokból készültek, amelyek megjelenítik többek között a játék és az emlékek hatását a felnőttkorra. Gálhidy Péter alkotásainak legfőbb inspirációs forrása a természet, a tárlaton szobrai és kisplasztikái is láthatók. A kiállításon megtekinthetők Majoros Áron Zsolt egész alakos acélszobrai is.

A kezdetben nonfiguratív, geometrikus, szakrális jelentésekben gazdag munkákat készítő Menasági Péter szobrász a mostani kiállításon figuratív alkotásokat mutat be, melyeken korábbi köztéri alkotásainak, többek között a 2004-ben a Rózsadombon felállított Mansfeld Péter-szobor tapasztalatai jelennek meg. Melankólia című sorozatában mind a három helyspecifikus munka egy-egy Pilinszky-idézetet kapott.

Polgár Botond kiállított szobrai testidézetek, létező festmények, szobrok egy-egy kimetszett részlete, jellegükből fakadóan torzók, amelyek az emberi lét végességével való szembenézésről és a nyomhagyás szándékáról szólnak. Az örmény származású, az 1990-es évek óta Magyarországon élő Yengibarian Mamikon kiállított alkotásainak anyaghasználatában az ólom és a viasz is megtalálható, valamint gyakran megjelennek rajtuk a keresztény szimbólumok.

A kiállítás június 25-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.

Nyitókép: Polgár Botond: Halott Vénusz. Fotó: Sulyok Miklós