A szobor építése i.e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték, de végül 33 méteresre építették meg. Magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i Szabadságszoboré.
A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. A szobor építésénél - a feljegyzésekből tudjuk - 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33 méter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt. I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaiosz király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el. További részletek
Huszonhárom évszázaddal azután, hogy az ókori görög mesteremberek elkészítették a legendás szobrot, amely több évszázad festőit, költőit és íróit ihlette meg, és amit az ókori világ hét csodája közé is beválasztottak, egy furcsa installáció születik az Égei-tenger szigetén. A kelet-német Gert Hof műve nemzetközi finanszírozásnak köszönhetően valósul majd meg, és egyedülálló építészeti remekmű lesz - ígéri a sziget vezetője, Hatzisz Hatziefthimiu, aki a múlt héten Dubainban mutatta be a terveket.
Az eredeti szoborhoz hasonlóan az új alkotás is a kikötő szélén áll majd, és azt a béke jegyében részben beolvasztott fegyverekből készítik majd el. Az eredetileg 34 méter magas Kolosszussal ellentétben a mostani szobor magasabb és nagyobb lesz i.e. 225-ben elpusztult elődjénél. A korábbi elképzelésekkel szakítva a mostani alkotás több más dologban is eltér az ókoritól. Korábban ugyanis többször próbálták újjáépíteni a szobrot, az azonban a görög régészek tiltakozása miatt nem valósulhatott meg. Ilyen volt egy, a 2004-es olimpiai játékok előtti javaslat is, amikor bár az eredeti szobrot másolták volna le, arra mégsem adtak engedélyt, mert a szakértők szerint a múlt tökéletes lemásolása csak karikatúrákat eredményezhet.
A "szobor" legnagyobb újdonsága, hogy fényből készül, azaz egészen más látványt nyújt majd akár éjszaka, akár nappal, és a látogatók akár be is léphetnek a 60-100 méter magas fénysugárba. A világ legnagyobb ilyen installációja 200 millió euróba kerül majd - számolt be a görög Vima napilap, és a finanszírozásban a helyi adományok mellett a jelenleg a World Trade Centerbe is beruházó nemzetközi békeszervezetek is részt vesznek majd.
