Mesteri példája e metafóraépítésnek Balázs Béla hét ajtója A kékszakállú herceg várában. A hetedik ajtó átlépése végzetes, mint ahogy az Szabó Magdánál is. A könyv szikár, fegyelmezett struktúrája hatalmas szenvedélyeket, történelmi és magánviharokat rejt, jellemek összecsapását, megismerését, ajtók feltárását.
Telitalálat Szabó István választása. Szabados Anna írónő és férje, Tibor (nincs elrejtve az önéletrajzi ihletés) és fura házvezetőnője, Emerenc bonyolult kapcsolata a II. világháború előtti és utáni Magyarországra viszi a nézőt-olvasót, el egészen a ?60-as évekig. A regényadaptációk fő kérdése, hogy azok szellemisége átkerül-e a papírról a vászonra. Ezt a két Szabó esetében már a film megtekintése előtt sem kérdőjeleztem meg, és nem csalatkoztam. A film nyelve ugyanolyan fegyelmezett, mint a regényé, amihez megragadó hátteret fest Ragályi Elemér kamerája és filmes nyelvet, jó tempót, szindbádos villanásokat ad neki a vágó, Lemhényi Réka ollója.
Ragályi az arcokra fókuszál, joggal, hiszen nem eseményeket, hanem érzelmeket kellett megeleveníteni, két akarat, két eltérő személyiség összecsapását, összesimulását. Kulcskérdés éppen ezért a két főszereplő, mert az ő arcuk kell, hogy leírja az egész regényt. Szabó Istvántól megszokottan két külföldi nagyságot látunk: a királynőként Oscart nyert Helen Mirrent a királynői tartású Emerenciaként, és az egyik legcsodálatosabb film, A mások élete német főszereplőjét, Martina Gedecket Magdaként. A külföldi nevek részben a koprodukció velejárói, részben ajtót nyitnak a nemzetközi érdeklődéshez. Nem mellesleg kitűnő választás mindkettő. Emerenc szerepe a mutatósabb, az ő karaktere a bonyolultabb, mint ahogy múltja is az. Az ő titkainak felfejtése a megismerés útja. Az ő titkait rejtő lelki és valóságos ajtó megnyitásához vezető úton dúló ellen- és rokonszenvhullámokon át épülő kapcsolat két erős nő közt, és végül a határátlépés, az ajtó betörése nyomán megszülető tragédia mind-mind az arcokon, a szemekben zajlik. Tótágast álló kapcsolatukban a jómódú és ismert írónő a gyenge, az esendő, a lekiismeretfurdalástól meggyötört, a bizonytalan, a hódítani vágyó, és az egyszerű, szegény, magányos takarítónő a fenséges, a felsőbbrendű, az ízlést és szabályokat diktáló. Mindkét színésznő nagyszerű a maga karakterében, amihez hozzájárul a két kiváló szinkron, Györgyi Anna és Bánsági Ildikó, aki a színpadon Magdát alakította, ezúttal pedig Helen Mirren hangjaként Emerenc bőrébe bújt. Mirren minden pillantása, a testtartása, legkisebb mozdulata a színjátszás magasiskolája. Kitűnő mellettük mindenki a legkisebb szerepben is: Eperjes Károly, Marozsán Erika, Koncz Gábor, Andorai Péter, Kovács Lajos, Börcsök Enikő, Nagy Mari, Szirtes Ági, Pindroch Csaba, Tóth Ildikó. Bájos pillanat, amikor orvosként együtt villan fel Jiří Menzel és Szabó István. Kiváló film született. Méltó a regényhez.
