Határon innen és túl is elismeréseket adtak át a magyar kultúra napja alkalmából

Békéscsaba

Egy emelkedő nemzet sikerét kultúrája gazdagságában lehet leginkább lemérni – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Békéscsabán, ahol átadta a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. Ünnepi beszédében a tárcavezető úgy fogalmazott, azokat ünneplik, akik létrehozták és fenntartják a kultúrát; azokat a közösségeket, amelyek „szárnyakat építettek a magyar kultúra épületéhez”. Ünnepelni jöttek azt a köteléket, amely minden egykor és ma élő magyart összeköt a nagyvilágban; és ünnepelni az összes művészeti ágat.

A kultúra hozzásegít a túléléshez, segíti az eligazodást – közölte. A kultúra más, mint a divat. Általa tartozunk össze, meghatároz bennünket, „addig tudunk megmaradni, amíg örökölt értékeinket megőrizzük és tovább tudjuk adni”. A kultúra addig marad meg, amíg keressük a jót, szépet és közöset egy nemzet életében – fogalmazott. Gulyás Gergely szerint a kultúra gyarapodásával az egymáshoz fűződő kapcsolatok is erősödnek; a kultúra művelése az egyik legfontosabb kötelesség, ezért partnere a kormány azoknak az önkormányzatoknak, amelyek vevők erre.

A békéscsabai önkormányzat e szempontból is példát mutat – jegyezte meg. Kiemelte, a kormány és az önkormányzat közösen működteti az estnek otthont adó Békéscsabai Jókai Színházat, valamint a Napsugár Bábszínházat; és idén kiépül a négymilliárd forintból létrehozott Munkácsy-negyed is a városban. Békéscsaba Munkácsy városa – jelentette ki. A festőművész nemcsak vármegyei vagy magyar géniusz volt, hanem az egyetemes kultúra része. Azzal, hogy Békéscsaba vállalta a hagyaték rá eső részének gondozását, messze a város és a vármegye határain túlmutató munkát végez – hangoztatta.

Gulyás Gergely a Békéscsabai Jókai Színházban adta át a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket Fekete Péternek, a teátrum 2008 és 2015 közti igazgatójának, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatójának és Perlaki Attilának, a Békéscsabai Bartók Béla Vegyes Kar karnagyának. A miniszter azt mondta, Fekete Péter kulturális államtitkárként sokat tett azért, hogy országszerte bővüljenek a kultúra lehetőségei; ahogyan a cirkuszművészet 21. században járható útjának megteremtéséért is. Perlaki Attiláról szólva kiemelte, hogy az 1976-ban elkezdett utat folytatja csaknem 20 éve karvezetőként, ennek révén egy amatőr együttesből mára ötventagú, nemzetközi színtéren is sikeres, minősített fesztiválkórus, „a békéscsabai értéktár ékköve” nőtt ki.

Dunaszerdahely

„Magyarságunk, kultúránk megtartása ma nem részletkérdés, hanem létkérdés, mert csak a nemzetére és kultúrájára büszke közösség tud megmaradni” – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn. A Csallóköz központjának számító város önkormányzata és a Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett, kulturális műsorral átszőtt ünnepi rendezvényen a nemzetpolitikai államtitkár Kölcsey Ferenc örökségül hagyott életművéről, a magyar kultúra megőrzésének feladatáról és fontosságáról, illetve a magyar kormánynak e cél érdekében kifejtett tevékenységéről is beszélt a helyi művelődési központban, amelynek padsorai teljesen megteltek résztvevőkkel.

„Kultúránkat, amely ott van bennünk is, úgy tudjuk a legkönnyebben megőrizni, ha mindennapjaink részévé tesszük, szülőként magyar iskolába íratjuk gyermekeinket (.) és ápoljuk hagyományainkat” – emelte ki beszédében Potápi Árpád János. Rámutatott: ez ma annál is inkább a feladatunk, mert aggasztó folyamat zajlik Európában, idegen népeket akarnak betelepíteni, ezeréves kincseket, templomokat rombolnak le, és elutasítják a kereszténységet, azt az értékrendet, amely európaiságunk része. „Magyarságunk, kultúránk megtartása ma nem részletkérdés, hanem létkérdés” – hangsúlyozta Potápi Árpád János, rávilágítva: csak a nemzetére, kultúrájára büszke közösség tud megmaradni, s ha a magyar kulturális élet erős marad, akkor a magyar közösség más területeken is nagy eredményeket tud elérni. „Kultúránk tisztelete és továbbadása nemzedékről nemzedékre – őseink és önmagunk tisztelete” – fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: a magyar kormány 2010 óta vállalja ennek a feladatnak a rá eső részét, mivel célja, hogy a Kárpát-medence minden magyarja számára lehetőséget teremtsen arra, hogy megélhesse magyarságát. Kifejtette: ennek érdekében támogatják külhoni régiók kulturális szervezeteit és intézményeit, s öröm látni, hogy ennek a munkának mára beérett a gyümölcse, hiszen Kárpát-medence-szerte virágzik a magyar kulturális élet. Hozzátette: arról biztosíthatja a külhoni magyar közösségeket, hogy a magyar kormány a továbbiakban is minden támogatást meg fog adni nekik. „Egyetlen magyarnak sem engedjük el a kezét” – szögezte le Potápi Árpád János.

Mátészalka

Az a nemzet, amelynek nincs önálló kultúrája, eltűnik, nem létezik – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a magyar kultúra napja alkalmából tartott városi ünnepségen hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Mátészalkán. Rétvári Bence a Kölcsey parkban tartott ünnepségen arról beszélt, a magyaroknak mindig együtt kell kérni a Himnusz segítségével, hogy „Isten, áldd meg a magyart!”, mert „amíg ezt megtesszük, addig lesz magyar nemzet és lesz Magyarország”. Az államtitkár kifejtette, a magyarok történelmük során világszínvonalút alkottak a kultúra területén, köszönhetően annak a sok művésznek és alkotónak, akik munkásságukkal maradandót hoztak létre itthon és a világban. Büszkék lehetünk kultúránkra, hiszen a világ legjobbjai között mindig ott voltak és vannak a magyar zeneszerzők, költők, írók, képzőművészek és színészek, nevükkel a külföldi tankönyvekben is rendszeresen lehet találkozni, annak ellenére, hogy a más népek által nehéznek tartott nyelvünkben elrejtjük és kódoljuk gondolatainkat – emelte ki Rétvári Bence.

Emlékeztetett arra, a honfoglalás idején a Kárpát-medencébe mindössze félmillió magyar érkezett, akik az addig itt élő egy-két millió embert „magukba olvasztották”, asszimilálták, ezt pedig a kultúra, a saját kultúrájuk erejével tudták megtenni. A történelem során olyan népek is érkeztek ide, amelyek átvették a közben megsokszorozódó magyarok kultúráját, nyelvét és szokásait, azaz önmaguk tettek erőfeszítést azért, hogy magyarok lehessenek – hangoztatta Rétvári Bence. Mint mondta, a magyar nemzet egy kultúrnemzet, hiszen kultúrája 1100 éve él, ezt tette a nemzetet azzá, amivé vált. Hozzátette, kevés olyan nemzet van a világon, ahol a kultúra és a nemzet ennyire összefonódik, illetve a nemzeti identitást ennyire a kultúra határozza meg.

Az államtitkár hangsúlyozta, voltak és jelenleg is vannak a világban olyan „importált” irányzatok, amelyek lebecsülték, vagy ideig-óráig el akarták törölni a nemzeti kultúrát, de szavai szerint ezektől azonban nem kell félni akkor, ha ezeknek a magyarok a jövőben is összefogva ellenállnak. „Amelyik nemzet ezt elfogadja, az önmagát adja fel, megszűnik, márpedig szerintünk úgy sokszínű a világ, ha sok nemzet van benne” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a magyarok így, azaz az erős nemzetek sokszínűségével szeretik Európát is.

Az eseményen köszöntőt mondott Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere. Kovács Sándor, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, Mátészalkán és térségében sokszínű és erős a kulturális élet, a szatmári városban tevékenykedő művészek és társulatok a magyar kultúra nagyon sok irányzatát és arcát próbálják megmutatni az itt élőknek. Az ünnepséget követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc költő szobránál, az ünnepi program színi előadással folytatódott művelődési házban.

Nagyvárad

Nincs magyarországi magyar kultúra és romániai magyar kultúra, csak magyar kultúra van, egységes és oszthatatlan – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn este Nagyváradon. Nagy János a magyar kultúra napján díjátadó gálán vett részt a partiumi városban, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezete, illetve Debrecen, Berettyóújfalu és Margitta önkormányzata által szervezett egyhetes ünnepi rendezvénysorozat része. Az ünneplőkkel megtelt Szigligeti Színházban mondott köszöntőjében örömének adott hangot, hogy Nagyváradon ünnepelhet, kijelentve: „Bihar szíve Nagyváradon dobog”.

Emlékeztetett: volt idő, amikor szinte áthidalhatatlanná nőtt a Bihar két része közötti szakadék, és sok ezer mérföldnek tűnt a magyar határ és a nagyváradi Szent László tér közötti tíz kilométer. „Azóta a szakadék fekvőrendőrré szelídült, és a távolság is lerövidült” – mondta, hozzátéve, hogy ma már autópálya fut Debrecen és Bihar között. „Hozzáigazítva az életet a szellemhez. Merthogy a szellem autópályáin itt mindig is erős volt a forgalom” – fogalmazott. Rámutatott: Nagyvárad „a magyar kultúra őrvárosa”, „szellemi-kulturális igazodási pont" és végvár is, amely közel másfél évszázadon át falai között gyűjtötte össze és védte a maradék magyarságot. A bástyák, tornyok feladatát a templomok, iskolák, múzeumok, könyvtárak és kávéházak vették át – mondta –, és szerinte mindezeket egyesíti a Szigligeti Színház. „Egyszerre a magyar kultúra temploma, iskolája, múzeuma, emlékműve és kávéháza, azaz közösségi tere. Kifejezi azt a küldetést, hogy mi, magyarok nemcsak honfitársai, testvérei, de őrizői is vagyunk egymásnak, és a közös szellemi-kulturális örökségünknek” – húzta alá.

Hozzátette: a magyarság egésze a részekért, a részek magyarsága az egészért felelős, „ettől a küldetésünktől nem tértünk, de nem is térhetünk el”. Felidézte: voltak évtizedek, mikor nem volt erő betölteni a küldetést, de a magyarság túlélte a vereségeket, ma a határon túli magyarság tagjai már nemcsak lélekben, de jog szerint is magyar állampolgárok lehetnek. Győzelemnek nevezte, hogy a határ két oldalán élő magyarok közösen ünnepelhetik a magyar nyelvet és kultúrát, és emlékeztetett: „a magyar nemzet a nyelvében él”, és csak nyelvének elvesztésével tűnhet el. „Éppen ezért ma a magyar kultúra ünnepe minden egyes magyarul kimondott szó, magyarul elsuttogott szerelmi vallomás, magyarul megtartott tanóra, magyarul megírt vers, magyarul dúdolt altató, magyarul előadott színdarab. És a magyar kultúra ünnepe minden magyarnak megtartott, magyarnak nevelt gyermek is. Minden ember, akinek ajkáról nem tűnik el a magyar szó” - mondta Nagy János. Az államtitkár arra intette a jelenlévőket: őrizzék és gyarapítsák ezt a szellemi tőkét, és adják át a következő nemzedékeknek, mert „Nagyvárad ma is a Holnap városa”.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „a magyar kultúra a múltat köti a jelenhez, és a jelent a jövővel fűzi össze”. „Kultúra nélkül nagy csend lenne, veszélyesen nagy lenne a csend" – mondta Ady Endre magyar ugarára utalva. Hangsúlyozta: a kultúra a csenddel ellentétben nem félreérthető, hanem bizonyos, biztonságot jelent, a közösséghez tartozás, a szülőföld biztonságát. Rámutatott: nem sok közösség mondhatja el magára, hogy olyan városban él, mint Nagyvárad, mely királyok temetkezőhelyéül szolgált. „Olyasmit adtunk a világnak, és minden más nemzetnek, mely évszázadokon keresztül fennállt és egyetemes értéket teremtett mindenki számára” – fogalmazott.

Az ünnepségen A magyar kultúráért életműdíjat, illetve A magyar kultúráért díjakat, valamint emlékplaketteket is átadták a megyeszékhely és Bihar megye művelődési életében jelentőset alkotóknak. Emellett az RMDSZ nagyváradi szervezete által diákoknak meghirdetett Egy perc Lédával pályázat nyerteseit is díjazták. A gálaest a debreceni Hajdú Táncegyüttes ünnepi előadásával zárult. Nagy János nagyváradi látogatásán Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével is találkozott, akivel a szervezet helyzetéről és a romániai választási év kihívásairól tárgyalt. A vendéget az egyik kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség helyi politikusai is üdvözölték – tájékoztatta az MTI-t az EMNT sajtóirodája.

Pannonhalma

A magyar kultúra napja mindannyiunk ünnepe, a magyar kultúrát pedig az Isten, család, haza tisztelete és szeretete, valamint a magyar szabadság ügye melletti elkötelezettségünk tartja össze – hangoztatta Csák János kulturális és innovációs miniszter hétfőn, a magyar kultúra napján rendezett ünnepségen a Pannonhalmi Főapátság bazilikájában. A tárcavezető úgy fogalmazott: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napját Szent Márton hegyén együtt ünnepeljük a bazilika 800 éves felszentelésének ünnepével, mert a kultúra nem pusztán művészeti alkotásokból áll, a kultúra az az észjárásunk, az életmódunk. A kultúra generációkon átívelve épül – folytatta a miniszter, majd hozzátette, hogy van anyanyelvünk, zenei, táncos, vizuális és épített anyanyelvünk.

Csák János elmondta, hogy Magyarországnak jelenleg olyan kormánya van, amely még a „szűken értelmezett kultúrára” is a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát költi. Az Európai Unió más országaiban ez az arány 0,5 százalék. Hozzátette: tudjuk, hogy a kultúra alapfeltétele a cselekvőképességnek. Vannak gazdagabb országok is Magyarországnál, de nem cselekvőképesek, mert valami hiányzik a gyökerükből, kultúrájukból. Pedig a kultúra maga az önazonosságunk, az identitásunk – mutatott rá a miniszter. Az az ország, az a nemzet, az a nép, amely elengedi az identitását, az elveszti a cselekvőképességét is –fogalmazott. Kiemelte, a cselekvőképességhez tartozik, hogy a kormány szándéka szerint gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet legyünk. Géza fejedelem és Szent István is örök Magyarországról beszéltek, a mi feladatunk ennek fenntartása – tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy Pannonhalma, Csíksomlyó, Pápa vagy Debrecen is bebizonyította, hogy lehet hosszan és kitartóan, egy 1500 éve megírt regula alapján fenntartani közösséget, kultúrát.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát elmondta: leginkább hazánk első monostorának templomában lehet érezni, hogy a kultúra a kultuszból nő ki és folyamatosan abból táplálkozik. „Számtalan területen látjuk a kibontakozását ennek a több mint ezer éve tartó folyamatnak, a kultúrateremtés folyamatának”. Kiemelte, hogy a mai diákok ugyanúgy arra keresik a választ, mint az első diákok, hogy hogyan tudnak eligazodni az életben, melyek azok az értékek, amelyekre alapozva ők is gyarapítani tudják hazánk kultúráját. Hozzátette: az első szerzetesekhez hasonlóan a jelen korban is a kultuszból merítenek, amikor meghívják és befogadják a kortárs magyar írókat, amikor párbeszédet folytatnak fiatal magyar képzőművészekkel és amikor együtt dolgoznak az ország jeles tudományos, szellemi és kulturális műhelyeivel, intézményeivel. A főapát ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjéért mindannyian felelősek vagyunk.

Az ünnepség részeként Kiss Zsolt orgonaművész, a Szent Márton-bazilika karnagya zenélt, majd a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraegyüttese adott ünnepi koncertet.

Szeged

Gömöri Krisztián színművész és Molnár László karmester kapta idén a Szeged Kultúrájáért díjat, az elismeréseket hétfőn adták át a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen.

Gömöri Krisztián a Miskolci Nemzeti Színház stúdiósa volt, színészi pályáját is itt kezdte 1995-ben. 1997-ben szerződött Szegedre, ahol az elmúlt 25 évben bizonyította színészi sokszínűségét: egyaránt játszott drámákban, operettekben, vígjátékokban, zenés játékokban és musicalekben. Szeged közönsége örökre szívébe zárta emlékezetes alakításaiért, többször nyerte el a Dömötör-díjat. A színház prózai tagozatának meghatározó, vezető személyisége.

Molnár László a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc növendékeként szerzett diplomát, majd Kórodi András magántanítványaként karmester lett. Szolnoki és nyíregyházi pályakezdés után 1978-ban szerződött Szegedre, ahol hosszú ideig a karigazgatói, illetve a zeneigazgatói posztot is betöltötte. Az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő, komponistaként és zenepedagógusként is aktív művész nevéhez országos hírű operabemutatók kötődnek, de más műfajokban is otthonosan mozog: népszerű musicaleket, operetteket, szimfonikus műveket is sikerrel dirigált. Munkásságát Dömötör-életműdíjjal ismerték el, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Az ünnepségen Kölcsey-éremmel ismerték el Czeglédi Ibolya, a Triola Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Fabulya Andrea tanár, Kárász Zénó színművész, Sugár Ibolya képzőművész, Mihály Illés idegenvezető, Szatmári Csilla muzeológus, közművelődési szakember, Markos Gyöngyi etnográfus, Hevesi Zoltán önkéntes, Hajdu Géza közművelődési szakember, valamint Kiss Róbert táncművész tevékenységét.

Botka László polgármester úgy fogalmazott, Szeged a független, a sokszínű, a szabad európai és magyar kultúra bástyája. A város kulturális élete sokszínűségben és szabadságban gyarapszik. Szegeden kulcsfontosságú a kultúra és a művészetek támogatása, hiszen a kultúra közösségteremtő erő. Az önkormányzat idei költségvetésében a tervek szerint csaknem 10 milliárd forintot fordít a város kulturális intézményeinek fenntartására, illetve a független kulturális műhelyek támogatására – hangsúlyozta a polgármester.

Székesfehérvár

Székesfehérvár önkormányzata a Vörösmarty Színházban rendezett ünnepség előtt adta át a Pro Cultura Albae Regiae díjat. A díjat évente egy alkalommal adományozza a város annak a természetes személynek, közösségnek vagy együttesnek, aki, vagy amely kiemelkedő tevékenységével gazdagította Székesfehérvár kulturális életét, és szolgálta lakóinak művelődését. Az idei évben a Fehérvári Kézművesek Egyesülete vehette át az elismerést, amely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját.

A Pro Cultura Albae Regiae díj átadása után egy újabb elismerésről számolt be az önkormányzat. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a Minősített Közösségi Színtér Cím, a Minősített Közművelődési Intézmény cím és a Közművelődési Minőség Díj adományozásáról szóló rendelet értelmében kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési szervezetekként elnyerte a Minősített Közművelődési Intézmény címet. A címet és a díjat pályázat útján nyerte el Székesfehérvár közművelődési intézménye. A címet a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kapta és 5 évig használhatja az intézmény. Az elismerés az intézmény szakmai munkájának, a partnerkapcsolatainak, a szervezet, a munkatársak és a vezetés kiválóságát jelzi.

Az ünnepélyes eseményen részt vett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Böröndi Gábor vezérezredes, a Magyar onvédség vezérkari főnöke, Pálffy Károly, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke, valamint excellenciás és főtisztelendő Spányi Antal megyéspüspök.

Washington

A magyar identitás gerincét adja a magyar nyelv, ami összetartó erőt jelent – hangoztatta Takács Szabolcs Magyarország washingtoni nagykövete hétfőn, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen, amelyen Várallyay Gyula mérnök, az amerikai magyar diaszpóra ismert tagja novelláskötetével köszöntötték az emléknapot.  Takács Szabolcs arra mutatott rá, hogy a magyar kultúrnemzet, amelynek tagjai számára a kultúra elemei muníciót jelentenek, legyen az zene, tánc vagy irodalom. A kultúránk „kifejezi önazonosságunkat, önmagunkról kialakított képünket” - hangsúlyozta a diplomata, és megállapította, hogy a magyar identitás gerincét adja a magyar nyelv, ami összetartó erőt jelent, ez pedig a magyar kultúra napját legalább olyan fontos ünneppé teszi, mint más nemzeti ünnepeket. A kultúránk egyben alapját képezi az önbizalmunknak, és ezáltal a cselekvőképességünknek és önrendelkezésünknek – fogalmazott Takács Szabolcs az ünnepségen, amelyen a washingtoni magyar diaszpóra tagjai vettek részt.

A Magyarországot az 1956-os forradalom után elhagyni kényszerült Várallyay Gyula részleteket olvasott fel Az álomélet című, 2021-ben megjelent könyvéből, amelyet életének állomásai ihlettek. Ahogy elmondta, a történetek szólnak menekülésről, barátságról, szeretetről, szerelemről, mulasztásról, indulatról, a kelet- és közép-európai átmenetről, valamint a könyvek hagyatékáról. Elmondta, hogy a fiktív történeteket a többi között összeköti, hogy csaknem mindegyikben szerepel egy 56-os magyar. Várallyay Gyula Nyíregyházán született. Az 1956-os forradalom idején a Budapesti Műszaki Egyetem diákja volt. A forradalmat követően 1957-ben érkezett az Egyesült Államokba, ahol a Harvard Egyetemen és MIT (Massachusetts Institute of Technology) műszaki egyetemen szerzett diplomát. Több évtizeden keresztül a Világbank szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja több amerikai magyar szervezetnek, jelenleg az Amerikai Magyar Koalíció kuratóriumának tagja. Korábban több kötete jelent meg, elsősorban az 1956-os emigráció témájában.

A nyitóképen a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepség a nagyváradi Szigligeti Színházban 2024. január 22-én. Fotó: MTI/Derencsényi István