Az évfordulót annak az írásos emléknek a keletkezésétől számítják, amelyben elsőként városnak nevezik Tolnát. Ez a dokumentum egy 1424. május 25-én kelt, Zsigmond korabeli oklevél. A településen 2007 óta e dátumhoz közeli napon, május utolsó szombatján rendezik a város napját.

A tolnai községháza 1936-ban. Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar
A tolnai községháza 1936-ban. Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar

Tolna az elmúlt több mint fél évezredben virágzó város volt, a 15. században a mai lélekszámhoz közelítően nyolcezer lakost számlált, s bár később jelentőségét vesztette, a 18. századtól ismét fejlődésnek indult – mondta az MTI-nek Appelshoffer Ágnes polgármester.

Hozzátette, a Tolna név – amelyet városként egyedüliként őriz a település – középkori, latinos formáját, a Thelenát és a római erősség nevét, Alta Ripát a mai napig használják utca- és intézménynevekben.

Elmondta, Tolna 2013 óta újra járási székhely, de Szekszárddal annak közelsége miatt nem tudja felvenni a versenyt a kereskedelemben, a szolgáltatásokban. Hangsúlyozta, hogy egyedülálló az egykori huszárlaktanyában kialakított kulturális központ, és jelezte: a következő években várhatóan több mint négymilliárd forint európai uniós forrás érkezik a városba.

A polgármester megemlítette: neves tolnai szülöttként tisztelik mások mellett Wosinsky Mór (1854–1907) régészt, Bezerédj Pál mezőgazdászt (1840–1918) a selyemgyártásban játszott szerepéért, Tóth János (1930–2019) Kossuth-díjas operatőrt és Parti Nagy Lajos írót.

A városháza tájékoztatása szerint az évforduló programjait május 24. és 26. között tartják majd. Hagyományosan a város napján, ünnepi közgyűlésen adják át a városi kitüntetéseket. Azon a hétvégén áldja meg Bábel Balázs kalocsai érsek a nemrég felújított, kétszáz éves Szentháromság-szobrot. Szerveznek elszármazottak találkozóját, helytörténeti kiállítást, koncerteket és gyermekprogramokat is.