Feltárják a Hatvan-nagygombosi római kori őrállomást
A Magyar Nemzeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a hatvani Hatvany Lajos Múzeum augusztus 30-án megállapodást kötött, hogy a Hatvan-Nagygomboson található római kori őrállomás régészeti feltárása megindulhasson.
1875-ben néhány olyan tégladarab került a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, amelyek alapján a szakemberek arra következtettek, hogy Hatvan környékén római kori maradványok lehetnek. Ezeket fogják most feltárni. Mivel az ásatási terület Hatvan környékén van, a Hatvany Lajos Múzeumot is bevonták a projektbe – nyilatkozta Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. A Hatvany múzeum munkatársai közül Gál Andrea régész vesz részt a munkában, és az intézmény vezetője, Kökény Ferenc felajánlotta a munkához az intézmény infrastruktúráját.
Soproni Sándor régész 1967-ben és 1968-ban feltárta egy késő-római katonai őrállomás épületeit: egy őrtornyot és egy barakképületet, valamint az azokat körülvevő árok egy szakaszát. Több, Frigeridus dux Valeriae limitis római hadvezér, Pannónia katonai parancsnoka nevét említő téglabélyeg alapján az építkezést I. Valentinianus császár uralkodásának idejére keltezte a szakember.
Az őrállomás szokatlanul nagy távolsága Valeria tartomány határától a lelőhely kiemelt tudományos jelentőségét sejtette. A hatvan-nagygombosi őrállomás kulcslelőhellyé vált ahhoz a kutatáshoz, amely érthetővé és rekonstruálhatóvá teheti az I. Valentinianus Kr. u. 373-ban megindult barbaricumi katonai építkezéseit és a mögöttük meghúzódó stratégiai célokat. Az őrállomás régészeti kutatását ezért nagy magyar és nemzetközi figyelem kísérte.
A terület hatvan év elteltével egy gazdaság tervezett fejlesztése miatt került újra a régészek figyelmének középpontjába. A római őrállomás jelentős részét és a barakképületet rejtő tanya tulajdonosa jelezte a Dobó István Vármúzeumnak ingatlana régészeti érintettségét. A Gutay Mónika vezetésével, Gál Andrea részvételével és önkéntesek közreműködésével idén május 11-én és 12-én megnyitott, nagyjából húsz négyzetméteres felületen felszínre kerültek a Soproni Sándor által egykor kutatott késő római őrállomás barakképületének falai, és nyilvánvalóvá vált, hogy az épület további feltárását csak jól előkészített tervásatással, több intézmény együttműködésében, a korszakkal és a témával foglalkozó szakemberek bevonásával lehet folytatni.
A projekt szakmai vezetésével Mráv Zsoltot, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének régészét bízták meg.
