A két világháború között már a Nemzetek Szövetsége is működtetett egy intézetet az "intellektuális együttműködés" ápolására, de az szerényebb kezdeményezés volt. Az UNESCO ma a világszervezet egyik legnagyobb és legjelentősebb szakosított intézménye. Tagállamainak száma közel 200, székhelye Párizs.
"Mivel a háború az emberi fejekben kezdődik, a békét az emberek fejében kell építeni" - mondta ki az alapokmány, de emellett az UNESCO fő feladata mindazon erők egyesítése a világon, amelyek az ismeretek, a tudomány és a kultúra elterjedéséért és haladásáért dolgoznak az emberiség békéjének és jólétének érdekében. Az UNESCO hozzá kíván járulni az igazság, a jog és az emberi szabadságjogok egyetemes tiszteletéhez.
Az UNESCO tevékenységéhez fűződik az 1952-es egyetemes szerzői jogi egyezmény, a kulturális javak háború idején való védelméről szóló, 1954-ben aláírt egyezmény, számos akció a sivatagi területek termékennyé tételének, az atomenergia békés felhasználásának, az irodalmi mesterművek világnyelvekre fordíttatásának, a tömegtájékoztatás fejlesztésének, egyebek között az "új tájékoztatási világrend" megvalósításának irányában. A szervezet 1972-ben elfogadta a Világ Kulturális és Természeti Örökségének Védelméről szóló Nemzetközi Egyezményt, amelynek értelmében azóta a UNESCO Világörökség Bizottsága felterjesztések alapján választja ki a kiemelkedőnek, egyetemes értékűnek tekintett azon emlékeket, amelyeket felvesz a Világörökségi Listára.
Az UNESCO az egyik legtöbbet támadott, rágalmazott nemzetközi szervezet. A Szovjetunió és az úgynevezett népi demokratikus országok 1954 előtt azért bojkottálták, mert azt tartották, hogy nevelésügyi és kulturális munkája "kizárólag a burzsoá ideológia terjesztésének jegyében áll". Vádolták már a hidegháború szításával, vagy az Észak-Dél ellentét mélyítésével, de a felszabadítási mozgalmak túlzott támogatásával is, valamint Izrael-ellenességgel, az emberi jogok háttérbe szorításával a "népek jogai" javára. Utóbbiak miatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 1985-ben kilépett a szervezetből. Az USA 2003-ban, az Egyesült Királyság 1997-ben tért vissza.
Magyarország 1948-ban csatlakozott a szervezethez, annak alapokmányát 1948-ban és 1954-ben is törvénybe iktatta.
(Múlt-kor/MTI)
