(MTI) - Az életben maradottaknak "szent kötelességüknek kell tartaniuk nem csak a bűnösök nem felejtését", hanem "Izrael zászlajának magasan lobogtatását fennhéjázás nélkül". Azt a zászlót kell követnünk, amelyhez kapcsolódóan "egyszerre vagyunk emberséges emberek és lehetőség szerint jó zsidók" - hangsúlyozta a főrabbi a Budapesti Zsidó Hitközség istentiszteletén tartott beszédében - írja a budapest.hu a távirati irodára és az InfoRádióra hivatkozva.
Schweitzer József emlékeztetett arra: a gyűjtőfogházzá alakított Dohány utcai zsinagógában, a Tóra felolvasásának helyszínén nyilas tisztek jelentek meg a holokauszt idején. Egy napon váratlanul aztán elengedték az ide bezártakat, ám másnap a csillagos házakból a nyilas különítményesek kényszermunkatáborba hurcolták az előző napon szabadon bocsátottakat.
A gettóba zárt embereknek "meg kellett küzdeniük a közönnyel és a valóságos börtönnel, ahová zárták őket". A gettó felszabadulásának 65. évfordulóján ugyanakkor "azokra is emlékezünk, akik segítségünkre voltak, akár életük kockáztatásával is". Közöttük egyaránt voltak diplomaták és egyszerű emberek - tette hozzá.
Az eseményen megjelent többek között Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Gáncs Péter evangélikus püspök, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, valamint a diplomáciai testület több képviselője.
Az istentisztelet után az egykori gettóra emlékeztető táblánál tartottak rövid megemlékezést, majd a Dohány utcai zsinagóga árkádjai alatt a vallási épület történetéről készített fotókiállítást tekinthették meg a résztvevők.
A szovjet hadsereg 1945. január 18-án szabadította fel a budapesti "nagy gettót". A VII. kerületi Dohány utca, továbbá a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt területen mintegy hetvenezer embert zsúfoltak össze a nyilasok. A háborúban a főváros kétszázezres zsidóságának hozzávetőleg a fele elpusztult a Duna-parti vérengzések és a kényszermunkára hurcolások miatt.
A szovjet katonák közeledtére 1945. január 18-án a nyilas őrség eltűnt, a gettó kerítésének deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. Azon a napon a gettó területén, a Klauzál téren több mint 3 ezer temetetlen holttestet találtak.
