A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) művészeti alapítvány évek óta együttműködik a Várkert Bazárral, a legutóbbi, közös tárlatukon Kondor Béla páratlan életművét mutatták be. Négy évtized után pedig ismét Borsos Miklós szobrai és festményei láthatók Budapesten. ?Olyan fantasztikus művészt hoztunk önök elé, aki Kondor Bélához hasonlóan a 20. századi magyar szobrászművészet egyik meghatározó alakja volt? ? mondta el Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója a július 13-ai sajtótájékoztatón.

DBZOL20170713023
Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója

Fertőszögi Péter művészettörténész elmondta: ?Hazahoztuk Budapestre Borsos Miklóst, hiszen 1976-ban volt utoljára gyűjtemény kiállítása a fővárosban.? Majd hozzáfűzte: többek között azért nem lehetett nagyobb kiállítása Borsos Miklósnak, mert 1979-ben Győrben megnyílt az a Borsos Miklós Emlékmúzeum, melyet még Borsos maga hozott létre. ?Ilyen esetekben nagyon nehéz gyűjteményes kiállítást létrehozni, hiszen ahhoz le kell bontani egy állandó múzeumi tárlatot. Most is ez történt, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum támogatásával sikerült megrendezni a kiállítását, hiszen a múzeum igazgatója is fontosnak tartotta, hogy négy évtized után ismét Budapesten mutassuk be Borsos Miklós művészetét? ? mondta Fertőszögi Péter.

A művészettörténész hangsúlyozta: a tárlat megmutatja Borsos Miklós művészi sokszínűségét, aki nemcsak szobrászként, de grafikusként és festőként is maradandót alkotott. Személyiségét a reneszánsz szellemiségéhez hasonlította, ugyanis Borsos Budapesten, Győrben és Tihanyban is összefogta azt a szellemi kört, amely írókból, költőkből muzsikosokból és képzőművészetből állt, és amely a magyar művészet elitjét képezte. Az úgynevezett tihanyi körbe tartozott többek között Illyés Gyula, Vas Elemér és Egry József is, akikről potrészobrokat is készített.

A Várkert Bazárban megtekinthető tárlat részben kronologikusan, részben pedig tematikusan mutatja be a szobrász életművét. Borsos Miklósra óriási hatással volt a reneszánsz festőművészet, így a ?20-as évek végén maga is festőként kezdte meg pályáját. Utolsó képét 1933-ban festette feleségéről, ezután vízbe dobta az általa nem elég jónak talált festményeket. A gyűjteményes kiállítás időrendi sorrendben halad, így az első teremben a művész festményei láthatók. Nem rögtön szobrászként folytatta pályafutását, először rézdomborítással foglalkozott, majd ebből alakult ki szobrászművészete, amely kezdetben a görög archaikus mesterek munkáiból merített. A következő terem a ?40-es évek utáni, tihanyi időszakot mutatja be, ahol kiállították Borsos Miklós jellegzetes portészobrait is Egry Józsefről és Illyés Gyuláról.

DBZOL20170713028

A legfelső emeleten a kései, ?60-es, ?70-es évekbeli munkái láthatók, melyek meghozták az igazi sikert a számára, és a magyar művészettörténetben is új fejezetet nyitottak. Ezek az úgynevezett organikus szobrok, melyek már rendkívül letisztultak. A főként kanadai fehér márványból készült alkotások kivétel nélkül mind a teremtés történetéhez, a jó és a rossz viszonyához kapcsolódnak. ?Ő soha sem narratív elemeket ábrázolt, mindig az élet igazságai foglalkoztatták, ezeket véste képi formába? ? hangsúlyozta Fertőszögi Péter. A ?80-as évek végén ismét az archaikus világ, a görög mitológia felé fordult, ezt az időszakot mutatja be a legutolsó terem. Kizárólag az olyan alakok foglalkoztatták ? mint Odüsszeusz vagy Orpheusz ?, akiknek meg kellett küzdeniük az életben a céljaikért, szembe kellett szállniuk a sorsukkal és számos megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük. Ezeket az alakokat nemcsak szobrokon, de grafikákon is megörökítette, ugyanis a rajzolással sohasem hagyott fel teljesen.

A gyűjteményes kiállítás valóban szinten minden oldalról bemutatja Borsos Miklós életművét, kezdve a festményein és a grafikáin át az archaikus szobrászattól, a letisztult organikus alkotásokig. Egyetlen része maradt csak ki az életműnek: a bibliai illusztrációk. Ezeket ugyanis a következő nagy kiállítás, a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó gyűjteményes tárlat részeként kívánják bemutatni a Várkert Bazárban, ahol külön teremben kapnak majd helyet Borsos bibliai ihletésű munkái.

A kiállításhoz a Kogart művészeti alapítvány egy kötetet is kiadott Íme az ember címmel, amely a művész 77 grafikáját tartalmazza.

Borsos Miklós gyűjteményes tárlata szeptember 24-ig tekinthető meg a Várkert Bazárban.

 

Fischer Viktória

Fotó: Balogh Zoltán/MTI