Az augusztus 24-i rendezvényen Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója, Kelemen Gertrud, a prágai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Lagzi Gábor, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Venyercsan Pál, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója beszéltek a témáról Hammerstein Judit történész, a Balassi Intézet korábbi főigazgatója moderálása mellett. Az eseményre a Tokaji Írótáborban került sor.

Az írótábor második napját L. Simon László, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke nyitotta meg, a beszélgetést pedig az intézet igazgatója, Makranczi Zsolt vezette fel. A rendezvénysorozat első, 2021-es állomásán Magyarország kulturális jelenlétére tértek ki a résztvevők a visegrádi (V4) országokat tekintve. A beszélgetésen a témát több szempont alapján járták körül a résztvevők: beszéltek a magyar kulturális jelenlétről a visegrádi országokban, a visegrádi együttműködésről, illetve arról, hogy a V4-országok kultúrája milyen mértékben van jelen hazánkban. Hammerstein Judit az esemény első felében arra is kíváncsi volt, hogy a beszélgetésen részt vevő igazgatók milyen nehézséggel küzdenek a magyar kultúra terjesztésekor az érintett közép-európai városokban.

Kelemen Gertrud, a prágai Magyar Kulturális Intézet igazgatója a beszélgetésen elárulta,

a visegrádi együttműködés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokat megfelelő módon szólítsák meg.

Továbbá kiemelte, hogy úgy érzi, a cseh közönség egyre jobban érdeklődik a magyar kultúra iránt. Ez abban nyilvánul meg, hogy az ott élők nyitottak a magyar programokra, kulturális rendezvényekre és a magyar művészek produkcióira. Az igazgató hangsúlyozta: a zenei és képzőművészeti területeken könnyebb a kulturális termékeink közvetítése, illetve a magyar értékek bemutatása.

Lagzi Gábor, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, minden olyan intézetigazgató, aki Magyarországot képviseli Lengyelországban, Isten tenyerén van. Számára mindig pozitív volt az ott tartózkodás: „Az utóbbi 20-25 évben, mióta rendszeresen járok Lengyelországba, mindig szimpátiát éreztem a lengyelek részéről a magyarok iránt.” Az igazgató továbbá kiemelte a lengyel–magyar barátságot, mely nagyban meghatározza a kapcsolatrendszerét e két országnak. Ezzel egyetértett Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója is.

Az igazgatónő a rendezvényen Kelemen Gertrud üzenetéhez is csatlakozott, hiszen számára is kihívást jelent a fiatal generáció figyelmének felkeltése.

A budapesti Lengyel Intézetben hangsúlyos szerepet kap, hogy átadják a lengyel-magyar barátság eszméjét a fiatalabbaknak is.

„A szív és az értelem azt diktálja, hogy megerősítsük ezt a barátságot, s megmutassuk az ifjú nemzedéknek azt, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok mögött komoly értékek rejlenek, melyek nem veszítik el aktualitásukat” – mondta Joanna Urbańska.

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett rendezvényen Venyercsan Pál, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója a szlovák–magyar kapcsolatról megjegyezte, vannak nehezebb és könnyebb időszakok, s a magyar kultúra bemutatása Szlovákiában speciális módszereket igényel. Így a kulturális intézmény létrehozta a Több mint szomszéd elnevezésű programsorozatot. A magyar kulturális hét keretében Pozsonyban mutatják be hazánk tradícióit és kultúráját. Venyercsan Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelség és a közösen megélt időszak miatt úgynevezett hullámvölgyek is előfordulnak a két ország kapcsolatában.

Lagzi Gábor hangsúlyozta, a lengyelországi magyar kulturális évad másfél évig több száz programmal, több tucat városban, több százezer résztvevővel zajlott. Az igazgató elmondta: az évadnak köszönhetően a magyar kultúrának olyan helyekre is sikerült eljutnia, ahol az addig nem volt jelen.

A kerekasztal-beszélgetésen az összes résztvevő kiemelte hazánk kulturális bemutatásának fontosságát a V4-országokban. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetés teljes egészében megtekinthető itt.

Képek forrása: Örökség Kultúrpolitikai Intézet