Ha van magyar Mona Lisa, akkor a sejtelmes mosolyú magyar ikon, a Kalitkás nő az. Rejtélyessége a 19. század végi párizsi széplelkek múzsájához hasonlítható, 180 millió forintos kikiáltási ára példátlan hazai rekordnak számít.

Festői szépsége az amerikai-angol John Singer Sargent finom ecsettel festett, bársonyruhás Madame X (Madame Gautreau) című női portréjához (1883–1884) mérhető. Nemzeti ikon jellege pedig ahhoz a Klimt műtermében készült, Adele Bloch-Bauerról festett arany képmásához hasonlatos (1907), amit az osztrák nemzeti galéria, a bécsi Belvedere őrzött, majd Amerikába került, és Ronald Lauder vásárolta meg New York-i múzeuma számára a rekordot jelentő 135 millió dolláros vételárért 2006-ban.

A Kalitkás nő igazi nemzeti ikon, a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása igazi szenzáció.

Ehhez hasonló jelentőségű volt a régióban a neves cseh kubista festő, Bohumil Kubišta prágai látképe (Régi prágai motívum, 1911), ami 4.635.000 dollárért, azaz mintegy 1,6 milliárd forintért kelt el tavaly. A Kalitkás nő I. 180 millió forintos kikiáltási ára példátlan hazai rekordnak számít. Soha ilyen értékről nem indult műalkotás a magyar aukciós piacon korábban.

A Párizsban született festmény a 19. századi végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét. Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepelő kép, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon. Az 1892-es Kalitkás nő méltán vált az egyik legismertebb, ikonikus magyar festménnyé a születése óta eltelt 130 évben.

A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. szerepel majd: az ihletett, személyes, érzékeny ecsetvonásokkal megjelenített első variáns. Mindeddig a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „másodpéldány” képviselte a modern magyar festészetet. Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, száz évnyi elfeledettség után. A magyar sajtót bejárta a főmű megkerülésének híre, Kieselbach Tamás már akkor felhívta a széles közvélemény figyelmét a ritka nemzeti műkincsre. A chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590.400 dollárnál koppant a kalapács. Ezzel megszázszorozta legelső kikiáltási árát, de még a – kutatás és beazonosítás utáni – megemelt végleges indulási árat is példátlan módon megtízszerezte.


6561d0668651f0435715f7ad.jpg
Rippl-Rónai József: Kalitkás nő I. (1892, 78,5 x 55,5 cm, olaj, vászon). Jelezve jobbra lent: Rónai

Mielőtt a festmény Nyugat-Európába került volna új tulajdonosához, 2006 októberében egy rövid időre bemutatkozott a Magyar Nemzeti Galériában. A jelenleg Budapesten aukcióra kerülő alkotás – az első Kalitkás nő – most már végre tényleg hazatérhet. A közel két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest talán megváltozott annyira Magyarország gazdasági helyzete, hogy egy ilyen ikonikus remekmű nem tűnik el ismét nyugat-európai magántulajdonosnál vagy egy tőkeerős nemzetközi múzeumóriás kollekciójában, mint történt sok Rippl-Rónai-főművel. Talán sikerül itthon tartani: egy kvalitásos magángyűjteményben vagy egy nemzeti rangú közgyűjteményben.

A mű a Téli aukció további darabjaival együtt december 15-ig látható a Kieselbach Galériában.

A nyitóképen Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festménye a Raffaellótól Schieléig című kiállítás megnyitóján a milánói Palazzo Realéban 2015.szeptember 16-án. MTI Fotó: Cseke Csilla