A dolog pikantériája, hogy Heine a Walhallát egykor "márvány koponyák lakhelyének" csúfolta.
A mellszobor felállítását a düsseldorfi Heinrich Heine Baráti Kör kezdeményezte. Jörg Immendorff festő-szobrászt bízták meg a büszt elkészítésével, a művész 2007-es halála után kollégája, Bert Gerresheim fejezte be az alkotást.
A Walhalla-csarnokot 1830-ban kezdték építeni a Duna partján, a Regensburg közelében lévő Donaustaufban I. Lajos bajor király uralkodása idején. Az emlékhelyen 1842 óta helyeznek el márvány mellszobrokat és emléktáblákat a jelentős németekről, illetve a Németország és a német nyelvű népek történetében fontos szerepet játszó személyiségekről.
Az ókori görög templomot imitáló épületet a germán mitológia háborúkban elesett, legbátrabb harcosainak lakhelye után nevezték el Walhallának. A dicsőség csarnokában látható mások között II. Katalin orosz cárnő, Immanuel Kant filozófus, Jakob Fugger augsburgi kereskedő, Peter Paul Rubens flamand festő, Johannes Brahms német zeneszerző, Konrad Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja és Albert Einstein fizikus márványból készült mellszobra.
