A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai ebben a hónapban ezért különleges utazásra hívják a – még mindig – távoli látogatókat a  múzeum blogjánFacebook és Instagram-oldalán. A tér használatának ókori és jelenkori módozatai, helyek emlékének, nevének megőrzése vagy éppen átírásának, kiradírozásának szándéka, egykori terek újraalkotása a digitális technika segítségével számos izgalmat tartogat. Ünnepi és mindennapi helyek, emlékezetre méltó és csak emlékekben őrzött terek elevenednek meg a régész, történész, művészettörténész és restaurátor szakemberek írásaiban.

Március lévén különleges hangsúlyt kap a Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert.

A forradalmi események és az emlékezés helyszínei, a zajos városban felüdülést kínáló kert és padjai, a jól ismert, ikonikus épület, műemlék, amely szakmai közösségünk számára egyben munkahely, az általunk gondozott műtárgyak lakóhelye. A „hely”-ről való gondolkodás ugyanakkor másfajta intellektuális kalandozásra is rábírta muzeológusainkat: körbejárjuk a lakóhely, a lelőhely, a vesztőhely, az emlékhely, az átnevezett hely, az ősi/történelmi hotspot, a kirakat és a műhely, a kint és bent, a fent és a mélyben fogalmát.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei rendkívül színesek és összetettek, a változatos tárgyi anyag megőrzéséhez, kutatásához, bemutatásához többszáz különböző képzettségű szakember munkája szükséges: az archaeozoológustól kezdve a numizmatikuson át a különböző korszakok, tárgytípusok speciális szakértőjéig. Hogy ennek a számtalan irányba mutató multidiszciplináris közösségnek a tudását összefűzhessük, minden hónapban más fogalmat jelölünk ki. A Testtörténetek, a Lélektörténetek, az Ünnepi asztal és a Kezdetek a Szerepcsere fogalma után keljenek útra velünk ebben a hónapban is a HELY szellemében!

Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum, fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba