Önsanyargatás, kivételes akaraterő és egy véletlen találkozás együttesen járultak hozzá Róna Viktor példátlanul sikeres balett-táncosi és pedagógusi pályafutásához. A sikeres gyerekszínész Rónát Honthy Hanna küldte balettezni, leningrádi találkozása és barátsága Rudolf Nurejevvel pedig a világ operaszínpadait nyitotta meg számára.

Színész szülei egyetlen gyermekeként már korán színpadra került: kétéves korától rendszeresen fellépett. Latabár Kálmán partnere volt a Gül baba című darabban, amikor a színfalak mögött táncoló kisfiúra felfigyelt Honthy Hanna, és addig nem nyugodott, míg el nem vitték az Operaház balettmesteréhez, Nádasi Ferenchez.

Előbb volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, mint az Állami Balettintézet első – 1950-ben induló – legendás évfolyamának. Fizikai adottságai egyáltalán nem a balett-táncosi pályát vetítették előre: kötött izmai, hízékonysága miatt el akarták tanácsolni. Amikor hátrányos adottságaival szembesült, extra edzéstervet állított össze, erősítő és nyújtógyakorlatokat kezdett végezni.

Karff István: Gyakorlat a Magyar Állami Operaház próbatermében. Dvorszky Erzsébet, Kaszás Ildikó, Róna Viktor és Gaál Éva. Forrás: a PIM-OSZMI Táncarchívum

Ennek eredményeként hamarosan utolérte társait, és végül, kivételes akaraterejének köszönhetően példátlanul sikeres pályát futott be:

a klasszikus balettirodalom teljes repertoárját végigtáncolta, A diótörő egérszerepétől egészen Rómeóig.

Mindig hálás szívvel emlékezett Nádasi Ferenc balettmesterre, akitől a szakma fortélyait megtanulta, és aki állandó partneréül Orosz Adél táncosnőt választotta. Az „ellentétek vonzzák egymást” bölcsesség igazolásaként az eltérő habitusú, született tehetség Orosz Adéllal évtizedekig a balettszínpadok ünnepelt sztárjai voltak.

Róna Viktor és Orosz Adél

1959-ben együtt küldték ki őket a Szovjetunióba is szakmai gyakorlatra. Három hónapot töltöttek a leningrádi Kirov balettnél, ahol életre szóló tapasztalatokat és barátokat szereztek. Alekszandr Puskin és felesége nem csupán balettmesterként egyengette a magyar táncospár útját, hanem vendégségbe hívták és rendszeresen jól is lakatták a pénzüket rosszul beosztó és ezért éhező fiatalokat.

Puskinéknál találkoztak az ifjú tehetség Rudolf Nurejevvel, akivel hamar barátokká váltak. Főleg amikor kiderült, hogy Nurejev és Orosz Adél ugyanazon a napon születtek.

Később ennek a barátságnak köszönhette Róna Viktor a világhírnevét. Amikor Nurejev a sérülése miatt visszamondta a londoni Covent Garden-beli előadását a világhírű Margot Fonteynnel, habozás nélkül Róna Viktort nevezte meg helyettesítőjeként. Az ajánlást elfogadták, Róna pedig pár nap felkészülés után sikeresen bizonyított. Partnere rögtön ezután újabb fellépésre hívta Washingtonba, ahol az amerikai elnök,

John F. Kennedy vastapssal jutalmazta az angol-magyar táncospár produkcióját.
Margot Fonteyn és Róna Viktor fellépésüket követően fogadja Robert F. Kennedy igazságügyminiszter és a first lady, Jacqueline Kennedy gratulációját. Washington, 1962. Forrás: PIM-OSZMI Táncarchívum

Külföldi karrierje ekkortól fogva szárnyalt.

144 városban szerepelt vagy tanított, az USA-ban például egy turné alatt 56 városban lépett fel, és 400 ezer lelkes néző tapsolt neki. A tokiói, az oslói, a helsinki és a párizsi balettnek is színpadmestere volt, Magyarországon azonban csak egy színpadra állításának tapsolhatott a közönség. A Csipkerózsika bemutatója 1991-ben volt, és 12 évig maradt az Állami Operaház repertoárján.

A szerző felvétele

A páratlan életutat nehéz besűríteni néhány múzeumi terembe, főleg ha rendkívül gazdag anyag áll rendelkezésre. Róna rendszerető ember lévén minden emléket, képeslapot, prospektust megőrzött élete során, a hagyatéka pedig jó kezekbe került: családja egyben tartotta és hozzáférhetővé tette a múzeum számára.

Kisgyerekkori cipőjétől az emlékkönyvén át a róla megjelent újságcikkekig, rajongói levelekig és a premierajándékokig minden fennmaradt, akárcsak a rengeteg színpadi és magánéleti fotó, amelyeken a 20. század történelme is megelevenedik.

Róna Viktor és Orosz Adél a Csipkerózsikában 1967-ben
Forrás: az Operaház Archívuma

A kiállítás igazi kuriózumokkal szolgál. Olvasható Nurejev Londonból írt levele, melyet Jazz álnéven jegyzett, hogy a KGB ügynökeit kicselezze. Fellapozható Róna Viktor nevezetes gyermekkori emlékkönyve kora színészlegendáinak autogramjaival.

Róna Viktor operaházi káderlapjaiba is betekinthetünk, amelyeket az utcán talált meg, amikor 1956-ban, a forradalom idején kiszórták őket. Ebben kíméletlenül leírták testi hátrányait, sőt eltanácsolását is tervbe vették, de pozitív tulajdonságait, kivételes szellemi képességeit és makulátlan megjelenését is értékelték.

A szerző felvétele

Kedves rajongói levelek, ellesett próbapillanatok, imádott szüleinek írt képeslapok, újságcímlapok, újságcikkrészletek sora villantja fel a művészi életutat, mely tragikusan hamar ért véget.

A kiállítás kurátora Halász Tamás, főmunkatársa Bánóczy Varga Andrea.

A nyitókép a szerző felvétele.