Kőrösi Csoma Sándor mellett kisiskolásként két tudós munkássága gyakorolt nagy hatást L. Simon Lászlóra, így amikor szóba került, hogy szoborparkot hoznak létre, nem volt kérdés, hogy Herman Ottó is a sorba kerüljön ? mesélte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. A szoborpark ötlete a polgármestertől származik, célja, hogy a Velencei-tóért sokat tett természettudósoknak, természetíróknak állítsanak emléket. Persze a település akaratával kellett egybe esnie a Velencei-tó partján többször vadászként vendégeskedő, halászatról is többször értekező Herman Ottót ábrázoló szoborállítási ötletnek. Az utolsó akadály a Herman Ottó Emlékév segítségével is elhárult, azzal ugyanis megfelelő pályázati forrást találtak.
?Szerencsés az, akinek egy nap két szobrát is felavatják? ? méltatta Kontur Andrást a miniszterhelyettes, délelőtt ugyanis Tamásiban a szobrászművész Szent Flórián szobrát avatták fel. Farkas Ádám tanítványaként 2008-ban végzett a Képzőművészetin, alkotásait mészkőből formálja. L. Simon László hozzátette: ugyan az elmúlt időben számon kérték rajta, hogy miért készül ennyi szobor ahelyett, hogy utakat építenének, megjegyezte: a mostani forrást a Herman Ottó Emlékév szervezői biztosították, így azt nem fordíthatták volna útépítésre. Fontosnak tartja, hogy szebbé tegyék a környezetet, példaként említette meg a Tagore sétányt, mely mellett büszkén sétálnak a balatonfürediek.
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója Herman Ottót méltatta. Főbb munkáit bibliaként forgatták a természetszerető gyerekek, ahogy ő is. Elképesztő eredmény, hogy 1920-ig a madarak hasznáról és káráról írt könyve 80 ezer példányban jelent meg, igazi polihisztorként foglalkozott azonban néprajzzal, politikával, zoológiával, gazdasággal, a felsőoktatással is. Egy-egy új területbe azonban nem csak belekap, hanem mélyen átgondolt elképzeléseket fogalmaz meg könyveiben. ?Merem remélni, hogy a 21. században is akadnak polihisztorok, szükség van olyanokra, akik egyszerre értenek például az irodalomhoz és a madarászathoz.? Rátarti emberként ismerték, nem volt könnyű személyiség, mégis 50 jelentős társaságnak volt tagja, érdemrendeket kapott, pedig címet, rangot sosem keresett. Madaras könyvét hamar németre és angolra is fordították, így szerte Európában megismerték a kötetet. Részét a tudománynépszerűsítésből is kivette, tudós társaival ellentétben ugyanis nagyon érthetően fogalmazott munkáiban. Elmondta: Herman Ottó hozta létre az első állatvédő egyesületet, jól helytállt a parlamenti vitákban, bár abból sok konfliktusa is származott, ő javasolta továbbá egy természettudományos múzeum meglapítását.
Tóth István, Gárdony polgármestere elmondta: egy éve uniós pályázat keretében indították el a kerékpárút felújítását, melynek legújabb szakasza a dinnyési bekötőúttól Velencéig tart. Emellett több szakaszon parkosították a sétány és a kerékpárút közötti részeket. ?Ezzel új lehetőséget kapott a Velencei-tó, mellyel élni kell? ? említette, majd több újításról is beszámolt: felavatták a Velencei-tóért sokat tett Springer Ferenc szobrát, a Gárdonyi Géza-szobrot, Gárdonyban irodalmi emlékfalat adtak át. A szoborpark jövőre várhatóan Chernel István ornitológus szobrával fog bővülni, de lassan minden természetkedvelő, természetért, a Velencei-tóért az elmúlt évszázadban sokat tett tudós meg fogja kapni méltó helyét a parton.
Vida Antal, a Herman Ottó Emlékév ötletgazdája, szervezője kifejtette: idén emlékezünk meg Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról, éppen ezért igyekszenek népszerűsíteni üzeneteit szerte az országban. A gyerekek például egy vándortanösvényen ismerkedhetnek meg a felismerésen alapuló tanulási módszertannal, melynek alapjait itthon szintén Herman Ottó fektette le. Az emlékév keretein belül továbbá polihisztor-konferenciát tartanak, díjat adnak át és egy vándorkiállítás is elindult, mely most a szobor mellett tekinthető meg.
Hermann Ottó hatalmas munkával gyűjtötte össze az ősi magyar halászat feledésbe merülő módszereit, néprajzi, nyelvészeti és kultúrtörténeti vonatkozásait, annak eltűnése előtti utolsó pillanatában. Az 1887-ben megjelent A magyar halászat könyve tudományos igényű értekezése, mely közérthető nyelvezetének köszönhetően ismeretterjesztő műként nagyszerű. Ezt a lenyűgöző táblaképekkel és a szerző sajátkezű rajzaival illusztrált különleges művet a Nemzeti Környezeti Intézet által szervezett Hermann Ottó Emlékév alkalmából, a könyv eredeti képeivel és a szerző varázslatos stílusát megcsillantó idézetekkel vándorkiállítás keretében mutatják be országszerte.
A Velencei-tó déli részén, az újonnan épült, összesen 12 kilométer hosszúságú kerékpárút az Európai Unió és a kormány támogatásával, két projekt keretében valósult meg idén 600 millió forintos uniós forrás és további 150 millió forintos kormányzati támogatás eredményeként. A kerékpárút aszfaltborítást, a mellette húzódó gyalogos sétány térköves borítást kapott. Az útvonalat megvilágító energiatakarékos, korszerű kandeláberek biztosítják a fényforrást a kerékpárosoknak, a tóparton sétáló gyalogosoknak.
