Recycling, upcycling, preloved – divatos angol szavak, amelyek egyre inkább bekúsznak az életünkbe. Nem véletlenül, hiszen ha nem szeretnénk a saját szemetünkben megfulladni, új módszerekre van szükségünk. Alkotóink abban is meglátják az értéket, ami mellett más talán az orrát felhúzva haladna el.
Régi laborüvegekből burjánzó mikro-bioszféra – Karácsony Flóra florárium kertész
A családi vállalkozás révén jutott hozzá a legelső laborüvegekhez, amelyekbe növényeket ültetett. Neki szintén a karanténhelyzet hozta el, hogy a hobbiként induló projektből vállalkozás legyen: ma már workshopokon és csapatépítőkön is tanítja, miként lehet egy zöldellő mikrobirodalmat létrehozni akár egy felespohár méretű üvegcsében is. Az újrahasznosítás így alappillére „duplán zöld” cégének: jó kapcsolatot ápol gyógyszercégekkel, kémiai laborokkal, egyetemekkel és kutatókkal, akik boldogan nekiadják a leselejtezésre váró üvegeszközeiket, hogy aztán szinte önfenntartó floráriumokat hozzon bennük létre.
CMF dizájn és tehéntrágyatextil – Huszár Katalin anyagtervező
https://kultura.hu/penteki-kulturrandi-huszar-katalin-anyagtervezovel/
Mindig is gyűjtögető típus volt, és bár kezdetben nem az újrahasznosítás mozgatta, ma már a legtöbb tárgyát hulladékszerű anyagokból alakítja ki. Szívószálakat újraértelmező, többek között New Yorkban és Londonban is elismert, Notjustuseless nevű projektje diplomamunkából érett startuppá. A kezdeményezés jelenleg Studio Atlyn néven reinkarnálódik, és továbbra is az egyszer használatos műanyagok „újraélesztése” van a fókuszában. A műanyagon és a bőrön kívül jelenleg üveglapok kristályosításával is foglalkozik, de dolgozott már tehéntrágyatextillel is.
Cselekvésre szólítás, lázadás, közösségépítés és trendteremtés – Ferencz Borbála divattervező
https://kultura.hu/penteki-kulturrandi-ferencz-borbala-divattervezovel/
Ékszerekkel indult, eleinte süthető gyurmával, műgyantával kísérletezett, de zavarta, hogy új műanyag tárgyakat hoz létre. Így jött az ötlet, hogy inkább a már meglévő anyagokkal dolgozzon: fülbevalóihoz a műanyagot lényegében újraolvasztja, új színt, formát ad nekik, amivel az egyedi darabok kézműves jelleget kapnak. Ruháinál is jellemzően a már létező, megunt, kidobott vagy továbbadott textíliákba lehel új életet úgy, hogy az eredmény lehetőleg értékesebb legyen, mint előtte volt. Nála nem kell tartani attól, hogy egy alkotása szembejön a Körúton, mivel minden darabja teljesen egyedi.
Környezetvédelemre nevelés, merészség és önvállalás – Staudt Laura divattervező
https://kultura.hu/penteki-kulturrandi-staudt-laure-ruhatervezovel/
Színészi kanyar után a divatban találta meg hivatását, mindig is szeretett gyűjtögetni. A Covid alatti karanténban fordult rá igazán a varrásra, azóta már számos újragondolt esküvői ruha került ki a varrógépe alól. Nála szintén minden egyedi: meglévő, régebbi ruhákat, de akár terítőket és lepedőket is átalakít és varr belőlük valami teljesen újat. Cicis táskáival, bimbós pólóival, egyedi igényekre kialakított ruháival a humort és az önelfogadást is közvetíti.
Akinél a bulinegyed szolgáltatná az újrahasznosítható nyersanyagot – Tasnádi Gergely építész
https://kultura.hu/penteki-kulturrandi-tasnadi-gergely-epitesszel/
Eldoradó nevű projektje a bulinegyed több száz vendéglátóipari egységében termelődő, helyben újrahasznosítható – elsősorban műanyag – hulladék felhasználási területeit kutatja. A választott tervezési területen a néhány meglévő, rossz minőségű épület elbontásával egy tűzfalak által határolt terület jönne létre, benne újrahasznosító műhely, egy rövidtávú lakhatást biztosító lakóegység, valamint a közönségforgalmi terek kapnának helyet. Szerinte ahhoz, hogy az újrahasznosítás fontossága tudatosuljon, az is fontos, hogy a folyamat a városlakók szeme előtt történjen.
Közösségi összefogással felújított művészeti tér, mai igényekre szabott parasztház, pincerendszer-hasznosítás – Fábián Gábor építész
https://kultura.hu/ujrahasznositas-es-termeszetkozeliseg-interju-fabian-gabor-epitesszel/
Hitvallása, hogy minél több, már meglévő épületet újrahasznosítson. Az egyik legkedvesebb projektje az egri Ellátó nevű művészeti tér létrehozása volt. A sokáig raktárként használt épület felújítását szinte önerő nélkül, társadalmi összefogással, helyi építőipari vállalkozók támogatásával sikerült végigvinniük. Hasonlóan jól sikerült és példaértékű vállalkozás az a cserépfalui parasztház is, amelyből tervezőtársa nyaralója lett. A projekttel azt akarták bemutatni, hogy ha valaki képes elszakadni a városi szolgáltatásoktól, akkor a vidéki élet jó és kiválóan élhető, olcsó alternatíva lehet. MMA-ösztöndíjas időszakában az abasári, több százéves pincerendszer hasznosítási tervén dolgozott, amelyből szerinte egy civil összefogással működtetett, turizmust serkentő egységet is létre lehetne hozni.
Hulladékfémből vágtató lovak – Demcsák Dóra Vanda szobrászművész
https://kultura.hu/penteki-kulturrandi-demcsak-dora-vanda-szobraszmuvesszel/
Gyermekkorában apró figurákat készített papírfecniből, rágóból, mindenből, ami a keze ügyébe került. Felnőttként, szobrászként pedig gyakran fémhulladékból dolgozik: egyrészt mert költséghatékony, másrészt az újrahasznosítás ténye ki is egészíti művészetét. Azt szereti a legjobban a fémben, hogy bármikor újrakomponálhatja, a végsőkig alakíthatja a formáját, és nem kell bíbelődnie az öntészettel sem. Ezért igen dinamikusan, gyorsan lehet vele dolgozni, az elkészült alkotásokat pedig nem kell túlféltenie sem, hiszen nem igazán tudnak megsérülni.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
