Hetedik századi háborítatlan sírra bukkantak a régészek Nagykőrös közelében

A szakemberek egy, a 600-as évek középső harmadában eltemetett, 30-40 év körüli avar hölgy sírjára leltek, akinek a csontváza teljes egészében megmaradt. Ez önmagában kuriózum, azonban a fejrésznél megtalált arany fülbevalópár és a temetkezési módra utaló jelek még inkább növelik a leletanyag értékét.

A projekt során összesen hét előzetesen felderített lelőhelyet tártak fel. Az eddigi eredmények alapján túlnyomórészt egykor volt római kori szarmata települések kerültek napvilágra, amely objektumok (félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, árkok) kora a Kr. u. 3–4. századra tehető.

Ebből a látszólagos „egyhangúságból” a szó legszorosabb értelmében kicsillan a Nagykőrös-Fekete lelőhelyen, május közepén feltárt, a kora- és középavar korszak határán, tehát megközelítőleg a 600-as évek közepén eltemetett hölgy sírja.

Maga a sír egy egykori mélyedésben, völgyben helyezkedett el.

A sírgödör észak–dél tájolású, téglalap alakú foltja már az úgynevezett humuszban kirajzolódott sárgás, agyagpöttyös betöltésként. A mélyítés során, mintegy 160 centiméter mélységben – tehát a jelenlegi terepszint alatt több mint két méterre – bukkantak az első csontokra, majd a bontás első mozzanatainál felcsillant a koponya bal oldalán az első színarany lemezgömbös fülbevaló. Az aprólékos bontómunka végén további leletek – mint a koponya környékén egy kupacban előkerülő borostyán- és üvegpaszta-gyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés – tették kétségtelenné, hogy egy, az elmúlt közel másfél évezred viharait átvészelő, bolygatatlan sírra leltek. Az objektum részletes dokumentációja után a csontok felszedésekor, kissé lecsúszva, de a váz alatt megtalálták az arany fülbevaló gyakorlatilag azonos kialakítású párját is.

Az ékszerek az úgynevezett „kislemezgömbös fülbevalók” csoportjába, azon belül is a „Jánoshida-típusba” sorolhatóak. A több mint egy centiméter átmérőjű, színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab rombusz alakban forrasztott aranygyöngy, granuláció található, amelyekhez kapcsolódik a szintén aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekesség, hogy a szakirodalom alapján ezek a típusú fülbevalók kifejezetten ritkának számítanak a Duna–Tisza közén.

A magukban is rendkívül értékes leletek mellett fontos megállapítások tehetők a korszak temetkezési szokásairól is.

Egyrészt magányosnak tekinthető a temetkezés: környezetében, a beruházási területen nem került elő másik sír. Másrészt a sírgödör keskenyebb, fej és lábfej felőli oldalain vályúszerű lemélyedés volt megfigyelhető, amely sírépítményt feltételez. Nem magányosan engedték túlvilágra a halottat, ugyanis az alsótestre (vagy a koporsóra) egy birka vagy kecske egy részét, gerincének egy darabját helyezték el. Ez utóbbi mellékletadás részleges állattemetkezésként, de akár ételáldozatként is értelmezhető.

A Kecskeméti Katona József Múzeum 2022 tavaszától kezdve, a kivitelezéssel párhuzamosan régészeti kutatásokat folytat a 441. számú főút felújításához kapcsolódóan Kecskemét és Nagykőrös között, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként.

Fotók forrása: Kecskeméti Katona József Múzeum