Január 7., csütörtök – Carl Orff: Carmina Burana, a Szegedi Kortárs Balett előadása

Fotó forrása: szegedikortarsbalett.hu

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról. Koreográfus: Juronics Tamás.

Január 8., péntek – Szerenád-est a Nemzeti Filharmonikusokkal, élő közvetítés a Müpából

Fotó forrása: nemzetifilharmonikusok.hu

Ezen a koncerten a Nemzeti Filharmonikusok művészei karmester nélkül szólaltatnak meg szórakoztató hangvételű, többtételes klasszikus műveket. Műsor: Gervaise: Régi francia táncok, Elgar: e-moll szerenád, op. 20, Mozart: Esz-dúr divertimento, K. 166, Grieg: Holberg-szvit, op. 40.

Január 9., szombat – A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertje, élő közvetítés a Zeneakadémiáról

Vásáry Tamás
Fotó: Attila Vörös

Bizonyosan nem voltak Mozart előtt sem ismeretlenek azok a szimfóniák, melyek kísérletet tettek a fúgatechnika és a szimfonikus nyelv összekapcsolására. Úgy tűnik azonban, hogy ezeket a korai példákat örökre elhomályosította Mozart Jupiter-szimfóniája, amelyet már a 18. század végén is egyedülálló csodaként emlegettek.

A „kis” g-moll szimfónia is az életmű unikális jelensége, sőt, a népszerű Mozart-filmnek köszönhetően már-már egyfajta zeneszerzői névjegynek is számít. S ha már különlegesség: a szemtelenül fiatal csodagyermeknek (ekkor éppen 19 éves volt) az eredeti feltételezések szerint még egy évre sem volt szüksége ahhoz, hogy öt remekbe szabott hegedűversenyt írjon, amelyek közül a 4. D-dúr fog felcsendülni Oláh Vilmos tolmácsolásában. Vezényel: Vásáry Tamás.

Január 10., vasárnap – Tom Sawyer kalandjai, a Győri Nemzeti Színház előadása

Fotó forrása: gyorinemzetiszinhaz.hu

Kerítésfestés, iskolakerülés, disznóhólyag, döglött macska, bűntény… a Mississippi menten fekvő Petersburg kamaszainak nem unalmas az élete – így aztán a felnőtteké sem.
„Noha történetemet főképpen gyerekeknek szántam, remélem, a felnőttek sem teszik majd félre, hiszen szeretném bennük is gyengéden felidézni, milyenek voltak valamikor, hogyan éreztek, gondolkoztak és beszéltek, s olykor micsoda különös dolgokba keveredtek.” (Mark Twain). Rendező: Hegedűs Ildikó.

Január 11., hétfő – Tudod, hogy nincs bocsánat, Nemzeti Színház

Földes László (Hobo)
Fotó: nemzetiszinhaz.hu

„Mindig kisajátítottam József Attila verseit, úgy éreztem, sorai rólam szólnak. Ez az előadás nagyobb alázattal készült, a Költőt szeretné bemutatni” – nyilatkozta 2005 táján Hobo, amikor Vidnyánszky Attila rendezésében elkészült a Tudod, hogy nincs bocsánat című előadóest. Hobót régóta foglalkoztatja József Attila költészete – már első koncertjein is előadta a költő megzenésített verseit.

„József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt” – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait. Rendezte: Vidnyánszky Attila.

Január 12., kedd – Üveggyöngyjátékok, avagy mit akar a kortárs művészet?

Bárány Tibor, Kovács Krisztina, Fazekas Gergely
Fotó forrása: atlatszohang.hu

Fazekas Gergely muzikológus és vendégei beszélgetnek zenéről, társasjátékról, társművészetek közösségéről, művészi közösségünk és hagyományaink játékszabályairól. Kovács Krisztina, művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője, Bárány Tibor, irodalomkritikus és Fazekas Gergely, zenetörténész beszélgetése ilyesféle kérdésekről fog szólni: hogy mire vonatkozik a „kortárs”, mit jelent egy zene (vagy éppen egy regény vagy egy festmény esetében) az, hogy „új”, hogy halad-e még valamerre a művészet története, vagy véget ért, mint Hegel óta oly sokan megjósolták.

Január 13., szerda – Berg Judit: Rumini, a Pesti Magyar Színház előadása

Fotó forrása: pestimagyarszinhaz.hu

Rumini és társai nagy bajba keverednek. Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni… az élet viszont itt csupa kaland. Vajon elmerül vagy megkapaszkodik hősünk? A pénzen és a kincsen kívül vannak más értékek is az életben? Mondjuk a barátság? Rendező: Méhes László.

Nyitókép: Carmina Burana. Fotó forrása: szegedikortarsbalett.hu.