Hetven év, 240 millió utas

A tárlat kronológiai sorrendben vizsgálja, hol, milyen repülőtér létesült, kezdetben ellátott feladatai közé mi tartozott. Az látszik, hogy a repülés európai történetében Magyarország fejlődés és fejlesztés szempontjából annyira nem maradt el, igyekezett lépést tartani a többi országgal.

Az értékes és ritkán látott fotókkal illusztrált, lényegre törő magyarázatokkal ellátott tárlat egy meghatározó esemény ismertetésével nyit: 1909. október 17-én Louis Blériot repülését a kisrákosi gyakorlótéren nézhették meg a kíváncsi egybegyűltek.

Nem igényel bemutatást, hogy a trianoni békediktátum hogyan rendezte át a határokat, azonban arról, hogy a repülésre milyen hatással volt, a nem szakavatott közönség keveset tud. A tárlat annak jár utána, milyen feltételeket támasztottak a győztes nagyhatalmak a vereséget szenvedett országokkal szemben. Ebből megtudhatjuk, hogy a békediktátum következtében a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság működését lehetetlenítették el, valamint több magyarországi repülőtér használatát betiltották. A szigorú szabályokhoz hozzátartozott, hogy az ország nem tarthat és nem építhet motoros repülőgépet, s ha ez még nem lett volna elég, egész légtérre kiterjesztett repülési tilalmat rendeltek el. Kizárólag a francia-román vállalat, a Franco-Roumaine rendelkezhetett a magyar légtér használatával, a társaság a Mátyásföldön található MÁG-repülőtéren rendezkedett be.

Tervbe volt véve egy nemzetközi repülőtér megszervezése a Csepel-sziget északi területén, ebből azonban semmi nem lett. Helyette két kisebb repülőteret sikerült kialakítani a helyszínen, amelyek jelenleg is üzemelnek.

Meglepő, hogy világtörténeti jelentőségű események hogyan befolyásolták a hazai repülés történetét. Például 1931. március 29-én a csepeli repülőtéren tartotta magyarországi bemutatóját léghajójával Graf Zeppelin. Az eseményen nagy számú tömeg vett részt, köztük Karinthy Frigyes is.

A virtuális kiállítás legfontosabb szeglete a Ferihegyi (mai nevén Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) történetének bemutatása. Csodálkozásra adhat okot, hogy hegynek hívják, pedig az egész terület sík területnek számít. A magyarázata az, hogy a síkság a Duna hordalékából meg a rárakódott homokból alakult ki, s a szél is megtette jótékony munkáját: a kisebb-nagyobb homokdombok, már-már „hegyek” kialakításában. A közbeszédben gyorsan meghonosodott az elnevezés.

Hogy miért hívták eredetileg Ferihegynek? A történet egészen a tizenkilencedik századik nyúlik vissza. Mayerffy Ferenc serfőzőmester, szőlész a Grassalkovich-uradalomtól bérbe vett Szent Lőrinc-pusztát gazdaságilag felvirágoztatta, komlót, árpát, malátát termesztett, szőlőt ültetett. A környéken lakók „Feri” majorként kezdték hívni a területet. A 19. század közepére ez a név olyannyira megszilárdult, hogy a térképen is Ferihegy-pusztaként jelölték.

A repülőtér építése 1938 után kezdődött. Pályázatot írtak ki, a beérkezett huszonegy pályaműből esett a választás Ifjú Dávid Károly műépítész tervére. A tárlat részletes, képekkel ellátott szakmai életrajzot közöl az építészről. Érdekesség, hogy az ő terve alapján épült fel a Magyar Optikai Művek (ismertebb nevén: MOM), és a Népstadion tervezését is ő irányította.

A reptér a második világháború alatt többször sérülést szenvedett, újjáépítése 1947-ben kezdődött. A nyitó ünnepség 1950. május 7-én volt, a forgalmi épületet azonban csak 1957-re fejezték be. A reptér új nevét 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából kapta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc befolyással volt a reptér életére is. Az első, Magyarországnak szánt segítség október 26-én érkezett, egyenesen Varsóból, vér- és gyógyszerszállítmány formájában.

November 3-án a megszálló szovjet csapatok blokád alá vonták az egész repteret, leghamarabb 1957. január 30-án indulhatott újra az élet.

A repülőtéren hetvenéves fennállása alatt – az aktuális politikusi látogatásokon túl – számos neves személyiség, híresség is megfordult.

A kiállítás végén részletes összefoglalót találunk arról, hogyan érintette a koronavírus a repülést, megtudhatjuk, a tervek szerint milyen fejlesztések várhatók a repülőtéren a jövőben.

A virtuális tárlat itt tekinthető meg.

Nyitókép: 1931. március 29-én az LZ127 Graf Zeppelin léghajót Csepelen csodálhatták meg az érdeklődők. Forrás: MMKM Archívum