A keddtől látható tárlat a zeneműtár Joseph Haydn-, Erkel Ferenc- és Dohnányi Ernő-gyűjteményének darabjait mutatja be. Középpontjában az Erkel Ferenc által Kölcsey Ferenc versére komponált zenemű áll - olvasható a közleményben.
Az összegzés szerint a XIX. század elejétől az osztrák kormányzat egységesen Joseph Haydn császárhimnuszát szerette volna meghonosítani az állami ünnepségeken. A reformkorban Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója két zeneszerzői pályázatot is hirdetett magyar szövegű és dallammintázatú néphimnusz komponálására: 1843-ban Vörösmarty Mihály Szózat, 1844-ben Kölcsey Ferenc Hymnus című verseinek megzenésítésére.
A két pályanyertes alkotás - Egressy Béni Szózata és Erkel Ferenc Hymnus című szerzeménye - gyorsan elterjedt az országban. Erkel Ferenc műve a kiegyezés korára már az egész magyar nyelvterület himnuszává vált. A Himnusz ma is ismert nagyzenekari változata 1938-ban keletkezett, Dohnányi Ernő hangszerelésében.
"A Himnusz jogállása 1989-ben nyert megnyugtató törvényi rendezést" - áll a közleményben.
Az OSZK tavaly júliusban avatta fel a nemzeti ereklyék bemutatására szolgáló kiállítóteret. A tárlaton elsőként Mátyás király könyvtárának egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina volt látható. Ezt követte az első
Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum bemutatása. A kiállított tárgyakat a Budavári Palota "F" épületében kialakított zárt tárlóban háromhavonta váltják. A könyvtár egyebek mellett a Nemzeti dal kéziratának, illetve az István király törvényeit tartalmazó kódexnek a bemutatását is tervezi.
A zenei dokumentumok március 31-ig tekinthetők meg a Országos Széchényi Könyvtárban.
(Múlt-kor/MTI)
