Hírmozaik – április 6.

Tarr Béla-retrospektív a Cirkóban

Tarr Béla-retrospektívet rendez május 6. és 10. között a budapesti Cirko-Gejzír mozi, ahol az ötnapos esemény során a rendező teljes nagyjátékfilmes életművét műsorra tűzik.

A programban a közönség nemcsak a legismertebb műveket, köztük a Sátántangót tekintheti meg, hanem a rendező kevésbé ismert alkotásaival is találkozhat. A retrospektív műsorában egyebek mellett az Őszi almanach, a Kárhozat, A londoni férfi, a Werckmeister harmóniák, valamint a rendező utolsó filmje, A torinói ló is szerepel. A részletes program szerint a vetítések május 6-án a Családi tűzfészek és a Szabadgyalog című filmekkel kezdődnek, míg a zárónapon, május 10-én a Werckmeister harmóniák és A torinói ló kerül műsorra. A vetítések előtt minden alkalommal látható lesz a 2004-ben készült Prológus című rövidfilm, amely az Európa-képek antológia részeként készült Magyarország és további kilenc ország európai uniós csatlakozásának alkalmából. A Családi tűzfészek című film előtt levetítik a rendező 1980-as vizsgafilmjének első részét, a Hotel Magnezitet is. A szervezők minden vetítéshez rövid bevezetőt kapcsolnak, amelyeket Tarr Béla egykori munkatársai, valamint a munkásságát ismerő és elismerő alkotók tartanak.

A költészet dallamai

A magyar költészet napja tiszteletére április 13-án, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében szervezett rendezvényen fellépnek a PKE ének szakos hallgatói Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas, nemzetközi hírű operaénekes vezetésével, Fried István Herder-díjas irodalomtörténész és Murányi Sándor Olivér József Attila-díjas író, akinek A szél hangjai című, legutóbbi kötete kerül bemutatásra. A könyvet FR. Böjte Csaba OFM, dr. Fried István irodalomtörténész és Márton László író ajánlása jegyzi.

Murányi Sándor Olivér megfogja kezünket, és magával visz ki a természetbe, megosztja velünk az ott átélt, izgalmasabbnál izgalmasabb felfedezéseit, a gyermeki tiszta örömeit, de az embert próbáló félelmeit is.

Az író kendőzés nélkül tárja elénk a való világot, és ezt jól teszi, mert minden világok közül a létező világ a legértékesebb, a legcsodálatosabb, érdemes rácsodálkozni. Nekünk ebben az Isten által teremtett világban kell növekednünk, bontakoznunk, szépen, fokozatosan emberkatedrálissá válnunk.

Történetek a vadon vadjairól, a mondák és keringők folyójáról, a Dunáról, halakról-horgászatról és egy zarándoklatról Assisibe. A természettől elszakadt ember kísérli meg, hogy visszataláljon oda, amit manapság inkább kihasznál, mint megbecsül. Murányi Sándor Olivér írónak kiváló vezetője akad egy Kanadát megjárt, füvek, fák, állatok titkait tudó vadőr személyében, akinek segítségével megtanulja tisztelni, érteni és szeretni a természetet. A regénnyel szemben ez sűrű szövésű rövidpróza, mely a létezésből kimetszett perceket, órákat, tehát az időt alakítja történésekké. Ez a kötet egymásra utaló történetekben tárja elénk ember és természet olyan viszonyát, mely társi kapcsolatra épül. A történetek egyszerűek és különlegesek, a ma hétköznapjainak és ritka ünnepeinek eseményeit elbeszélve.

Megnyílt a Citadella, a szabadság bástyája

Április 5-étől ismét látogatható a Gellért-hegy csúcsán megújult Citadella, a főváros egyik legismertebb látványossága. Az éveken át elzárt, leromlott állapotú egykori erőd megnyitásával egy új élményeket kínáló közösségi tér született a világörökségi helyszínen, ahol a minőségi időtöltés mellett Budapest panorámájában is gyönyörködhetnek a látogatók. Létrejött A szabadság bástyája című interaktív kiállítás, amely a magyar történelem kiemelkedő eseményeit és alakjait mutatja be, kiemelve a magyarok szabadságért vívott küzdelmeit. Teljes rekonstrukció után megújult a főváros ikonikus jelképe, a Szabadság-szobor is.

A Citadella épületegyüttese a megújulás után egyszerre idézi meg a magyar történelem tragikus pillanatait, az elnyomás jelképeit és az azok felszámolására tett szimbolikus lépéseket. Az erődfalak megnyitásával új belépési pontok, átjárók születtek, amelyek összekötik a hegy két oldalát, és szabadabbá teszik az addig elzárt területeket. A történelmi metafora szerint a zsarnokság „fejét”, a nyugati rondellát, leválasztották a „testről”, így a tér megnyílt a belépő látogatók számára.

A megújulás részeként új kilátóteraszok és kilátópontok épültek, amelyekről az egész főváros panorámája élvezhető. Az udvar és a sétányok parkosítása során több tucat virágos díszfát és cserjét ültettek, a belső parkot virágos gyepszőnyeg, rózsák, levendulák, futónövények és szőlőtőkék gazdagítják.

A teljes körű akadálymentesítés jegyében a nyugati rondellában, valamint a park területén egy-egy liftet alakítottak ki, amelyek használatával a mozgásukban korlátozott vendégek az erőd valamennyi térszintjét, a kilátóteraszokat és az erődfalak mentén végigvezető gyilokjárókat is kényelmesen elérhetik. A kiállításnak otthont adó rondellában és a nyitott közparkban egyaránt korszerű, akadálymentes mosdókat létesítettek, amelyekben pelenkázókat is elhelyeztek. Az erőd az átfogó fejlesztéseknek köszönhetően energiatakarékos, modern és a világörökségi környezetbe illő megvilágítást kapott. Az állandó díszkivilágítás mellett különleges vizuális élményekre is felkészültek, amelyek lehetőséget adnak az ünnepi alkalmak vagy kiemelt események idején további színek használatára.

A kiállítás alapgondolata az, hogy aki a hegyet birtokolta, az az ország fölött is próbált hatalmat gyakorolni. A Gellért-hegy mindig is ezt szimbolizálta, hiszen különböző történelmi korokban különféle épületek, jelek és jelképek kerültek a tetejére. Hol kereszt, hol dzsámi, később Habsburg-erőd, majd szovjet emlékmű jelezte, ki kívánta irányítani az országot. A tárlat ezt a térbeli és jelképes örökséget használja, és a hegy történetén keresztül vezeti végig a látogatót a magyar történelem korszakain. Emese, Álmos vezér anyja, saját álmaként meséli el a magyar történelem tizenhárom évszázadát, egészen napjainkig kalauzolva a látogatót. Vizuális impulzusok, filmes hatások és személyes hangvétel segítenek átélni a múlt pillanatait. A látogatók a kiállításban egyik korból a másikba lépnek, mintha kapuk sorozatán haladnának át. Kezdetben a honfoglalás és az államalapítás világát ismerhetik meg, majd következnek a török hódoltság, a Habsburg-uralom, a kuruc mozgalom, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei. Az első világháborút Trianon, a második világégést és a holokausztot a szovjet megszállás, az 1956-os forradalom és a megtorlások időszaka követi, végül zárásként a rendszerváltás és a függetlenség visszaszerzésének pillanatai jelennek meg.

A Citadella megújításának koncepcióját Taraczky Dániel, az art1st designstúdió ügyvezetője készítette. A fejlesztés a Várkapitányság leányvállalata, a Citadella Kft. irányításával, az Építési és Közlekedési Minisztérium felügyelete mellett zajlott.

A gömöri pásztorok élete

A Magyarság Háza Filmklubban április 14-én, kedden 18:00 órától a felvidéki Gömör vidékének különleges világába nyerhetünk betekintést, Vörös Attila Pásztorok ösvényein című dokumentumfilmje segítségével.

Az 56 perces film hűen örökíti meg a gömöri pásztorok lassan tovatűnő életmódját, hagyományait és mindennapjait. A nézők Katyi Tamás, Katyi Gyula, Rusznyák János és Cselényi József történetein keresztül ismerhetik meg a mesterség titkait: a hagyományos ruházatot, a juhok körmölésének fortélyait, a jó pásztorkutyák ismérveit és az ostorkészítés művészetét. A film egyik legmeghatóbb pillanataként a nyolcvanéves Cselényi Józsi bácsi még a híres gömöri botolót is eljárja a kamera előtt.

A részvétel ingyenes, de a korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztráció javasolt itt.

Címlapkép: Tarr Béla  Fotó: Marta Pérez MTI/MTVA