Hírmozaik – február 4.

Két új időszaki kiállítás a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza jubileumi programjainak sorában két új időszaki kiállítás nyílik, amelyek a természethez való viszonyt és a népművészet gazdag örökségét a kortárs gondolkodás kérdéseivel kapcsolják össze. A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című tárlatok érzékenyen és sokrétűen közelítenek olyan alapvető tapasztalatokhoz, mint a kertek, a növényvilág és a népi kultúra kapcsolódásai, a mindennapi rutinok és a jóllét kérdései. A két kiállítás egyszerre kínál elmélyülést, inspirációt és új nézőpontokat, miközben múlt és jelen párbeszédét teremti meg a Hagyományok Háza tereiben bevezetve a látogatókat a „gyógyító múzeum” élménykörébe.

A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítás 120 különleges tárgya öt évszázadot ível át, bemutatva, hogyan találkozott a kolostorok gyógyfüves udvara, a barokk kertek pompája és a falusi kertek egyszerűsége a textileken, a kerámiákon és a faragott bútorokon. A tárlat különlegessége, hogy úgynevezett ’gyógyító múzeumként’ nemcsak a szemünkhöz szól: a kiállítótérben lebegő levendula-, rozmaring- és citromfűillat segít abban, hogy valóban elmerüljünk a múlt kertjeinek világában. A dr. Czingel Szilvia kurátori vezetésével, Üveges Krisztina és Nánássy Emőke társkurátorok közreműködésével megvalósult gazdag tárlat az érzéki tapasztalásra, az illatokra, a lelassulásra és a ’flow’ élményére is hangsúlyt helyez. A kiállítás nemcsak vizuálisan gazdag, hanem atmoszférájával is elmélyült jelenlétre és újfajta múzeumi élményre hívja a látogatókat. „Virág a kertben. Virág a hímzésen. Virág az emlékezetben. A magyar népművészet minden szirmában ott rejlik a természet és a kultúrák találkozása” – vallják a kiállítás megálmodói, amelyre külön tárlatvezetéseket szerveznek előre meghirdetett időpontokban. A Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című kiállítás a tisztaság, a higiénia és a testápolás témáját vizsgálja újszerű, kortárs szemlélettel. A dr. Czingel Szilvia és Keszeg Anna kurátorok ötlete nyomán, a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében létrejött tárlat érzékeny párbeszédet teremt a paraszti kultúra tárgyi világa és a MOME hallgatói által tervezett kortárs installációk között. A kiállítás nemcsak a múlt gyakorlatainak bemutatására vállalkozik, hanem olyan aktuális kérdéseket is reflektorfénybe állít, mint a fenntarthatóság, a túlfogyasztás, a testhez kötődő normák és a mindennapi rutinok átalakulása. „A tárlat olyan érzékeny témákat is érint, mint a női testhez kötődő tisztaságnormák, a tabu és a piszok fogalma, a szerelmi ajándékként funkcionáló használati tárgyak vagy a szappanfőzés mint időigényes, mégis nélkülözhetetlen közösségi tudásforma” – olvasható a kiállítás ismertetőjében. A Szabad szappanozni című kiállítás csak tárlatvezetéssel látogatható, a meghirdetett időpontokban. A jegyeket a korlátozott látogatószám miatt érdemes elővételben megvásárolni a Hagyományok Háza weboldalán. A kiállítások február 5. és november 29. között látogathatók.

Gálaesttel és díjátadóval őrzi Tompos Kátya emlékét az alapítvány

Március 2-án a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont annak a nagyszabású emlékestnek, amelyet a Tompos Kátya Alapítvány szervez a fiatalon elhunyt, rendkívüli tehetségű színésznő tiszteletére. Az esemény nem csupán egy megemlékezés, hanem a művésznő szellemi örökségének ápolása is, amelynek keretében átadják a 2026. évi Tompos Kátya-díjat.

A gálaesten a hazai művészvilág kiválóságai lépnek színpadra: Balázs János, Gubik Petra, Hrutka Róbert, Kis Diána Magdolna, Lackfi János, Miklósa Erika, Schmidt Vera, Szemenyei János és Zorán tolmácsolásában csendülnek fel Kátya saját szerzeményei és legkedvesebb dalai. Az est fényét Bozsik Yvette és társulatának fellépése, valamint egy rendhagyó premier is emeli. A produkciókat a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar kíséri, Ott Rezső hangszerelésében.

Az esemény csúcspontjaként adják át a Tompos Kátya-díjat, amelyet minden évben egy olyan fiatal színművész vehet át, akinek sokoldalúsága és elhivatottsága leginkább méltó a névadó emlékéhez. A díj odaítéléséről a magyar nyelvű színházi társulatok jelölései alapján döntenek. Az alapítvány – Tompos Kátya végakaratával összhangban – a befolyt összegeket az övéhez hasonló betegséggel küzdők, valamint a betegség miatt keresőképtelenné vált színművészek támogatására fordítja.

Elindult a jelentkezés a Magyar Zene Háza Összművészeti felhívására

Idén második alkalommal indult el a Zene Háza összművészeti felhívása, amelyben olyan új vagy már korábban bemutatott összművészeti produkciók jelentkezését várják, amelyeknek szerves része a zene. A beérkezett pályázatokat a Zene Háza programszerkesztői mellett Hód Adrienn kortárs táncművész-koreográfus, Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója, Kurta Niké színésznő és Orr Máté festőművész bírálják majd el.

„A Magyar Zene Háza missziójának része, hogy támogassa a társulatok és induló formációk zenei útját, ezért különböző felhívásokkal segítjük őket. A kifejezetten összművészeti produkciókat megszólító kezdeményezésünk célja nem csupán egy-egy új produkció létrehozása, hanem a magyar kulturális élet sokszínűségének erősítése, olyan előadásokkal, amelyek aktuális kérdéseket vetnek fel és gondolkodásra ösztönöznek” – mondta Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója.

A Zene Háza által meghirdetett összművészeti felhívás célja, hogy olyan társművészeti produkciókat találjon és támogasson, amelyekben a zene központi elemként jelenik meg, és amelyeket akár a ház közösségi tereiben, a Koncert- és Előadóterem mellett például a Zenei játszótéren vagy a Hangdómban is meg lehet valósítani. A felhívásra új előadásokat (ősbemutatókat) és már bemutatott produkciókat egyaránt várnak, amelyekben a zenéhez bármely társművészet csatlakozhat.

Az első, 2024-es Összművészeti felhívásra több mint 150 produkció jelentkezett, amelyek a zene és más művészeti ágak számos kapcsolódási pontját mutatták meg. A kiválasztott előadások igen sokszínűek: van köztük olyan, amely a Scooter legendás, sarkadi fellépését dolgozza fel; van, amelyik reneszánsz zenét ötvöz újcirkusszal; és olyan is, amely Kandinszkij festményeit kelti életre a kortárs zene és tánc segítségével. A kiválasztott 21 produkció a 2025 őszétől 2026 tavaszáig tartó évadban kap bemutatkozási lehetőséget a Zene Háza tereiben.

„Zenész és színész barátaimmal régóta dédelgetett álmunk volt ez az előadás. Viszont mivel ez egy összművészeti projekt; félig színház, félig koncert, én pedig főként zenei körökben mozgok, nehéz lett volna pusztán az általam elérhető platformok segítségével megvalósítani. A színházaknak általában egy ilyen darab túl zenei, egy zenei intézménynek túl »színházas«, a Zene Háza viszont tökéletes helyszínnek bizonyult a Scooter Sarkadon ősbemutatója számára” – mondja Ajtai Péter jazz-zenész, aki a 2024-es felhívásnak köszönhetően tudta megvalósítani előadástervét.

Az idei felhívás zsűrijéhez a Zene Háza szerkesztői munkatársai mellé csatlakozik Kurta Niké színésznő, Orr Máté festőművész, Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapító-vezetője és Hód Adrienn koreográfus, táncművész, a Hodworks művészeti vezetője és ügyvezetője, aki 2024-ben szintén részt vett a felhívás programjában mint pályázó. Ő társulatával és az ArtMenőkkel együttműködve egy már meglévő előadását gondolta újra: az Idol etűdök formájában költözött be a Zene Háza tereibe. „A kilenc hónapos próbafolyamat során nagyon sok olyan ötletünk volt, amit az eredeti előadásba nem tudtunk beépíteni, ezért különösen örültünk, hogy lehetőségünk volt kihasználni a ház különböző tereit. A nézők maguk dönthették el, mennyi időt töltenek egy-egy helyszínen, Mákó Rozi pedig élő zongorajátékkal egészítette ki a szintén általa írt, elektronikus zenét, amelyre Ötvös Kinga énekelt” – meséli a Hodworks vezetője. Zsűriként pedig azt tartja különösen izgalmasnak, hogy ráláthat olyan művészeti ágakra, trendekre is, amelyekkel a mindennapokban nincsen lehetősége szorosabban foglalkozni.

A felhívás jelentkezési határideje 2026. március 1. éjfél.

Novemberben érkezik a mozikba Vidnyánszky Attila nagyszabású Móricz-adaptációja

Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című játékfilmet, amelyet Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond klasszikus regényéből. A produkció monumentális díszletekkel, erőteljes képi világgal és szenvedélyes atmoszférával kelti életre az 1896-os millenniumi év lázában égő Magyarországot, miközben a történet örök érvényű emberi és hatalmi játszmáin keresztül a mai nézőkhöz is szól.

A film látványvilágáért Győri Márk operatőr felelt, a felvételek pedig 2025 nyarán, 47 napon át zajlottak többek között Debrecenben, a hortobágyi pusztán és a fóti díszletvárosban. Vidnyánszky Attila a budapesti Nemzeti Színház társulatával dolgozott együtt, a főbb szerepekben Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós látható, de feltűnnek a beregszászi színház művészei és az SZFE hallgatói is. A rendező célja egy olyan „élő” adaptáció létrehozása volt, amely nem múzeumi tárgyként kezeli az irodalmi alapanyagot, hanem a szereplőkhöz szeretettel és empátiával fordulva mutatja be a maradiság és az újító szándék tragikus összecsapását.

A cselekmény középpontjában Szakhmáry Zoltán földbirtokos áll, aki modernizálni szeretné gazdaságát, ám törekvései falakba ütköznek az önpusztító dorbézolásba merülő úri társadalom közegében. A belső válság és a társadalmi feszültség végül egy féktelen mulatságban kulminálódik, amely könyörtelenül szembesíti a főhőst a realitással. A Csáky Attila produceri felügyelete mellett készülő alkotás első előzetesét májusban láthatja a közönség.

Diplomafilmek és képzések támogatására írt ki pályázatot a Filmintézet

Március 2-ig elérhető a Nemzeti Filmintézet (NFI) időszakos pályázata filmes képzést folytató intézmények számára. Az NFI elkötelezett a fiatal alkotók és szakemberek, a jövő filmeseinek támogatásában. A Diák-Oscar-díjtól a Berlinale Kristály Medvéjét elnyerő alkotóig számos ifjú magyar tehetség tűnt fel diplomafilmjével az elmúlt időszakban. A jövő héten kezdődő Berlinale Generation verseny mezőnyét Feiner Janka Lángbogár a zsebemben című diplomafilmje gazdagítja, mely szintén az NFI támogatásával készült a MOME animáció képzésén. A képzések támogatására hét mozgóképszakmai területen lehet pályázni március 9-ig.

Már elérhető a Nemzeti Filmintézet időszakos pályázata filmes képzést folytató intézmények számára, amely nappali tagozaton végzős hallgatók diplomamunkáinak gyártásához biztosít finanszírozást. Pályázatot nyújthatnak be a filmrendező, egyéb filmművész, okleveles animációs filmrendező művész, médiadesign és filmtudomány (filmkészítő szakirány) szakos hallgatókat nappali tagozaton képző felsőoktatási intézmények, továbbá az intézményekkel jogviszonyban álló filmelőállítók is a diplomafilmekre vonatkozó csomagtervekkel.

A mozgóképszakmai képzések támogatására meghirdetett pályázatra ezúttal focus puller, VFX szakember, produkciós szakember, protézisalapú smink, Unreal Engine szakember, 3D animátor (mozdulattervező) és standby kellékes szakképzést szervezők jelentkezését várják március 9-ig.

Az NFI elkötelezett abban, hogy támogassa a pályakezdő filmeseket a szakmai fejlődésükben és biztosítsa számukra a lehetőséget a filmiparba való belépésre. A pályakezdő filmesek a diplomafilmek elkészítésére kiírt pályázati lehetőség mellett friss diplomásként első egész estés filmterveikkel az immár 11. événél tartó Inkubátor Programra jelentkezhettek, amely kis költségvetésű játékfilmek, dokumentumfilmek, valamint animációs szerzői rövidfilmek elkészítéséhez nyújt támogatást. Mindemellett a kezdő filmesek számára is folyamatos képzési programokat kínál az NFI.

Számos ifjú tehetség tűnt fel diplomafilmjével az elmúlt időszakban, köztük olyan alkotók, akik első munkáját a legnagyobb presztízsű fesztiválok hívták meg válogatásukba. A 2025-ös Berlinalén Balogh Mirjána Wish You Were Ear című animációja nyerte el a legjobb rövidfilmnek járó Kristály Medvét. A cannes-i fesztivál diplomafilmeket felvonultató La Cinef válogatásában többek közt Szelestey Bianka, Moldovai Katalin és Szentpéteri Áron mutathatta be vizsga- vagy diplomafilmjét. A MOME Animáció diplomafilmjeit 2017 óta sorra meghívja válogatásába a Berlinale. Bucsi Réka Symphony No. 42-je, Lovrity Katalin Vulkánszigete is Berlinben szerepelt, és Erhardt Domonkos Szemem sarka című rövidfilmje elismerő oklevelet is nyert. Kis Hajni és Freund Ádám diplomafilmjével egészen a Diák-Oscar-jelölésig jutott, és Kovács István Ostrom című filmjével meg is nyerte a Bronz Diák-Oscart 2018-ban.

Pályázati kiírások itt találhatók.

Közös bélyegkibocsátással tiszteleg a magyar és a kínai zenei örökség előtt a Magyar Posta

A Magyar Posta szerdán a Kínai Kulturális Központban mutatta be legújabb, Nemzetek Kincsei: magyar és kínai népi hangszerek elnevezésű bélyegét. Az új sorozat első darabja a magyar citerát és a kínai kucsenget állítja párhuzamba, ezzel szimbolizálva a két nép művészeti és kulturális kötődését, valamint a hagyományok megőrzése iránti közös elkötelezettséget.

Az eseményen Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, hogy a két ország közötti átfogó stratégiai partnerség mára a gazdaság mellett a kulturális és társadalmi élet minden területére kiterjed. Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált, a közös beruházások pedig kulcsszerepet játszanak az ország modernizációjában. Az államtitkár rámutatott: a kulturális találkozások és az egymás hagyományai iránti tisztelet elmélyítése a közös gazdasági sikereknek is lendületet ad, Magyarország pedig továbbra is hídképző szerepre törekszik Kelet és Nyugat között.

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a két ország bélyegkibocsátási együttműködése hosszú múltra tekint vissza, a most induló Nemzetek Kincsei sorozat pedig tovább mélyíti ezt a kapcsolatot. Láng Géza, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a vállalat számára az alkalmi bélyegek megjelentetése kulturális misszió, amely összeköti a múltat a jelennel. A most kibocsátott kétféle bélyegképen, az alkalmi borítékon és a bélyegzőlenyomaton is a két jellegzetes népi hangszer, a citera és a kucseng látható, hirdetve a nyelvi határokon átívelő kulturális párbeszédet.