Hírmozaik – június 18.

Hemző Károly lesz a középpontban a Műcsarnok új kiállításán

Hemző Károly és a Hemző-díjasok képeiből nyílik kiállítás csütörtökön a Műcsarnokban Újabb találkozásaink – 1976–2026 címmel, amelyet a Múzeumok Éjszakáján kurátori tárlatvezetéssel is megtekinthetnek az érdeklődők – írja az MTI.

A kiállítás címe és az évszám arra utal, hogy az 1970-es években Féner Tamás, Korniss Péter, Horling Róbert, Ács Irén, Molnár Edit és Hemző Károly is kiállítottak a Műcsarnokban. Hemző Károly 1976-ban, ezért ezzel a kiállítással nemcsak megidézik az akkori tárlatot, hanem a Hemző-díjasokkal együtt egy új korosztályt is bemutatnak – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a tárlatot bemutató sajtóbejáráson csütörtökön.

Szarka Klára fotótörténész, a kiállítás kurátora úgy fogalmazott: az ötvenéves jubileum jó apropó arra, hogy felidézzék, „mit adott a fotográfiának a Műcsarnok, és mit adott a Műcsarnoknak a fotográfia”.

A kurátor felidézte, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a fotográfiát Magyarországon még nem tartották sokra, de az elmúlt ötven évben a szakma megítélése, beágyazottsága gyökeresen megváltozott. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Műcsarnok terei, amelyek korábban csak egy áhított kiállítóhelynek számítottak a fotográfusok számára, idén nyáron tele vannak fotográfiával.

Szarka Klára elmondta, hogy a tárlat megidézi Hemző Károly Találkozásaim című legendás kiállítását, amelyet párbeszédbe állítanak a 21. századi fiatal alkotók, a Hemző Károlyról elnevezett díj nyerteseinek és finalistáinak képi látásmódjával.

Hemző Károly sportfotósból lett fotóriporter és szerkesztő. Később közismert könyvsorozatával, a sok millió példányban megjelent, iskolát teremtő szakácskönyvekkel vált népszerűvé társával és alkotótársával, Lajos Marival együtt.

Bár Hemző Károly sehol nem tanította a fotográfiát, mégis hatással volt a következő nemzedékekre. Egykori munkatársa és barátja, Bánkuti András, valamint az őt követő generáció képviseletében Bácsi Róbert László műveikkel és a Hemző-díj kuratóriumában végzett munkájukkal összekötik a hetvenes éveket a mai fiatalok, a Hemző-díjasok világával.

Magyar alkotócsapat animációi is felbukkannak a Találkozás a Buddhával című filmben

A június 25-től országosan a mozikban látható nagyszabású dokumentumfilm, a Találkozás a Buddhával az archív felvételek és interjúk mellett animációs betétek segítségével eleveníti meg a buddhizmus nyugati elterjedésének meghatározó pillanatait. Ezeken a látványos jeleneteken egy hazai csapat, a CUB Animation dolgozott – adta hírül a Mozinet.

Mint írták, a Találkozás a Buddhával egy rendkívüli vallási vezető, a 16. Karmapa (1924–1981) és Láma Ole Nydahl (1941–2026) életének és örökségének lenyűgöző portréja, és egy nem mindennapi találkozás története, amely megváltoztatta a nyugati világ spirituális térképét. György-Kessler Márta filmjében ugyanakkor a buddhizmus több évezredes története is megelevenedik, méghozzá látványos animációs betétek formájában. Ehhez a munkához kérték fel az alkotók a hazai CUB Animation csapatát.

Az animációs stílus Daniel Gray animációs rendező és Gelley Bálint technikai rendező együttműködésének köszönhető. Gray és Gelley célja informatív, letisztult, mégis filmes élményt nyújtó mozgatási stílus elérése volt, amely segíti a történet követését és megértését. A kiválasztott figura- és háttérterveket Virágh Ádám látványtervező véglegesítette hosszan tartó, aprólékos munkával.

Nagy bajban van a Louvre

Az októberi látványos ékszerrablás óta válságban lévő párizsi Louvre új vezetője, Christophe Leribault szerint a világ leglátogatottabb múzeuma „kifulladt”, és beruházási korlátokba ütközik az elavult felszereltségének a felújításakor – adta hírül az MTI.

Az igazgató a szenátusi meghallgatásán foglalta össze az intézmény mindennapi működtetésének nehézségeit, mint mondta, a Louvre „felszerelései, infrastruktúrái a lejáratuk végéhez értek”.

„Útkereszteződéshez értünk, a sürgős felújítások felhalmozódtak, és egy befektetési falba ütközünk. Nyilvánvalóan nem ezt szeretnék hallani” – mondta Leribault, aki azt is bejelentette, hogy több mint 10 ezer görög vázát kell áthelyezni ahhoz, hogy elvégezzenek egy felújítást a Louvre egyik szárnyában. Az igazgató ugyanakkor „abszolút szükségesnek” nevezte a múzeum több mint egymilliárd euróra becsült átalakítási projektjét.

A Louvre-ot 2021 óta vezető Laurence des Cars februárban lemondásra kényszerült, miután az októberi műkincsrablás óta a világ leglátogatottabb múzeuma állandó közéleti viták középpontjában állt. Mint arról mi is hírt adtunk, október 19-én fényes nappal, néhány perc alatt 88 millió euró értékű koronaékszert vittek el az Apolló Galéria tárlóiból, novemberben az ókori görög műkincseket kiállító Campana Galériát kellett lezárni a födém gerendáinak meggyengülése miatt (erről itt írtunk bővebben), december 15-től a párizsi Louvre dolgozói határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt.

A Louvre korábbi elnökének ideje alatt nyílt meg a múzeum új bejárata a Saint-Germain-l'Auxerrois templommal szemben, hogy enyhítse a piramis alatti zsúfoltságot. Christophe Leribault-nak feladata folytatni a jelentős átépítési projektet, amely a „Louvre Új Reneszánsza” nevet viseli.

A múzeum biztonságának garantálásával kapcsolatban az igazgató „sürgős teendőként” 2027 januárjától bevezet egy új térfigyelő kamerarendszert.

„Természetesen sürgősen telepítettünk néhány pluszkamerát a legkritikusabb helyekre, ahol hiányosságokat észleltünk, de nem lehet létrehozni egy új hálózatot több száz kamerával anélkül, hogy ne erősítenénk meg a technikai hátteret is” – hangsúlyozta az igazgató, bejelentve egy új biztonsági központ létrehozását, amelyet ez év októberében állítanak fel.

Két rangsor szerint is az ELTE a vezető a magyar egyetemek között

Egy héten belül két mérvadó egyetemi világrangsor, a Quacquarelli Symonds (QS), illetve a U.S. News & World Report friss eredményei is igazolták az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető pozícióját a magyar felsőoktatásban – tájékoztatott az egyetem.

A Quacquarelli Symonds (QS) június 18-án hozta nyilvánosságra 2027-es QS WUR (World University Rankings) eredményeit. A rangsor összeállítása során a világ 106 országában több mint 8800 felsőoktatási intézmény teljesítményét vizsgálták kilenc súlyozott indikátor alapján.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a több mint 1500 intézményt listázó rangsorban az 595. helyre került, ezzel a legjobb egyetemnek számít Magyarországon.

Hazánkból az ELTE mellett még kilenc intézmény szerepel a rangsorban, a tavalyi győztes Debreceni Egyetem idén Magyarországon a második, összesítésben a 600., a Szegedi Tudományegyetem itthon a harmadik, a nemzetközi mezőnyben pedig a 633. helyen. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 751-760-as, a Pécsi Tudományegyetem 791-800-as, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem az 1001-1200-as, a Miskolci Egyetem pedig az 1400+ kategóriába került.

A U.S. News & World Report június 16-án publikált friss rangsora szerint is az Eötvös Loránd Tudományegyetem hét szakterületen és az összesített eredmények alapján Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye.

A szervezet 105 ország egyetemeit vizsgálta 13 indikátor alapján. A publikációk és konferenciák száma, a globális és a területi kutatási reputáció, a nemzetközi együttműködések aránya, valamint egy-egy szakterületen a legtöbbet idézett tíz és egy százalékba tartozó publikációk száma alapján idén is a legjobb 2250 intézmény kerülhetett be a rangsorba.

A 2026/27-es toplistán hazánkból nyolc felsőoktatási intézmény szerepel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem az értékelés szerint továbbra is Magyarország vezető képzőhelye, míg a világrangsorban idén az 507. helyet szerezte meg. Az ELTE-t hazánkban a Semmelweis Egyetem (546.), a Szegedi Tudományegyetem (891.) és a Debreceni Egyetem (904.) követi a rangsorban. Az Óbudai Egyetem az 1001., a Pécsi Tudományegyetem az 1332., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 1547., a Szent István Egyetem 1734. helyen áll.

Címlapfotó: Hemző Károly és a Hemző-díjasok képeiből nyílt, Újabb találkozásaink 1976–2026 című kiállítás a Műcsarnokban 2026. június 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI