Hírmozaik – május 25.

Idén is megrendezik a Tatai Patarát

 A tatai vár meglepetésszerű visszafoglalásának és egy újszerű hadieszköz bevetésének állít emléket a június 5-én kezdődő Tatai Patara hadijáték, ahol az 1597-es csatát játsszák újra, több száz, korhű ruhába öltözött hagyományőrzővel – írja az MTI.

Az esemény Közép-Európa egyik leghitelesebb történelmi rekonstrukciója. A rendezvény a nevét egy különleges ostromtechnikai eszközről, a petárdáról, azaz korabeli nevén a pataráról kapta.

Gróf Pálffy Miklós főkapitány hadai 1597. május 23-án hajnalban egy patarával zúzták be a kaput, majd a meglepetés erejét kihasználva visszafoglalták a várat. A hadieszköz bevetése a fesztiválon vasárnap délután négykor a vár udvarán lesz.

A Tatai Patara három napon át a Tatai Vár és az Esterházy-kastély környékén, az Öreg-tó partján zajlik. A programok csúcspontja az ostromjáték. Több száz magyar és külföldi hagyományőrző vesz részt a csatákban, ahol lovas rohamokat és gyalogsági összecsapásokat láthat a közönség.

A vár tövében felépített sátortáborokban az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a 16. századi katonák és családjaik mindennapjaiba. A hagyományőrzők valóban ott laknak néhány napig: korhű edényekben főznek, tisztítják fegyvereiket és gyakorlatoznak.

A Deák Patara és a kézművesvásár a korszak polgári és népi oldalát mutatja be. Korabeli receptek alapján készült ételek, serbetek és borok várják a vendégeket. Dudások, lantosok és historikus énekmondók gondoskodnak a hangulatról, táncházzal egybekötve, a legkisebbeknek vitézi próbákat, bábszínházat és korabeli játékokat szerveznek.

Felújították a kúriát, amelyben Petőfi az utolsó  éjszakáját töltötte

Felújították az egyik legfontosabb erdélyi Petőfi-emlékhelynek számító Gyárfás-kúriát Székelykeresztúron. A műemléképület – ahol a költő a fehéregyházi csata előtti éjszakáját töltötte – a jövőben kiállítótérként és rendezvényhelyszínként üzemel majd.

Az MTI tudósítása szerint a székelyföldi város XVIII. századi udvarháza a román kormány Hívogató Románia elnevezésű műemlék-rehabilitációs programja keretében újult meg, a Kúriák Útja kulturális turistaútvonal részeként. A Gyárfás-kúria két év alatt több mint nyolcmillió lejes (közel 545 millió forint) beruházással nyerte vissza eredeti arculatát.

A kúria történetét Sándor Zsigmond Ibolya, a helyi Molnár István Múzeum vezetője mutatta be a megnyitón. Mint mondta, a régészeti leletek alapján a legkorábbi kőépület a XV. században állt a területen, helyére épült a későbbi kúria, mely a XIX. században került a Gyárfás családhoz. Az épület utolsó tulajdonosa Gyárfás Pálné Fejérváry Judit volt, akit az államosításkor a román kommunista hatóságok kilakoltattak.

Az ünnepségen elhangzott, hogy a felújítás nyomán a falfreskókat és mennyezetet is restaurálták, az eredeti gerendákat is meg lehet tekinteni. Egy korabeli zongorát, három családi fotóalbumot és egy konyhai ebédlőszekrényt is sikerült megmenteni, ezek is megtekinthetők. Az épületben időkapszulát is elhelyeztek, amelybe a kisváros diákjai által írt versek is kerültek.

A felújított kúriában állandó és időszakos kiállítások lesznek, amelyek Petőfi emlékét ápolják, valamint közösségi tereket, kávézót és vendégszobákat is kialakítottak benne.

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria 1728-tól kezdődően három szakaszban épült. Klasszicista stílusban építtette a Wesselényi család egyik tagja, a Lécfalvi Gyárfás családra örökösödés útján szállt át.

A kúria az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején élte fénykorát, amikor a forradalmi seregek menedékévé vált. Ide érkezett meg Bem József tábornok kíséretében Petőfi Sándor is, aki 1849. július 30-ról 31-re virradóra a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt.

A néphagyomány szerint a költő a kúria udvarán álló körtefa alatt írta utolsó versét, illetve szavalta el a korábban írt Egy gondolat bánt engemet című költeményét, mielőtt másnap eltűnt a Segesvár mellett vívott fehéregyházi csatában. A fát Petőfi körtefájaként emlegetik, és fontos emlékhellyé vált.

Román rendezőé lett az Arany Pálma

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A román rendező ötödik nagyjátékfilmjével második alkalommal nyerte el a fődíjat a világ legjelentősebb filmes találkozóján, 19 évvel a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjének sikere után – írja az MTI.

A román versenyfilm a mélyen vallásos, konzervatív evangéliumi keresztényi értékek szerint élő Gheorghiu családról szól, amely Romániából érkezik Norvégiába. A román apa, Mihai (Sebastian Stan) és felesége, a norvég Lisbet (Renate Reinsve) öt gyermekével az anya szülőhelyére, egy fjord melletti idilli faluba költözik. A kezdetben sikeresnek tűnő beilleszkedés ellenére a család helyzete ellehetetlenül, amikor a szülőkre a gyerekek ellen elkövetett erőszak gyanúja vetül.

Amikor a hatóságok kérdőre vonják az apát, Mihai nyíltan elismeri, hogy a hagyományos román nevelési elveknek megfelelően időnként megüti a gyerekeit. Ez a beismerés a norvég gyermekvédelmi rendszer szerint önmagában kimeríti a gyermekbántalmazás fogalmát. A hatóságok egy drámai akció keretében kiemelik az összes gyermeket a családból, és a liberális, de rideg, bürokratikus norvég rendszer szembekerül a jószándékú, de merev és patriarchális román apával.

A nagyon finom drámai helyzetekben Cristian Mungiu az együttélés kérdését és a progresszió nevében elkövetett túlkapások problémáját veti fel, és rámutat a nyugati társadalmak polarizációjára, amelyben a kételkedésnek egyre kevésbé van helye.

Mungiu állítja, nem az volt a célja, hogy a konzervatív értékek mellett álljon ki, hiszen a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjében az abortusz kriminalizálása ellen lépett fel. De elismeri, hogy „sokkal nagyobb elvárásai vannak egy progresszív társadalommal szemben, amely azt tartja magáról, hogy megtalálta a helyes válaszokat, és amely mindig is felsőbbrendűnek tartotta magát".

A román film nyerte el a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIPRESCI díját is.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat Andrej Zvjagincev orosz rendező Minotaurusz című thillerének ítélte. A legjobb rendezés díját megosztva ítélte oda a zsűri Javier Calvo és Javier Ambrossi spanyol rendezőpárosnak a La bola negra (Fekete golyó) című alkotásért. A zsűri díját Valeska Grisebach német rendezőnő Das geträumte Abenteuer (Álomkaland) című bűnügyi drámája érdemelte ki. A legjobb forgatókönyv díját Emmanuel Marre francia rendező vehette át a Notre salut (nemzetközi címén: A Man of His Time - Kora embere) című történelmi dráma történetéért.

A legjobb női alakítás díját a japán Hamagucsi Rjuszuke Párizsban játszódó Soudain (Hirtelen) című filmjének két főszereplője, a francia Virginie Efira és a japán Okamoto Tao megosztva kapta. A legjobb férfi alakítás díjat is megosztva kapta két fiatal színész: a Coward című első világháborúban játszódó belga versenyfilm két főszerepét alakító Emmanuel Macchia és Valentin Campagne. A fesztiválon bemutatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Marie-Clémentine Dusabejambo ruandai rendezőnő Ben’Imana című filmje kapta, amelyet az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban vetítettek.

Nyitókép: Hagyományőrzők a 16. Tatai Patarán 2024. május 25-én. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka