Hírmozaik – október 15.
Továbbra is hiányos a Louvre biztonsági rendszere, megnyílt a Nádas Péter-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, elhunyt a magyar nóta egyik legfontosabb alakja.
Még mindig biztonsági hiányosságokkal küzd a Louvre
Egy évvel a látványos ékszerrablás után még mindig a biztonsági hiányosságok felszámolásán dolgozik a párizsi Louvre múzeum. A megújulást az elavult infrastruktúra, a látogatók nagy száma és a korszerűsítéshez szükséges jelentős beruházások is nehezítik – írta az AFP francia hírügynökség beszámolója nyomán az MTI.
Tavaly október 19-én három csuklyás férfi több tízmillió euróra becsült történelmi koronázási ékszert rabolt el a párizsi Louvre Művészeti Múzeumból. A betörést követő vizsgálatok és parlamenti meghallgatások súlyos hiányosságokra mutattak rá. A múzeum a 83 millió eurós biztonsági fejlesztési tervből a betörés idejéig mindössze hárommillió eurót költött el. Az állami számvevőszék bírálata szerint az intézmény inkább a látványos és vonzó beruházásokat részesítette előnyben.
A botrány, amelyet dolgozói sztrájk is súlyosbított, Laurence des Cars elnök távozásához vezetett – idézte fel a francia hírügynökség, kiemelve: azóta a múzeum kamerákat telepített a külső területeken, megerősítette a beléptetőrendszert, és megkezdte a biztonsági központ felújítását. Christophe Leribault, a Louvre februárban kinevezett igazgatója arról számolt be, hogy a biztonsági fejlesztések gyors ütemben haladnak, de a munkálatokat nehezíti, hogy a múzeumot közben nyitva kell tartani a látogatók előtt.
A múzeum 2032-ig évente hozzávetőleg 20 millió eurót fordítana a biztonság javítására. Christophe Leribault szerint a Louvre jövőjének biztosításához az egyetlen út az Emmanuel Macron francia elnök által 2025 januárjában meghirdetett, Louvre – Új reneszánsz elnevezésű, egymilliárd eurós modernizációs terv, amely többek között új termet biztosítana a Mona Lisának, korszerűsítené az épületeket, és enyhítené a látogatói útvonalak zsúfoltságát. A terv azonban vitákat váltott ki, és a finanszírozása is bizonytalan.
Nádas Péter-emlékkiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Nádas Péter fotóiból és szövegeiből nyílt kamarakiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A „könnyű árnyai” – Nádas Péter párhuzamos történetei című tárlat az idén elhunyt író összetett életművébe enged betekintést az írói és a fotográfusi pálya párhuzamba állításával.
Nádas Péter az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú és elismertségű magyar írója. 1962-től 2026-ig ívelő pályájának epikai fősodrához tartozó művei, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek című önéletírása hazai megjelenésük után külföldön is sikert arattak. Ugyanilyen elismerés övezi rövidebb prózai alkotásait is. Értekező prózáit és drámáit is ugyanaz a nyelvi-szemléleti igényesség, részletező pontosság és összérzékleti telítettség jellemzi, mint az elbeszélő műveit.
A fotográfus végzettségű Nádas az 1960-as évektől élete végéig készített művészi fényképeket, korábban analóg, újabban digitális technikával. A többműfajú szépirodalmi minőség vizuális párhuzamának tekinthetjük a fény és az árnyék érzéki együttműködését változatos formákban megragadó fotográfusi teljesítményét.
A kiállításon Nádas legfontosabb műveinek – többek között az Emlékiratok könyvének, a Párhuzamos történeteknek, az Évkönyvnek, a Világló részleteknek és a Saját halálnak – részletei kapnak helyet egy-egy fotográfia szomszédságában.
A 2027. október 14-ig látogatható tárlatot programsorozat kíséri. Október 29-én Forgács Éva művészettörténész és Szűcs Attila festőművész, Nádas egyik esszéjének hőse beszélget a szerző látás- és ábrázolásmódjáról a kiállítás kurátorával, Bazsányi Sándorral. December 2-án az idén negyvenéves Emlékiratok könyve apropóján felolvasással és emlékező beszélgetéssel várja a látogatókat a múzeum, jövőre pedig olvasókörrel és városi sétákkal folytatódik a programsorozat.
Elhunyt Nógrádi Tóth István nótaénekes
Életének 88. évében, október 13-án elhunyt Nógrádi Tóth István nótaénekes, nótaszerző, dalszövegíró, pedagógus és zenei szervező – közölte a művész fia, Tóth Róbert Károly október 15-én az MTI-vel.
Nógrádi Tóth István több évtizedes pályafutása során előadóként, szerzőként és szervezőként is a magyar nóta megőrzéséért és továbbadásáért dolgozott. 1991-ben megalapította a Magyarnóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületét, Dalénekes Iskolát vezetett, újjáélesztette a Nótaolimpia hagyományát, valamint számos zenei kiadvány létrejöttében is részt vett.
Munkásságának egyik legjelentősebb eredménye, hogy az általa vezetett egyesület kezdeményezésére a klasszikus magyar nóta 2014-ben hungarikummá vált. Hosszú éveken át szorgalmazta a magyar nóta erősebb rádiós jelenlétét és egy önálló országos rádió létrejöttét is, így a Dankó Rádió megszületéséhez vezető törekvésekben is jelentős szerepet vállalt. Művészi és kulturális tevékenységét számos elismeréssel, köztük Lyra-díjjal, Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével jutalmazták.
Címlapfotó: Látogatók a párizsi Louvre Múzeum Apolló-galériájának újranyitásakor 2026. július 22-én. Fotó: LOU BENOIST/POOL/AFP
