magyar nóta
A magyar nótának nincsen se apja, se anyja
A Hungarikum Kavalkád megálmodója, Maneszes Márton énekes megszállottan járja az országot-világot, hogy a magyar nóták és az operettek hírét vigye.
Közel hétszázan muzsikálnak ma Dankó Pista emlékére
Szombaton a muzsikaszó elnyomja a települések zaját, az éttermek, kávéházak, csárdák közönségének figyelmét pedig újra a cigányzenére irányítja. A Muzsikáló Magyarország programba illeszkedő, idei Dankó Pista emléknapon a hamisítatlan kávéházi cigánymuzsikát népszerűsíti a fővárosban és számos vidéki helyszínen összesen 417 órában, csaknem hétszáz cigányzenész.
Hungarikumkavalkád a Guinness-rekorder 100 Tagú Cigányzenekarral
A világ egyik legismertebb zenekara, a 100 Tagú Cigányzenekar három énekessel – Fischl Mónikával, Maneszes Mártonnal és Sándor Csabával – ad grandiózus koncertet április 20-án az MVM Dome-ban. A Hungarikumkavalkád című rendezvényen a tradicionális cigányzene varázsát ötvözik a magyar nóta és az operett legszebb motívumaival.
Rimaszombati gálán derül ki az év magyar nótája
Egy rimaszombati gálán, a Dankó Rádió november 23-ai klubrendezvényén jelentik be az év magyar nótáját. Az első körös szavazás határideje ma éjfél.
Nyelvműhely: akinek nótája nincsen, annak szíve sincs?
Hiába az értelmiségi fanyalgás, a magyar nóta nemrég hungarikummá minősült. E témában a nagyobb nyelvészeti-stilisztikai kutatások mégis hiányoznak. Vajon ez abból adódik, hogy a bölcsészek rangon alulinak tartják a témát? Pedig nincs olyan terület, amelyhez csak kesztyűs kézzel nyúlhatnánk: a nyelvész górcső alá veszi a slágerszövegeket, a közhelyeket, a politikai lózungokat is. Miért lenne kivétel a nóta?