Hírmozaik – október 16.
Nyugatra menekült ötvenhatos diákok rajzaiból készült kiállítás a Nemzeti Múzeumban, a békési kosárfonás, a budapesti kötényes gyógyfürdőzés, a nemezkészítés mestersége és az élő palóc népviselet is felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, lengyel művész koncertjével zárul az I. Kőbányai Nemzetközi Orgonaestek-sorozat – hírösszefoglalónk.
’56 gyermekei címmel állítják ki a Nyugatra menekült diákok rajzait a Magyar Nemzeti Múzeumban
A forradalom évfordulója alkalmával rendezett tárlat nem a nagypolitika vagy a felkelők szemszögéből mutatja be a hetven évvel ezelőtti eseményeket, hanem ’56 októberét idéző gyerekrajzokból. Ausztriába menekült magyar diákok készítettek Innsbruckban rajzokat saját emlékeikről, amelyek aztán – köszönhetően amerikai tanáruknak – fennmaradtak. Azt, hogy miként látták a 14-15 éves kamaszok az októberi napokat, naplóikon keresztül is megismerhetik a látogatók, melyekbe bele is hallgathatnak.
A forradalomra emlékezve eddig még sosem látott felvételeket mutat be Máté Zsolt történész magyar menekültekről, akik az Amerikai Egyesült Államokban próbáltak új életet kezdeni. Az ottani filmhíradó munkatársai készítették a képeket magyar családokról. Megrázó és elgondolkodtató képsorokból készítettek egy rövid összeállítást.
A békési kosárfonás is szellemi kulturális örökség lett
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban hirdették ki október 16-án a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvett négy új örökségelemet. A 60 elemet tartalmazó nyilvántartás így 64-re bővült. Az új örökségelemek a békési kosárfonás élő hagyománya, a nemezkészítés mestersége, a budapesti szeparált kötényes gyógyfürdőzés élő hagyománya, valamint a nógrádi palócok élő népviselete és öltözködési hagyománya Hollókőn, Nagylócon, Nógrádsipeken, Rimócon és Varsányban.
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez Magyarország 2006-ban, immár 20 éve csatlakozott. Az egyezmény célja a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek élő örökségének tiszteletben tartása, valamint az örökség jelentőségének tudatosítása és láthatóvá tétele helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az egyezményből eredő állami feladatok szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Központja végzi.
A lengyel–magyar barátság jegyében orgonál Józef Kotowicz Kőbányán
A lengyelországi poznani felkelés és a magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója különleges történelmi jelentőséget ad az I. Kőbányai Nemzetközi Orgonaestek-sorozat záróhangversenyének. Az 1956-os eseményekben összefonódó lengyel és magyar szabadságtörekvések emléke előtt tiszteleg az október 25-i koncert, amelyen Józef Kotowicz, a Lengyel Köztársaság Bronz Érdemkeresztjével kitüntetett orgonaművész lép fel.
A hangverseny ritkán hallható régi lengyel orgonaművekkel kezdődik, majd Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc Mieczysław Surzyński virtuóz Capricciója és Romuald Twardowski művei mellett további 20. századi és kortárs kompozíciók hangoznak fel.
Az I. Kőbányai Nemzetközi Orgonaestek sorozatát Mészáros Zsolt Máté orgonaművész, a templom egykori orgonistája és Somogyváry Ákos, a Kőbányai Szent László Kórus karnagya, a magyar kóruskultúra és egyházzenei hagyományok elkötelezett ápolója közösen kezdeményezte. A záróesemény október 25-én, vasárnap 18 órakor szentmisével kezdődik, amit 18.45-kor követ Józef Kotowicz orgonahangversenye.
Címlapfotó: Jámbor Emese
