Hírmozaik – október 26.

Hatezer pályamű az Országos Népművészeti Kiállításon

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás tárlata egyik legfontosabb üzenete, hogy a népművészet nem pusztán megőrzendő örökség, hanem folyamatosan alakuló, a jelenkor igényeire is válaszoló alkotói kultúra. Az alkotók egyszerre őrzik a múltból örökölt tudást és formálják azt saját művészi elképzeléseik szerint. A cél olyan tárgyak létrehozása, amelyek esztétikai és funkcionális értelemben is megtalálják helyüket a 21. század mindennapjaiban.

A kiállítás a tárgyakon túl azok létrehozóira is figyelmet fordít. Az egyéni alkotók mellett alkotópárosok és közösségi műhelyek is bemutatkoznak, érzékeltetve, hogy a kézműves tudás megőrzése és továbbadása közösségi teljesítmény.

A kiállítás nyolc hívószó köré rendezi az alkotásokat: közösség, mesterség, érték, ünnep, tájak, természet, most és játék. Ezek a fogalmak különböző nézőpontokból világítják meg a népművészet mai jelentőségét, és segítenek felismerni, milyen sokféle kapcsolat fűzi a kézműves tárgyakat mindennapi életünkhöz, ünnepeinkhez és kulturális identitásunkhoz.

Táncold körbe a Balkánt egy este alatt

Balkáni hangulat, sodró ritmusok és a közös tánc öröme várja a közönséget november 13-án a Fonóban. A Balkáni táncegyüttesek estje nemzetközi eseményére hat táncegyüttes érkezik Bulgáriából, Szerbiából és Görögországból, hogy különböző generációkat és tájegységeket képviselve mutassák be saját kultúrájuk jellegzetes táncait és közösségi hagyományait.

A bolgár együttesek Parvenets, Haskovo és Mezdra településeiről érkeznek, Bulgária különböző vidékeinek tánchagyományait képviselve. Ezek egyik jellegzetes formája a horo, a láncban vagy körben járt közösségi tánc, amelynek ritmusa és lépésvilága tájegységenként változik. A szerbiai Belgrádból és Baričból érkező együttesek révén a hasonló kolo kerülhet előtérbe, ezt az összekapaszkodó táncosok szintén körben vagy íves láncban járják, és ugyanúgy számos regionális változata él a volt jugoszláv államok mindegyikében. A Thesszalonikiből érkező Lazareta a görög tánckultúrába enged betekintést, amelynek észak-görögországi hagyományaiban a balkáni népek táncvilágával is számos rokonság fedezhető fel. A három ország találkozása izgalmas ízelítőt ad a Balkán sokszínű ritmusaiból és színes tánchagyományaiból.

A balkáni tánctalálkozót további zenei és táncházi programok teszik teljessé. Ugyanezen az estén, 19 órától az Espéria együttes koncertje is a görög zenei hagyományok világába kalauzolja a közönséget. A budapesti formáció a görög tradicionális és városi zene, a rebetiko jellegzetes hangzását idézi meg: a 20. század elején született dallamok buzuki, gitár, tangóharmonika és ének kíséretében elevenednek meg, felidézve a mediterrán kávézók és tavernák különleges atmoszféráját. Az este a koncerteket és táncbemutatókat követően közös tánccal folytatódik. A Martenica bolgár táncházban a Balkán jellegzetes népi hangszerei, változatos ritmusai és keleties dallamai szólalnak meg, miközben a negyvenéves múltra visszatekintő Martenica együttes tagjai a bolgár horók és racsenicák lépéseibe vezetik be a résztvevőket. A Berka együttes moldvai táncházában pedig a moldvai csángó tánchagyományok kerülnek előtérbe, a zenekar lendületes muzsikájával és Gyurka Fábián táncmester vezetésével. A Fonó különböző tereiben így egész este egymást váltják és egészítik ki a balkáni és moldvai zenei hagyományok, a közönség pedig nemcsak szemlélője, hanem aktív részese is lehet a közös ünnepnek.

Negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Kulturális Napokat a Társaskörben

A Zsidó Kulturális Napok november 5-től 8-ig várja a közönséget az Óbudai Társaskörben. A nyitóesten Hogyan zsidó? címmel Verebes István vezet pódiumbeszélgetést. Vendége Ledniczky Lívia történész, a Lauder Javne Iskola főigazgató-helyettese, Sándor Pál filmrendező és prof. dr. Balázs Gábor eszmetörténész, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora. A résztvevők együtt gondolkodnak arról, mit jelent ma zsidónak lenni: hogyan viszonyul egymáshoz származás, vallás, kultúra, családi örökség, hit és kétely.

November 6-án Gurubi Ágnes Szív utca című kötetéből villannak fel részletek Pető Kata színművész előadásában. A Margó-díjra jelölt, spanyol fordításban is megjelent családregény női sorsokon, emlékeken, veszteségeken és elhallgatott történeteken keresztül ereszkedik a múltba. A program a Kortársaskör sorozat része, szerkesztő-producer: Blastik Noémi és Perczel Enikő.

November 7-én délelőtt történelmi sétán eredhetnek az érdeklődők Óbuda zsidó emlékeinek nyomába. 15 órától Hegedűs D. Géza lép színpadra, Kertész Imre Az angol lobogó című rövidpróza-kötetéből olvas fel. A kötetben a személyes emlékezet és a történelem találkozik. A nyolcvanperces előadás egyben megemlékezés az 1956-os forradalom 70. évfordulójáról.

Este Egy szippantásnyi oxigén – Emlékezés az OMIKE művészeire címmel az 1939 és 1944 között működő OMIKE Művészakció történetét idézik fel a színpadon. A téma kutatójával, Harsányi Lászlóval Retkes Attila beszélget, közreműködik Palerdi András és Hidegkuti Pálma, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság muzsikusai.

November 8-án délelőtt újabb történelmi városnézés indul – a séták az Óbudai Társaskör és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közös programjai. Délután Saly Noémi művelődéstörténész várja a közönséget Magyar konyha – zsidó konyha című előadásával, melyben szó esik a két konyhakultúra kölcsönhatásairól, vallási szabályokról, hétköznapi praktikákról és a receptek vándorlásáról.

A négynapos programsorozatot a Világítótornyok zárja. Veiszer Alinda vendége Geréb Ágnes pszichológus, szülész-nőgyógyász és független bába lesz, az apás szülés, a háborítatlan szülés és az otthon szülés hazai történetének meghatározó szakmai képviselője.

A 4. Zsidó Kulturális Napok a Mazsike és az Óbudai Társaskör együttműködésében valósul meg. A programokra az Óbudai Társaskör infópultjánál és online elővételben is válthatók jegyek.

Kihirdették a Ludwig Múzeum és a Magyar Telekom Pár perc kortárs rövidfilmpályázatának eredményét

A szervezők olyan mobiltelefonnal rögzített, egy–három perc közötti hosszúságú videós alkotásokat vártak, amelyek új nézőpontból közelítik meg a Ludwig Múzeum gyűjteményét, a múzeum kiállításait, művészeit vagy a kortárs művészet által felvetett kérdéseket. A rövidfilmpályázatra 72 nevezés érkezett. A 18–35 év közötti fiatal alkotók által beküldött alkotások közül 66 került be az online közönségszavazásba, amely mintegy négyezer embert mozgatott meg.

A beérkezett alkotásokat öttagú szakmai zsűri értékelte, amelyben a film- és a kortárs művészeti szakma, valamint a pályázatot támogató Magyar Telekom képviselői egyaránt helyet kaptak. A zsűri tagjai: Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező, Géczy Dávid filmrendező, Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum kommunikációs igazgatóhelyettese, Holló Márta, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója, Készman József, a Ludwig Múzeum kurátora, gyűjteményi, kiállítási és tudományos osztályvezetője.

A Magyar Telekom 600 ezer forint értékű fődíját Heim Vilmos Egy ünnep elpusztítása című filmje kapta. A 150 ezer forintos jutalommal járó Next Generation díjat Fogarasi Kitti és Eszéky Ármin Majd lépések című alkotása nyerte. A 300 ezer forintos közönségdíjat Balázs Pál Tamás Nagyvárosi élet című filmje kapta, amely a szakmai zsűri tetszését is elnyerte.

A Pár perc kortárs kezdeményezése a díjátadóval nem ér véget. A Ludwig Múzeum a Magyar Telekom támogatásával, a Magyar Filmszemlével együttműködésben folytatja a programot. A felek megállapodtak abban, hogy a pályázatra beérkezett filmek legjobbjaiból egy legalább 90 perces válogatás készül, amelyet a következő Magyar Filmszemle programjában, versenyen kívüli vetítés keretében mutatnak be.

Újra lehet pályázni a Csoóri Sándor Programra

Az idei második ütemben pályázható keretösszeg 1,7 milliárd forint. A Csoóri Sándor Program támogatását néptáncra, népzenére és népművészetre lehet felhasználni, pályázni november 2-án 16 óráig lehet az EPER rendszeren keresztül. Mint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő honlapján olvasható, a Csoóri Sándor Program célja a hazai magyar és nemzetiségi, a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, a közösségek megerősítése, a magyar népi kultúra, népművészeti értékek társadalmi elfogadottságának, beágyazódásának fokozása, alapértékként való kezelése. A Csoóri Sándor Program kiemelten támogatja az élő zenés táncházakat, a néptánc- és népzenei utánpótlás-nevelést, a közösségi rendezvényeket, a viseletek és hangszerek beszerzését és felújítását, valamint a népi kézműves mesterekhez kapcsolódó tudásátadási programokat. A pályázók köre kiterjed a határon túli, Kárpát-medencei és moldvai magyar közösségekre.

Címlapfotó: Fonó Budai Zeneház