Hírmozaik – október 7.
Az A-kategóriás tallini filmfesztivál versenyprogramjában mutatják be először Hartung Attila új filmjét, ismét Turi Attilát választották meg az MMA elnöki posztjára, megkötés nélkül várják a művészeket az Art Wall Café’ pályázatra, egy francia kultúrattasé segítette a magyar képzőművészeket a Rákosi-korban – hírösszefoglalónk.
Tallinnban lesz Hartung Attila pszichothrillerének világpremierje
A tallinni Black Nights Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában lesz Hartung Attila filmje, A pokol élővilága világpremierje. A teljesen független gyártásban készült pszichothrillerben a kortárs magyar színjátszás több nemzedéke találkozik. A főszerepben látható Nagy Márk és Mészöly Anna mellett Lengyel Tamás, Tenki Réka, Hay Anna és Dér Zsolt, valamint Alföldi Róbert és Cserhalmi György is szerepel a filmben. A forgatókönyvet a tavalyi magyar sikerfilmet, az Itt érzem magam otthont is jegyző Veres Attila írta. A történet szerint Henrik vendégként érkezik a Szentiványi család kastélyába egy ünnepi vacsorára; ám valódi szándékait csak a barátnője, a család legfiatalabb lánya sejti. Az építőipari oligarchacsalád több generáció óta a legfelsőbb politikai és gazdasági körök meghatározó szereplője, és könnyen lehet, hogy ebben a különös játszmában már több lépéssel Henrik előtt járnak.
A pokol élővilága 2026. november 26-án kerül országosan a mozikba, forgalmazója a Mozinet.
Turi Attila marad a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
A közgyűlés szavazatai értelmében az MMA-t három éve vezető Turi Attila építész új megbízatása három évre, 2026. november 5-től 2029. november 4-ig szól. Az elnöki posztra Turi Attilának egy kihívója volt, Zoboki Gábor építészmérnök. A közgyűlésen újraválasztották Richly Gábor eddigi főtitkárt. A két alelnök egyike a tisztséget eddig is betöltő Rátóti Zoltán színművész lett, a másik pedig Szurcsik József képzőművész.
Az MMA négyfős elnökségébe a 15 jelölt közül hármat választottak meg a voksok több mint felével: Kiss Jánost, az egyik jelenlegi alelnököt, valamint az újonnan a vezetésbe kerülő Iancu Laurát és Balázs Jánost. A többi jelölt közül senki nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget, így az elnökség negyedik tagját a következő közgyűlésen választják meg.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia újraválasztott elnöke 1959-ben született, Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, Pilisszentlászló főépítésze, a Pest Megyei Építész Kamara alelnöke. A magyar organikus építészet meghatározó alakja, Makovecz Imre tanítványa és hajdani munkatársa. Vezető szerepet vállalt a 2001-es tiszai árvíz és a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésben a Kós Károly Egyesülés építészeivel együttműködve. Középületek mellett nagyszámú lakóépületet is tervezett.
Újra pályázhatnak a kortárs művészek a HAB ʼArt Wall Caféʼ kiállításért
Az MBH Bank Művészeti Alapítvány ismét meghirdette az ’Art Wall Café’ alkotói pályázatot, amelynek keretében kortárs képzőművészek és művészeti társulások számára biztosít kiállítási lehetőséget a Hungarian Art & Business (HAB) központi terében. A pályázók meglévő vagy kifejezetten a helyszínre tervezett művészeti projekttel jelentkezhetnek, a pályázatok benyújtási határideje november 4. Olyan meglévő, vagy akár kifejezetten a HAB helyszínére tervezett művészeti projekttel lehet jelentkezni, amely egy vagy több alkotásból áll, és bármilyen technikával készülhet. A pályázatnak nincs életkorbeli megkötése, így a lehetőség fiatal, valamint már kiállítási tapasztalattal rendelkező művészek számára egyaránt nyitva áll. A nyerteseket 2026. november 18-án hirdetik ki, a kiválasztott pályaműveket a 2027–2028-as pályázati ciklusban, a művésszel egyeztetett időpontban és időtartamban, legalább hat héten keresztül mutatják be.
A pályázat részletes feltételei és a benyújtáshoz szükséges további információk a HAB honlapján érhetők el.
Tűrt és tiltott magyar művészeket segített a francia attasé
Egy francia kultúrattasé Magyarországon töltött éveinek történetén keresztül mutatja be a kultúra és művészet helyzetét a hidegháború első évtizedében a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amely A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten (1947–1958) címmel látható február 28-ig. A kiállítás olyan művészek munkáit mutatja be, akiknek életpályája összefonódott Guy Turbet-Delof tevékenységével: a tárlaton Rozsda Endre több nagy méretű festménye és kisebb grafikái mellett Barta Lajos szobrai és szobortervei, valamint Czóbel Béla, Vilt Tibor, Vedres Márk és Gorka Géza művei is helyet kaptak.
Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár köszöntőbeszédét idézi az MTI, aki elmondta: Guy Turbet-Delof 1950-től 1958-ig kulturális attaséként szolgált Magyarországon, egyben ő volt a budapesti Francia Intézet igazgatója. A francia kultúrdiplomata számtalan magyar művésznek jelentette a kapcsolatot a Nyugattal, hiszen leveleket továbbított a diplomáciai postával, ecsetet szerzett a művészeknek, Rozsda Endre képeit pedig a saját gépkocsijával vitte ki Bécsbe.
Címlapfotó: Jelenet a A pokol élővilága című filmből. A képen: Hay Anna, Tenki Réka és Mészöly Anna. Fotó: MOZINET/Lupa pictures
