_D0A0656_Copy


Ötvenhét éve küzdünk az önállósodásért. Éppen ezért, amikor bejelentettük ezt az új játszóhelyet, az volt nekem ?A? sajtótájékoztató. Évtizedekig nem tudtuk megértetni, hogy miért nem jó és rangon aluli, hogy a balett-táncosaink egyik pillanatban színházi háttéremberek, a másik pillanatban főszerepet táncolnak egy balettdarabban. Végre sikerült. Köszönettel tartozunk dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár úrnak és az EMMI-nek, valamint Pécs város vezetésének a támogatásért.



?Végre azt csinálhatjuk, ami a dolgunk? ? hangzott el az évadbejelentő sajtótájékoztatón, hiszen az évad elejétől önálló a Pécsi Balett, nemrég pedig azt is megtudtuk, hogy a társulat már a Zsolnay Kulturális Negyed Rezidens balettegyütteseként az új székhelyén, az E78-ban próbál.

Jogilag már január 1-jétől önálló a Pécsi Balett, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy mi művészeti évadban gondolkodunk, így július 31-ig a színházban is végzünk feladatokat, hiszen még játszunk a korábban együtt próbált darabokban.


Az új játszóhely a Zsolnay Kulturális Negyedben található. Milyen pluszt jelent ez?

A Zsolnay Negyed azért jött létre, hogy helyet adjon a kulturális közösségeknek. Itt van a Bóbita Bábszínház, most pedig rezidens balettegyüttesként a Pécsi Balett is be tudott költözni, itt zajlik a pécsi művészeti képzés, innovatív cégek jönnek be, kezd összeállni tehát a 2010-es elképzelés, amelyet az Európa Kulturális Fővárosa cím kapcsán fogalmaztak meg.

_D0A0852_Copy


Nagy lehetőségként élik meg, hogy önállósodtak a színháztól.

Igen, mert a színházak többsége sajnos gyárként működik ma már, mert a TAO (társaságiadókedvezmény-rendszer, amelynek keretében a jegybevételek bizonyos százaléka visszaigényelhető ? a szerk.) után járó jegybevétel miatt sokak számára a közönség bevonzása vált a fő céllá. Mi viszont szerettünk volna kis közösségekhez, településekre eljutni, akár olyanokhoz, akik soha életükben nem láttak még balettelőadást. Nem véletlen, hogy a Szegedi Kortárs Balett éppen a mi hibáinkból tanulva különvált már a színháztól, és a győriek is ezen dolgoznak. Folyamatos súrlódásokat eredményez például az, hogy ki használja a termet, a színház az operettek tánckarának betanításához, vagy a Győri Balett végezze a saját önálló munkáját. Ezt akartam elkerülni, és tanulni a hibákból, ezért is kezdeményeztem, hogy új helyen legyünk.

_D0A0726_Copy


Akik a vasfüggönyön túlra is eljutottak

A ?60-as években jött létre a Pécsi Balett nem titkoltan azért, hogy a vasfüggönyön túl is megmutassa a hazai kulturális értékeket, ezért tagjai útlevelet kaptak. Államilag támogatták az együttest, és küldték le a Pesten végzett diákokat ? tudtuk meg Vincze Balázs igazgatótól. ?Az már tánctörténelem, hogy amikor a pécsiek elkezdtek foglalkozni a kortárs darabokkal, és a kormány nem tudta tovább fogni a gyeplőt, ellenfényként hozták létre a Győri Balettet, pénzelni kezdték őket és elsorvasztani a pécsit. Őket küldték el sportcsarnokokba, őket ismerte meg Magyarország.?



Gondolom, nem ez volt az egyedüli ok.

Probléma az is, hogy míg egy színház két-három hónapra előre tud csak gondolkodni, hiszen ilyen a ritmusa, egy zenekarnak vagy éppen egy balettegyüttesnek másfél évre előre kell látnia. Ha például kapok egy meghívást egy egy év múlva esedékes programra, akkor a színházigazgató nem tud elengedni. Persze, ez a helyzet feszültségeket szít, nem véletlen, hogy nálunk ötévente új balettigazgatót neveznek ki, míg máshol 25 éven keresztül igazgatja ugyanaz a társulatot. Ilyen körülmények között azonban nehéz megvalósítani az elképzeléseinket.

_D0A0840_Copy

Így valóban nem könnyű megőrizni a jó viszonyt. Olyat viszont, hogy 25 évig ugyanaz igazgasson egy társulatot, egyébként is ritkán látunk. Miért lehet ez?

Mert sokkal zártabb ez a világ, mint a többi művészeti ágé, százszor annyian jelentkeznek ugyanis színésznek, mint táncosnak, ma Magyarország évente mindösszesen hat balett-táncost termel ki például. Amikor elvették az életjáradékot, azért nem tudtunk tiltakozni, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium nem tudja kimutatni statisztikailag a mi igényünket. Angliában is csak négy-öt ember megy nyugdíjba ebből a szakmából.


Visszatérve még az önállósodásra: mit jelent ez önöknek, és milyen lehetőségek nyíltak meg ezzel?

Ez egy folyamat volt, hiszen 11 évet küzdöttem ezért. Az említett sajtótájékoztatón ott voltak a korábbi balettigazgatók is, akik szemében szintén látszott az elismerés. Nem érte azonban a feleket meglepetésként ez, hiszen már korábban is nyilatkoztam arról, hogy szeretném, ha önálló lenne a Pécsi Balett. Úgy nőttünk fel, hogy tudtuk, ezt meg kell tennünk.

És persze fel se fogjuk még, hogy ez egy tánctörténeti-színháztörténeti esemény. Hiszen annyira hálátlan, amikor tudomást sem vesznek rólad, amikor sokan büszkék rád, de nincsen neved.

Mi ugyanis a Pécsi Nemzeti Színház Tánctagozata voltunk hivatalosan, Pécsi Balett tehát nem létezett. Idén viszont 85 millió forintos forrásból gazdálkodhatunk. Az önállóságnak pedig olyan hozadékai vannak, mint például, hogy Plácido Domingóval léphetünk a pécsi Operapiknik színpadára, és fellépünk a Plácido Domingo Classics Fesztiválon, a Traviata-előadásban is. Ezen kívül idén nyolc vidéki városban láthatnak minket, ami azért is nagy dolog, mert a ?70-es években volt utoljára bebérletezve a kaposvári színházba a Pécsi Balett előadása. Beadtam egy anyagomat a világ egyik legnagyobb fesztiváljára, amelyet Izraelben rendeznek meg, így hat előadás erejéig az országba utazunk, összesen 20 előadás erejéig pedig Mexikóba megyünk októberben. Fantasztikus érzés, hogy magunk tudjuk lekötni az időnket, és nem kell mindent engedélyeztetni. Most sincs sok pénzünk, de legalább arra költjük, amire akarjuk.

_D0A0662_Copy

Említette, hogy vidékre is mennek. Van ennek a műfajnak ott befogadóközönsége?

Fél éve jártunk egy ormánsági kis kultúrházban, ahol olyan néniknek mutattam meg, hogy néz ki egy balettóra, akik még tévében sem láttak például balettcipőt. Viszont azok közül a gyerekek közül, akik ott ültek, hiszen a hatéves kislányok mintegy fele balerina szeretne lenni, egy részük biztosan a művészeti iskolában köt ki. Ott akkor látszott a csillogás a szemükben. Ez a dolgunk, hogy újból perspektívát adjunk a táncművészetnek. Nem túl fényes ugyanis a jövő: Szakály György Kossuth-díjas balettművész idején 3500 körül jelentkeztek az Állami Balettintézetbe, amikor pedig én felvételiztem ?85?86-ban, 1500?1600 fiatal szeretett volna ott táncolni. Most pedig még hatvannál is kevesebben.


A tánc rettentő gyorsan működő művészeti ág ? vallja az igazgató. Tíz évvel ezelőtt nem gondoltuk például, hogy akrobatikus ugrások szerepelnek majd az előadásokban, vagy mit tudtunk 20 évvel ezelőtt a Graham-technikáról. Éppen ezért fontos Vincze Balázs számára a kísérletezés. ?Nem feltétlenül kell mindig cselekményes balettet művelni, szólhat egy-egy darabunk annak a szűk szakmai rétegnek is, amely a fesztiválokon szerez újabb és újabb inspirációt. Azért is vállaljuk ezt a missziót, mert egyre kevesebben tudnak felvállalni újabb műfajokat. Sokszor hívják például ugyanazokat a koreográfusokat is, mondják a kritikusok. Én az elmúlt tíz évben három olyan koreográfust hívtam meg hozzánk, akik korábban nem jártak az országban. Miután viszont nálunk debütáltak, máshova is meghívták őket itthon.? 



Mi ennek az oka? Hiányoznak a képzőintézmények?

Ami nem látszik, az nincs ? szoktuk mondani. Régen az Önök kérték című műsorban feltűnt például Keveházi Gábor Nizsinszki-díjas balett-táncos, így a tévén keresztül mindenki láthatta. Ma ugyanolyan jól táncolnak, mint akkor, mégsem tudunk egy balett-táncost sem mondani, mert nincs olyan felület, ahol megismerhetnénk ezt a művészeti ágat. Az iskoláink viszont nagyon jók, most vettem fel éppen egy itthon végzett japán lányt és egy olasz fiút.

  _D0A0867_Copy

Jönnek, tanulnak, majd visszamennek?

Igen, sok esetben. Viszont hatalmas siker, hogy neves társulatokhoz szerződtetik őket. Ha Magyarországon végzel, és megmutatod a pliédet, még New Yorkban is felvételt nyersz. Viszont ennek a rendszernek a hátránya, hogy a jobb fizetések miatt a tanulók 60?70 százaléka elmegy külföldre. Jelentős, hogy az egyik táncosom két-három évvel ezelőtt a londoni Rambert Balettbe nyert felvételt ? eddig ő a társulat második magyar táncosa és az első lány. Ez is rangot ad az együttesnek. Saját magunk is képzünk azonban, fontos az utánpótlás, ezért is kezdenek el tanítani a saját táncosaim, így a gyerekeket arra a munkamorálra nevelhetjük, amellyel aztán be tudnak integrálódni az együttesünkbe.


Azért el lehet árulni, hogy mennyiből gazdálkodnak?

Most kaptunk 50 millió forint állami, illetve 35 millió forint önkormányzati forrást, és tudjuk, hogy csaknem 40 millió forintot a piacról kell majd megkeresnünk. Szeretnénk pályázni, számítunk a jegybevételre, a jegybevétel utáni TAO-ra és persze arra, hogy hívnak minket máshova is ? átlagosan nettó 700 ezer?egymillió forintért adunk el egy produkciót.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond