Nemes Nagy Ágnes január 3-án ünnepelte volna kilencvenötödik születésnapját. Ennek kapcsán tartottak beszélgetést a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Nemes Nagy Ágnes eddig ? csaknem száz ? kiadatlan verseit bemutató könyvről. A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Jelenkor és a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia közös szervezésében megtartott esten a ?hol megfejtődik száz titok? címmel volt beszélgetés Nemes Nagy Ágnes költőnő művészetéről, életéről, személyiségéről.
Az estet Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum újonnan kinevezett igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy Nemes Nagy hagyatékát is a múzeum gondozza, és így még inkább fontosnak tartják a költőnő emlékének fenntartását. A szót ezután Tarján Tamás irodalomtörténész vette át, aki végig vezette az estet, megszólaltatta Kiss Noémi írót és Ferencz Győző irodalomtörténészt is, akik között némi ellentét feszült Nemes Nagy Ágnes megítélését illetően.
Ferencz Győző szerkesztette azt ? a Jelenkor gondozásában ? kiadott művet, amelybe eddig ismeretlen alkotások is belekerültek Nemes Nagy Ágnestől. Több verset fel is olvastak a kötetből ? melyeket a jelenlévő szaktekintélyek válogattak össze ?, ezeket Fullajtár Andrea színművész előadásában hallhatták az érdeklődők. Majd megkezdődött a versek elemzése, a könyv ismertetése, de ami a legfőbb: Nemes Nagy Ágnes személyiségének boncolgatása, a miértjeinek keresése. Kiss Noémi szerint ezzel a kötettel egy új Nemes Nagy Ágnest ismerhetünk meg, nem azt, aki eddig a tankönyvekből visszaköszönt. Már e megállapítás kapcsán kipattant az ellentét a jelenlévők között: Ferencz Győző szerint ugyanis csak jobban körvonalazódik Nemes Nagy Ágnes alakja, a megítélésén nem változtat a most kiadott kötet. Kiemelte azt is, hogy a költőnő összegyűjtött alkotási először 1995-ben jelentek meg, majd a kétezres években sorra adták ki a javított, átdologzott változatokat. Most viszont a Kerek Vera jogtulajodonos által átadott anyagok közül sok olyan szerzemény is megjelent, amelyeket eddig nem publikáltak. De nem csak ebben más a tavaly megjelent Nemes Nagy Ágnes: Összegyűjtött versek című kötet. Ferencz Győző ugyanis, aki a mostani könyv szerkesztője volt, a Föld emlékei verses kötet alkotásait megtisztította a sallangoktól, hogy olyan legyen, amilyennek az írónő is szerette volna, ezenkívül pedig kronologikus sorrendbe helyezte az írásokat ? bár mint mondta, ez csupán egy átlag filológusi munka volt. A hangsúly sokkal inkább az eddig meg nem jelent verseken van, amelyeket Kiss Noémi szerint Nemes Nagy Ágnes nem engedélyezett. Az irodalomtörténész szerint azonban ez a kijelentés így nem állja meg a helyét, hiszen nem arról volt szó, hogy Nemes Nagy ezeket az alkotásokat nem tartotta volna elég jónak vagy méltónak a korábbi munkáihoz képest. Sokkal inkább az történt ? itt pedig az Enyhe tél című verset emelte ki Ferencz Győző ?, hogy nem tudta, és nem pedig nem akarta publikálni. Az Enyhe tél például politikai vers, amely a késő Kádár-kort írja le, ez pedig akkoriban nem közölhető mű lett volna, Ferencz Győző szerint valószínleg ezért maradthatott ki az említett szerzemény a kötetből, de ha másért nem, azért biztosan, mert nem egy kész alkotásról beszélünk. Nemes Nagy Ágnes nem használt írógépet, minden alkotását kézzel írta, beszámozta a lapokat, gondosan datált mindent. Azonban ennél a versnél a pontos dátum sem ismert, és a kézirathoz sok más versrészlet is ? amelyek jóval később íródtak ? oda volt tűzve, mintegy folytatásként, így elég nehéz megítélni, vajon ez kész alkotás-e.
A versek kapcsán nem csak Nemes Nagy Ágnes azon vágya merült fel, hogy nagy író vagy költő szeretett volna lenni, akit elfogadnak a kortársak. Sokkal egyetemesebb problémát is megpendítettek a résztvevők. Mégpedig azt, hogy mennyire nem fogadja be ? még ma sem ? az írótársadalom a nőket, és mennyire felejtik el és hagyják ki a megemlékezésekből a női alkotókat. Itt Tarján Tamás irodalomtörténész példának felhozta az ?Anyám tyúkja? című színháziprodukciót, amelyet ugyan nagyszerűnek nevezett, de elmondta, hogy ott sem kaptak helyet női alkotók ? ebben a színdarabban ismert magyar költők alkotásaiból állítottak össze egy estet.
Kiss Noémi ezután felhívta a figyelmet arra, hogy sok női írót a férjével azonosítják, sokszor megbújnak a női alkotók a férfiak mögött. Nemes Nagy Ágnes esetében is fennállhatott volna ez a veszély, hiszen Lengyel Balázs is író volt, azonban szerinte Nemes Nagy Ágnes igazi költőnő volt, és inkább Lengyel Balázs az, aki a neve mögé szorult.
Nemes Nagy Ágnes írói nagysága pedig valóban megkérdőjelezhetetlen, ezt az újonnan megjelenő kötet eddig ismertelen versei is bizonyítják. Az azonban már sokkal átfogóbb kérdés, hogy miért szorulnak háttérbe a női alkotók, miért nem kapnak akkora teret, mint a férfiak. Nemes Nagy Ágnesnek sikerült, sőt még talán sokkal nagyobbá is vált, mint egy-két férfi kortársa, mégis ő a kevesek egyike.
Fischer Viktória
