_D0A2071_Copy
Főző Zsolt

A Hétfa Kutatóintézet közgazdasági elemzője, Főző Zsolt mutatta be a ProArt ? Szövetség a Szerzői Jogokért által támogatott zeneipari jelentést, melyet a Cseh Tamás Program zeneipari sorozatában: a Backstage ? Amitől jól működik a zeneipar! című program keretében ismertettek. A felmérés egyik fő célja: legyen átfogó jelentés a zeneiparról, melynek köszönhetően látható, hogy Magyarország hol helyezkedik el az ágazaton belül és az európai piacon. ?Ezzel áttekinthetővé válik a zeneipari trend is, amely nagyon változékony, a jelentésekkel viszont fel tudunk készülni a változásokra? ? hangsúlyozta Főző Zsolt a kutatás fontosságát. A zeneipari jelentés 2016-ban készült el, de 2015-ös adatokat tartalmaz, ez a második ilyen jelentés Magyarországon, azonban továbbiakat is terveznek ? nem feltétlenül minden évben, de jövőre biztosan elkészül még egy hasonló jelentés. ?A Hétfa Kutatóintézet három éve készített el egy kreatívipari jelentést, amelyben szó volt a zeneiparról is, ez keltette fel később a ProArt figyelmét, mely alapján felkértek, hogy készítsünk egy teljes zeneipari jelentést? ? tette hozzá.

Fogyasztói és szervezői szemszögből keresték a válaszokat arra, miként alakulnak a trendek, és hány előadó él meg valóban a zenélésből. ?Nagyon komplex iparágról van szó, így a táblázat, amely készült, még nem teljes, bár rendkívül átfogó? ? emelte ki a Főző Zsolt. Két ágat különböztetnek meg: egy élőzenei és egy hangfelvételi ágat. ?Nem szerepelnek a táblázatban a hangszerek és a komolyzene, hiszen csak azt tudtuk megvizsgálni, amelyről forrás állt rendelkezésünkre? ? mondta a kutató. Ettől függetlenül nem lehet úgy beszélni a zeneiparról, hogy ezeket a kérdéseket kikerüljük, hiszen, mint a legtöbb ágazat esetében, itt is a legfőbb probléma a megélhetés és a ?szürkézés? ? jegyezte meg.

_D0A2066_Copy

A jelentésben a fizikai és a digitális értékesítést is górcső alá vették, és az látszik, hogy az előbbi azonos mértékű az utóbbival, de a jogdíjkezelőkhöz képest ? amelyen keresztül a legnagyobb összegek befolynak ? elhanyagolható a szerepük a jövedelmet tekintve. ?Ez olyan iparág, ahol hosszú ideig tartó csökkenés után elkezdett emelkedni a digitális szegmens, ezt látjuk globálisan is? ? mutatott rá Főző Zsolt. A Hétfa Kutatóintézet munkatársa továbbá hangsúlyozta: az eredmények alapján a jövő egyértelműen az előfizetéses alapú digitális letöltéseké lesz, vagyis az olyan oldalaké, mint a Spotify. A kutatók az élőzenére vonatkozó résznél összesen 33 ezer fellépést vizsgáltak meg ? ide tartoznak a vidéki fellépések, a falunapok és a haknik is. Elkülönítették viszont ezektől a vendéglátóipari egységekben és a szabadtéren rendezett koncerteket. Az adatok nagy része főként az Artisjus felmérései alapján születtek meg.

Főző Zsolték rendkívül alapos munkát végeztek, hiszen nemcsak a közönséget kérdezték meg, hanem a zenészekkel is kitöltették a kérdőívet. Meglepő eredmény, hogy a megkérdezett előadók 87 százaléka férfi volt, az átlag életkor pedig 42 év, és a legtöbb zenész szerzőnek is vallotta magát. Vizsgálták ezenkívül a zeneoktatás kérdését is, amely kapcsán szintén meglepő eredmény született, ugyanis a megkérdezettek nagyrésze autodidakta módon, nem iskolában tanult zenét, mindössze 10 százalékuk járt magántanárhoz. A legérdekesebb pedig, hogy a kitöltők többsége nem a zenélésből él, hanem van mellette állandó munkájuk, bár sokan a zenével kapcsolatos területen helyezkedtek el. ?Ahogyan ez az ipar most működik, nem vonzó jövedelemszerzés szempontjából, így a zenészek többsége nem ezért fordul ebbe az irányba? ? mondta el Főző Zsolt, utalva ezzel a sokat emlegetett szürkézés problémájára is. A zenészek mellett ötszáz civilt is megkérdeztek zenefogyasztási szokásaikról, akik közül a legtöbben azt állították: legalább heti egyszer fizetnek egy-egy zeneszámért vagy albumért. Az adatokból továbbá az is kiderül, hogy a legtöbben még mindig a YouTube-ot helyezik előtérbe zenehallgatáskor ? bár Főző Zsolt szerint ez a jelenség Európában megszűnőben van. A rádió viszont még mindig kiemelkedően népszerű Magyarországon.

_D0A2060_Copy

Azt is megvizsgálták: mennyire részesítik előnyben a hallgatók a magyar előadókat. ?Az élőzenei szegmensben nyilván magasabb ennek az aránya. A hangfelvételi oldalnál sokan azt válaszolták: ügyelnek arra, hogy kifejezetten magyar előadókat hallgassanak, de nagyon sokan nem erre, hanem a zene minőségére figyelnek.? A jelentés arra is választ ad, mennyien költenek élőzenére ? azaz koncertekre ?, és mennyien töltenek le inkább. ?Egy szűk réteg elképesztő összegeket hajlandó kiadni hangfelvételekért és fesztiválokért, így elég széttagolt a magyar társadalom még a zenei fogyasztási szokásokat tekintve is? ? mondta a kutató.

A zeneipari jelentés bemutatása után dr. Horváth Péter jogász, közgazdász, a ProArt igazgatója és Bihari Balázs moderátor kérdezték Főző Zsoltot az eredményekről és a további kutatásokról. Dr. Horváth Péter a beszélgetés során kiemelte: nem esett szó a zeneipari jelentés nulladik momentumáról, vagyis a másik fő a célról, hogy a magyar zeneipart feltegyék egy gazdasági térképre. Európában már korábban elindult ez a folyamat, és jóval korábban vizsgálták a kreatíviparágakat. A ProArt igazgatója ezenkívül hangsúlyozta: a szakma előrelépését is segítheti a jelentés, tovább megmutatja, hogy társadalmilag is fontos ágazatról van szó.

_D0A2076_Copy
Bihari Balázs és dr. Horváth Péter

A beszélgetés legérdekesebb része ? és amire a leginkább kíváncsi volt a közönség is ? a szürkézés volt. ?Magyarországon abszolút becsülhető a szürke zóna? ? mondta el Főző Zsolt. Azonban hangsúlyozta: pont azért, mert nincsen semmilyen elszámolás ezekről a szürke rendezvényekről, koncertekről, nagyon nehéz számszerűsíteni és így konkretizálni az adatokat. Emiatt nem került bele a jelentésbe ez a rész. ?Sokan azt gondolják, hogy a zene olyan, mint a levegő: ingyen van és jár nekünk, holott olyan, mint a legtöbb kreatíviparág, ugyanúgy fizetni kell azokért a kreatív termékekért, amelyeket valaki megalkotott? ? mondta dr. Horváth Péter.

Kulcsfontosságú kérdés volt a beszélgetés során a dalok és az albumok eladhatósága, vagyis a megélhetés. ?Az, hogy számokért és albumokért fizessenek az emberek, nem működik. Arra viszont jóval többen hajlandóak, hogy előfizessenek egy bizonyos platformon, amelyen aztán korlátlan mennyiségű dal áll rendelkezésükre.? Ilyen ? a beszélgetés során többször is kiemelt ? oldal a Spotify, amely a jelenlévők szerint előbb-utóbb átveszi az uralmat még a YouTube felett is, amelynek idővel át kell alakulnia, ha versenyképes akar maradni.

A zeneipari jelentés bárki számára elérhető EZEN A LINKEN.

Fischer Viktória

Fotók: Csákvári Zsigmond