A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programja az akkori zsidó népesség számát mintegy harmadára csökkentette. Hitler 1941 őszén határozta el a "végső megoldást", azaz az európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (görög eredetű szó, jelentése "tűzben elégő áldozat") mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
Az Oswiecim (német nevén Auschwitz) melletti "halálgyárat" Lengyelország lerohanása után, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A tábor bejárata felett tábla azt hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: a törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat.
Részlet Szász János A holocaust szemei című filmjéből
Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B), míg az iparszerű népirtás 1943 márciusában kezdődött meg, amikor üzembe helyezték a négy krematóriumot. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen 1 041 000 volt, közülük Lengyelországból 300 000, Görögországból 55 000, Németországból 69 000, Hollandiából 60 000, Franciaországból 69 000, Szlovákiából 27 000, Belgiumból 25 000, Magyarországról 436 000 embert deportáltak ide.
A tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkező tömegekben a rabok már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt, ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek, s többségük elpusztult. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az idei Holokauszt Emléknap alkalmából közzétett üzenetében kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek meg kell erősíteni elkötelezettségét az emberi jogok iránt, amelyeket Auschwitzban és a későbbi népirtások során brutálisan meggyaláztak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az áldozatokra való emlékezéssel megakadályozható az emberi kegyetlenség újraéledése, s az emléknap alkalmat nyújt a holokauszt történetének megismerésére a felnövekvő generációknak.
(Múlt-kor/MTI)
