A Kína északi határán épített több mint 6400 kilométer hosszú erődítményrendszer, amely az északi nomád törzsek támadásainak is ellenállt, az elsivatagosodás okozta környezeti változást már nehezen éli túl. A múlt hónapban a világ hét új csodái közé választott Nagy Fal évi 10 millió turistát vonz, akik főként a védmű téglával megerősített fővároshoz közeli szakaszára látogatnak el.
A Kína északnyugati felében lévő Kanszu (Gansu) tartomány Mincsin (Minqin) megyéjét is átszelő fal több mint 60 kilométeres szakasza rohamos sebességgel tűnik el - mondta Csou Seng-zsuj (Zhou Shengrui), a helyi múzeum vezetője. Hozzátette: a falnak ezt a szakaszát, az eróziónak jobban ellenálló tégla és kő helyett sárból készítették. A fal törékennyé vált, a kiszáradt sár elmorzsolódott és az idők folyamán elhordta a szél.
Az 1950-es években kezdett nagykiterjedésű mezőgazdasági tevékenység hatására Mincsin megyében eltűnt a talajvíz és ez az ökológiai egyensúly összeomlásához vezetett, és ez az oka Kína jelentősebb homokviharainak is.
A térségben a fal több mint 40 kilométeres szakasza tűnt el az elmúlt 20 évben, az őrtornyok megsemmisültek és a megmaradt faldarabok eredeti 5 méteres magassága 2 méteresre kopott.
(Múlt-kor/MTI)
