A Pannon Filharmonikusok az ország legkiválóbb szimfonikus zenekarainak egyike. Több mint húsz éve van budapesti bérletsorozatuk is, így mára a főváros zeneszerető közönségét is meghódították. Következő, titoktematikájú évadukat már teljes egészében Kesselyák Gergely vezető karmesterükkel közösen tervezték meg, és a koncertjeiken vendégül látják a nemzetközi zenei élet színe-javát is. Horváth Zsoltot, az együttes igazgatóját kérdeztük.
A következő évaduk Pannon bérletének tematikája a titok. Mi a Pannon Filharmonikusok titka?
Ezt szeretnénk megfejteni. Sikeresnek érezzük magunkat – talán nem visszatetsző ezt kimondani –, egyénileg és közösségként is ezt az érzést éljük meg nap mint nap, még ha van is nyűgünk-bajunk. A koncertjeink remekül sikerülnek, a közönség kíváncsi ránk, és a büszkeség mellett ilyenkor óhatatlanul befészkeli magát az ember fejébe egy gondolat, hogy ezt meg kell óvni. Féltve óvjuk ezt a buborékot, amelyben a zenekar is inspiráltan és felszabadultan létezhet. Bár a cím hangzatos és talán valami nagyot sejtet, valójában pusztán arról van szó, hogy a közönséget ennek a titoknak a megfejtésére invitáljuk. Új időszak kezdődött a zenekarnál Kesselyák Gergely fél évvel ezelőtti érkezésekor, akinek ez lesz az első teljes évada, amelynek a tervezésében már aktívan részt vett. Minden adott tehát ahhoz, hogy a kegyelmi állapot folytatódjon.
Kesselyák Gergely a kinevezésekor beszélt a célkitűzéseiről. Az évad programjai mennyiben tükrözik az ő elképzeléseit?
A műsor rímel Gergő elgondolásaira, de éppúgy komfortos az együttesnek. Nagyon egy rugóra jár az agyunk, ugyanakkor a zeneirodalomnak egészen más metszetét mutatja meg a következő évad, mint a korábbiak. Húsz olyan zeneszerző alkotása szerepel a következő évad programjában, akiket nem játszottunk az elmúlt egy-két évben. Ezek a szerzők és művek tagadhatatlanul illeszkednek Gergő elképzeléseibe, sokat közülük ő maga javasolt.
Ahogyan korábbi vezető karmesterünk, Bogányi Tibor is rajongott Bruckner munkásságáért, úgy ő is, így Brukcner-szimfónia a következő évad programjában is szerepel majd. Különlegesnek ígérkezik novemberben a holokauszt drámai tragédiájára emlékező Kaddis-koncertünk, amelyen Penderecki és Bernstein zenei imádsága csendül fel – Mácsai Pál narrátori közreműködésével, valamint egy Korngold-zsoltár. Az évadban sok francia muzsika szerepel, ezt az építkezést még Gilbert-rel kezdtük el, és a közismert repertoáron túl izgalmas művek kerülnek elő: – többek közt – Iber, Fauré és Poulenc ritkán játszott alkotásai. Az évadon annyiban biztosan érzékelhető az új vezető karmesterünk hatása, hogy a korábbiaknál meghatározóbb a vokális zene.
Kesselyák Gergely a hosszú távú tervek közt beszélt operabemutatókról is. Erre lát esélyt?
Természetesen, ám operát a következő évadban még nem mutatunk be. Tavasszal Prokofjev Rómeó és Júlia balettjét játsszuk a Kodály Központban. Ez lesz az első alkalom, hogy Gergő is hallja, miként szól az árokból a zenekar, egyelőre kénytelen nekünk elhinni, hogy a központ kiválóan alkalmas erre a klasszikus színpadi felállásra is.
Kialakult bérletstruktúrájuk van, amely Pécsen minden korosztály érdeklődését kielégíti és a könnyedebb hangvételtől a kortárs bemutatókig sok minden felölel. A müpás sorozat pedig a kiemelt programok esszenciáját adja. Ez egy bevált rendszer?
A Pannon Filharmonikusok – szakmai mércével mérve – országos együttes, amely ellátja a délnyugati régió zenei igényeit, és közben Budapesten, valamint Bécsben is bérletsorozatot hirdet. Budapesten hat koncertet adunk saját szervezésben, és ugyanennyit játsszunk a meghatározó fővárosi intézmények, együttesek felkérésére. Csodaként élem meg, hogy minden hónapban legalább egyszer a Pécstől 240 kilométerre elhelyezkedő fővárosban játszunk. Próbálunk, felülünk a buszra, és éjjel, koncert után hazamegyünk, és a több mint húsz év alatt soha egyetlen zenész sem kérdezte meg, hogy ez megéri-e. Hiszen számukra evidens, hogy ez fontos.
A bérletek összeállításánál mindig arra törekszünk, hogy a vájtfülű, évtizedek óta koncertre járó hallgatóság éppúgy megtalálja a kedvére valót, mint a könnyedebb hangversenyeket kedvelők. A Kodály-bérletben kortárs magyar ősbemutatókra is sor kerül, a Flört-sorozatban pedig vagány zenék csendülnek fel szellemes, könnyed szöveges értelmezésekkel kísérve. Nem a tankönyvi szöveget mondjuk fel, mert a tankönyvek e tekintetben megbuktak.
A korábbi narratíva az volt, hogy a zenehallgatást fel kell építeni: Bachtól, Mozarttól haladva majd valamikor eljutunk Bartókig. Ellenben én azt tapasztalom, hogy egy „szűz fül” is lehet fogékony Bartók muzsikájára. Éppen a Flört bérletben játszotta nemrég Balog József zongoraművész a kortárs román szerző, Radu Paladi zongoraversenyét, és felrobbant a ház. Nagy hangsúlyt fektetünk a környező városok közönségének megszólítására, élénkítésére. A Pannonicum bérletben a zeneirodalom meghatározó, közismert művei csendülnek fel kivételes előadók tolmácsolásában.
Milyen vendégművészekkel dolgoznak majd a következő évadban?
Érkezik hozzánk ismét a csodálatos tehetségű karmester, Nicolò Umberto Foron – akit Eötvös Péternek köszönhetünk –, és a pécsi koncertek mellett ezúttal egy fővárosi hangversenyre is felkértük. Foron jelenleg a Londoni Szimfonikus Zenekar és az Ensemble Intercontemporain segédkarmestere, a világ legnagyobb zenekaraival dolgozik, és kirobbanó tehetsége, valamint igen bölcs zenei gondolkodásmódja, intenzív kisugárzása, dinamizmusa nagy figyelmet kelt minden színpadon. Örülünk, hogy sikerült ismét meghívnunk zenekarunkhoz.
Pécsett az egyik sorozatunk francia műsorában testvérével, Mira Foron hegedűművésszel lép színpadra, a másik hangversenyünkön Csajkovszkij és Beethoven legmélyebb önvallomását tárja fel Viktoria Mullova hegedűművész segítségével. Mullova elképesztően izgalmas művész, akinek intenzív érdeklődése az autentikus régizenétől a kortárs kísérleti zenéig terjed, felvételei sorra rangos elismerést nyernek el. Hihetetlen energiával valósítja meg különböző, igen széles zenei skálán mozgó projektjeit, igen erőteljes és érzékeny művész. Vele először fogunk együtt dolgozni, nagyon kíváncsian várjuk.
Vagy meg kell hogy említsem Tom Borrow-t, ő a Müpa-sorozatunkban és Pécsett is színpadra lép. Az ifjú titán kifejezés talán már elcsépelt, mindenesetre ez a fiatal művész, aki szinte az összes létező zongoraversenyt megnyeri, ma már a világ vezető zenekaraival dolgozik, ő Kesselyák vezénylete alatt lép majd fel Prokofjev II. zongoraversenyével.
De a vezető karmesterrel együtt dolgozó szólisták névsora is lenyűgözően friss, többek között Boris Brovtsyn hegedűművész, Izabela Matula szoprán, Ninh Duc Hoang Long, Fekete Attila, Tóbisz Titusz tenorista dolgozik együtt Kesselyák Gergellyel. A már említett műben, Bernstein hatalmas apparátust igénylő Kaddisában a Nemzeti Énekkar és a nyíregyházi Cantemus Fiúkórus érkezik Pécsre, míg Mácsai Pál színművész narrátorként lép fel a darab előadásában.
Bogányi Tiborral első állandó vendégkarmesterként háromszor is találkozhatunk az évad során: Schubert- és Brahms-szimfóniákat, Dejan Lazić és Martina Filjak előadásában Mozart és Ravel zongoraversenyeit, a Flört-sorozatban pedig Bogányi Gergely szimfonikus fantáziájának ősbemutatóját dirigálja majd. Gilbert Varga folytatja a fiatal tehetségek bemutatását, az alig tizennégy éves Seohyun Kim hegedűvirtuóz meghívásával. Ugyanakkor megismerhet a közönség új karmestereket Michael Maciaszczyk hegedűművész karmester vagy Živa Ploj Peršuh karmester hölgy személyében.
A zenekar törekszik a folytonosság megőrzésére. Az évadban a két korábbi vezető karmester: Bogányi Tibor, Gilbert Varga is vezényel. Miért fektetnek nagy hangsúlyt erre?
A Pannon Filharmonikusok olyan zenei műhely, amely választ magának egy zenei vezetőt, eltölt vele négy-nyolc évet, és a megszerzett közös tudás, tapasztalat teljesen természetesen szervesül. Április végén jelent meg a hír, hogy Szemjon Bicskov távozik a Cseh Filharmonikusok éléről. De ha valaki a szalagcímeknél alaposabban olvasta el a híradásokat, akkor láthatta, hogy a 2027/28-as évad végéig vezeti a prágai együttest. Ott teljesen természetes, hogy hosszú távon gondolkodnak, és már most elkezdik keresni az utódját, hogy az átadás-átvétel harmonikus legyen.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egyes nyugat-európai zenekarok miért tartanak ott, ahol, akkor két dolgot emelnék ki: előre tervezés és folytonosság. A pécsi sorozatban még eklatánsabb mindez: ott a két említett, budapesti bérletben is helyet kapott karmester mellett Hamar Zsolt és Howard Willams is érkezik az együtteshez.
A zenében nincs olyan, hogy hitbizomány. Ezek az emberek ma is érvényes alkotók, akik új impulzusokkal gazdagítanak bennünket. Nincs még egy magyar együttes, amely erre nagy hangsúlyt fektetne, szerintem viszont mi ennek is köszönhetjük, hogy ma itt tartunk.
A zenekarok jelentős részének nehézséget okoz az utánpótlás kérdése. Említette a beszélgetésünk előtt, hogy fagottosoknak hirdettek meghallgatást, amelyen több mint húszan vettek részt 13 országból. Ezek szerint Pécsen ez nem okoz gondot?
Dehogynem, komoly nehézségeink vannak. Akadnak hiányhangszerek, amelyeken nem tanulnak annyian játszani, mint ahány profi muzsikusra szükség lenne. A zeneakadémiai oktatás kérdése az utóbbi hónapokban viták kereszttüzébe került, azonban a szerintem legfontosabb szempontról nem esett szó. Érdemes lenne megvizsgálni az egyetem működését a munkaerőpiaci igények felől. Szerintem a helyes kontextus az, hogy az intézmény elegendő és megfelelő színvonalú zenészt képez-e a magyar felvevőpiac szükségleteihez képest. Ez objektív szempont.
A PFZ vezető muzsikusai, akik fiatalon lerakták a mai együttes alapjait, a koruknál fogva a következő tíz évben mind lecserélődnek. Az elmúlt években is csatlakoztak hozzánk fiatalok, ám zömében tuttistákat kerestünk, akik egy erős szellemi és szakmai közösség tagjai lettek. Egészen más egy szólamvezetőt felvenni, akinek a horizontot kell megrajzolnia. Ez a feladat még előttünk áll.
