Hősünk a művészetekben

Dr. Hóvári János, a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév Emlékbizottságának elnöke, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte: ami megelevenedik a Szigeti veszedelem lapjain, az itt él velünk. ?Az emlékév nem arról szól, hogy Szigetváron van-e fal vagy nincs, hanem a magyar nemzetről, a magyar emlékezetpolitikáról. Arról, hogy mi, magyarok tudjuk-e: van egy ősforrásunk, Szigetvár. Olyan ősforrás, amilyen a görögöknek Trója volt? ? mondta.

A főigazgató az év kulturális és művészeti programjairól kifejtette: felkérték Szabó Tamás szobrászművészt, hogy készítsen egy Zrínyi-szobrot, melyet Szigetváron helyeznek el. ?Fontos, hogy a szobor visszaadja: Zrínyi nem magányos harcos volt, hanem emberek álltak mögötte? ? tette hozzá. A Magyar Írószövetséggel meghirdettek egy vers- és novellapályázatot is az emlékévhez kapcsolódóan: a nyertes pályaműveket a Magyar Napló szeptemberi számában fogják közétenni. A voltat nézni kegyelmesen címmel fotóművészeti kiadvány jelent meg, mely vallomás Szigetvárról a fotográfus, Móser Zoltán szemével ? ehhez Fodor Pál írt tanulmányt, mely négy nyelven (a magyar mellett angolul, horvátul és törökül) szerepel a kötetben. Hóvári János hozzátette: várhatóan augusztus 20-a körül fog megjelenni Varga Szabolcs Zrínyi-monográfiája, melyből kiderül, hogy Zrínyi komoly politikai küzdelmet folytatott, amelynek pozitív végkifejletét lehetetlenítette el az 1566-os hadjárat. Rendeznek egy nemzetközi konferenciát is Pécsett szeptember 6-án, ahova 40, a világ különböző részéből érkező történész látogat el, hogy megvitassák: miként nézett ki a 16. század világa ? a konferencián elhangzott előadásokból kötet készül.

Az emlékév fő napja szeptember 7-e lesz: délelőtt a magyar, a horvát és a török államfő találkozóját tartják meg, délután pedig nemzetközi emlékülést szerveznek. Hóvári János felhívta a figyelmet, hogy a Szigetváron már 1833-től megrendezik a Zrínyi-napokat, megemlékezve a hős várvédőről és a vár elestéről. Következő napon, szeptember 8-án török nap lesz, szeptember 9-én pedig horvát nap, 10-én a családokat várják, az emlékév befejezése pedig szeptember 11-én lesz.

?Az emlékév nem csupán Szigetvárról szól, hanem az egész országról, az egész nemzetről. Emellett fontos, hogy szót ejtsünk Gyuláról is, amely az Alföld Szigetvárja ? erről sajnos a nemzeti emlékezet elfeledkezett. Gyulának ugyanis nem volt olyan íróembere, mint Egernek Gárdonyi Géza vagy Szigetvárnak Zrínyi Miklós? ? mutatott rá az emlékbizottság elnöke. Megjegyezte: a gyulai harcokra emlékezve július 29-én emléktáblát avatnak Kerecsényi László várkapitánynak.

A ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév rangos programsorozata főként az emlékbizottság munkájának köszönhető, melyre a kormány egymilliárd forintos támogatást biztosított: 580 millió forintot a Miniszterelnökség büdzséjéből a szigetvári vár megújulására, 500 millió forintot pedig ? az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külgazdasági és Külügyminisztérium forrásaiból ? az emlékév programsorozataira ? mondta dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: az emlékév lehetőséget ad arra, hogy a mai kor társadalma megérthesse, milyen értékek mellett vagyunk készek kiállni, melyek identitásunk alapkövei, hogy tudunk közösséggé válni a horvátokkal, miként tudjuk a programsorozatban biztosítani a török kultúra megjelenését.

Magyarország számára kapaszkodókat keresünk a posztmodern korban ? tette hozzá Hoppál Péter ?, amikor az értékek válságát éli meg Európa. ?Ilyen kapaszkodó lehet az a helytállás, amelyet a szigetvári hősök választottak a reménytelen helyzetben. Szigetvár azt üzeni az értéket vesztő társadalmaknak, hogy kiállni valamilyen érték mellett erősíti az egyént és hozzájárul a közösség formálódásához. Az emlékév sok szempontból segít minket, magyarokat, hogy saját önazonosságunkban megerősödjünk? ? hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Az emlékév kiemelt helyszínei Bécs, Budapest, Szigetvár, Zágráb és Isztambul lesznek.

Szíjjártó Anita

Fotó: Csákvári Zsigmond