 |
Emelt szinten a nők modern kori helyzete, Bethlen Gábor fejedelemsége, a dualizmus korának nemzetiségpolitikája, a Frank Birodalom, illetve a demokratikus jogállamiság elemzése közül választhattak a diákok.
A középszintű feladatlap első felében 12 rövid, teszt jellegű feladat szerepelt, a második rész pedig rövidebb és hosszabb esszéfeladatokból állt; nyolc esszékérdésből hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak a jelenre vonatkozó ismeretek, azaz a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái. A vizsgázók az érettségi egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt.
A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást. A témák között szerepelt a középkori város, az abszolutizmus és a parlamentáris monarchia, az 1848-as 12 pont, a pártállami rendőrség és a mai magyar alkotmány. A feladatokban egyebek mellett fogalmakat kellett felismerni és azonosítani, igaz és hamis állításokat kellett elkülöníteni, diagramot kellett értelmezni és karikatúrát kellett elemezni.
A feladatok mindegyikéhez adtak írásos vagy képi forrást, térképvázlatot, ábrát vagy adatsort. A vizsgázóknak ezek felhasználásával és saját ismereteik segítségével kellett választ adniuk. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, összefüggése, logikája is.
Emelt szinten az írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc volt. Az első rész megoldására összesen 90 perc lehetett fordítani. Ez alatt rövid, teszt jellegű feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk, amihez nem használhattak atlaszt. Ebben a feladattípusban szerepeltek a reneszánszra, az Árpád-házi királyokra, a Rákóczi-szabadságharcra, a napóleoni háborúkra, a II. világháborúra vonatkozó, valamint napjainkhoz kapcsolódó kérdések. Utóbbihoz tartozik például az érvek és ellenérvek felsorakoztatása a nukleáris energia alkalmazására.
A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. Emelt szinten tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező. A sokféle forrás mellett a vizsgázókat itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette. Az esszéfeladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A megoldás ezeknek a felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
- Egy kicsit nehezebb volt az idei történelem középszintű írásbeli érettségi a tavalyinál; a feladatsorból az is látszik, hogy a forrásközpontú történelemoktatás egyre inkább előtérbe kerül - mondta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Szerinte a 2005-ben bevezetett új típusú érettségi legkönnyebb feladatsorát tavaly írták meg a diákok, az idei kérdések ehhez képest voltak "nehezebbek, összetettebbek és heterogénebbek". A szerdai feladatsor színvonala egyenletes volt, a maturálók elvonatkoztató és szövegértő képességét egyaránt igényelte.
Voltak "a diákokhoz közel álló" kérdések, mint az 1848. március 15-i 12 pont elemzése, de olyan is akadt - mondta -, ami inkább az emelt szintű feladatsorba való lett volna; példaként hozta fel az 1920 és 1922 közötti időszak törvénykezésének elemzését. Fazekas Csaba örömét fejezte ki, hogy a középszintű érettségi kronológiailag egyenletesen fedte le a tananyagot, továbbá a történettudomány különböző területeiről - társadalom-, gazdaság-, politikatörténet - egyaránt kaptak kérdéseket az érettségizők.
Azt is kifejezetten a feladatsor előnyének tartotta, hogy a hétköznapok történelme, "a velünk élő történelem" is szerepelt benne, illetve a rendszerváltásról is kaptak kérdéseket a vizsgázók. Ugyanígy a nők helyzetéről, a mostani magyar alkotmányról, valamint a XVIII. századi magyarországi demográfiai helyzetről szóló kérdések is jót tettek a feladatsornak - fűzte hozzá. Szintén a középszintű feladatsor pozitívumaként említette, hogy grafikonok, adatsorok, ábrák, karikatúrák egyaránt szerepeltek a források között. Ezek elősegítették a vizsga közben az önálló gondolkodást és az összefüggések meglátását, ami a mostani érettségi rendszerben elvárás.
A számadatok felhasználása a feladatok megoldásában - mint készség számonkérése - különösen jól megmutatkozott a két világháború közötti lakásviszonyok elemzésében. Ebben többek között arra kellett felelni, hogy miként függ össze a cselédek tartása az egyes háztartásokhoz tartozó szobaszámmal - mutatott rá Fazekas Csaba. A feladatsor kisebb hiányosságának nevezte, hogy az ókorral kapcsolatban az idén kizárólag vallástörténeti kérdéseket tettek fel, valamint azt, hogy a honfoglalással kapcsolatos esszében a korabeli társadalomra kérdeztek rá, de nem kifejezetten erről szóltak az ahhoz adott írott források.
