Zenés, táncos Hunyadi-show az Erkel színpadán

Ezrek színháza

Az ősbemutatót fél évvel ezelőtt, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban tartották, ahol Szente Vajk író-rendező, főrendezőként dolgozott (illetve dolgozik az Erkel igazgatása mellett, s a kecskeméti direktor, Cseke Péter segíti munkáját művészeti vezetőként). A trón grandiózus show, ami méltó az Operaháztól elszakadt, musicalszínházként újjáalakult Erkelhez. Ráadásul az épület 1911-es, népopera megnyitóján elhangzott Erkel Ferenc Hunyadi László-nyitánya.

Akkor közel háromezren élvezhették a produkciót, ma 1812 férőhelyével ez a teátrum a legnagyobb kőszínházunk. Lényeges ez, tudniillik a repertoár és az egyes bemutatók nem egy kamaraszínháznyi nézőnek szólnak, hanem majd’ kétezer embert kell leültetni, lekötni estéről estére. Nem a köldöknéző mélyművészet, a provokáló, rendezőcentrikus színjátszás helye az Erkel. Ennek megfelelő A trón, amely a fiatalok számára fogyasztható formában mutatja be Hunyadi Mátyás trónra jutását.

Nem történelmi munka, ahogy Bán Mór Hunyadi regényciklusa sem. Miként a szerző többször hangsúlyozta: nem történelemtudományi munkát, hanem történelmi regényt írt, ami

A trón ősbemutatója a Hunyadi tévésorozat hatodik epizódjának sugárzásával esett egybe, erősítve az előbb megfogalmazott párhuzamosságot.

Valóság és képzelet

Az előadás két esztendőt ölel fel, az 1456-tól 58-ig valóban megtörténteket követve. V. László, a második Habsburg-házi magyar király kiskorúsága alatt Hunyadi János állt az ország élén kormányzóként. E ponton fontos felemlegetni az első Habsburg, Albert elődjét, Luxemburgi Zsigmondot. Ő László nagyapja, nagymamája Cillei Borbála. Borbála testvére Anna, Garai László édesanyja. Garai nádor és Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály megegyeztek, hogy a nádor lánya, Anna Mátyás felesége lesz. Garai László apja, Miklós segítette trónra Zsigmondot. A trón szereplői között nincs ott Szilágyi Mihály, a Garai–Hunyadi család egyesítésének mentora, aki az 1458-as szegedi egyezményben megállapodott a nádorral, hogy a prágai fogságból hazatérő Mátyást királlyá választják.

Luxemburgi Zsigmond első házasságából született fiúgyermeke, anyja halálát követően, csecsemőként meghalt.

A törökverő királyi származásának bizonyítékául hozzák, hogy Zsigmond székhelyéül német-római császárként is Budát használta, s magyar urak voltak birodalmi tisztségviselői. A korban (14-15. sz.) Buda az európai szellemi élet központjává nőtt, amely növekedés folytatódott az „unoka” Hunyadi Mátyás uralkodása alatt. Leonardo da Vinci írta festészetről szóló traktátusában, hogy Mátyás király születésnapján Budán járt, s képet ajándékozott az uralkodónak.

Az első premier

A bemutató új társulathoz méltó módon a két főszereplő, Ember Márk és Veréb Tamás köszöntőjével indult. Egyszerre ünnepélyes, ugyanakkor poénos módon, már félig Hunyadi Mátyás és V. László szerepében, mint két ellenség emlékeztették az egybegyűlteket, hogy ez egy új társulat első bemutatója, amelynek mi vagyunk az első közönsége, együtt indulunk az úton.

Eztán dübörögve berobbant a nyitány. A muzsika végig magas színvonalat hozott. Juhász Levente (Macskafogó, Puskás, a musical, Kőszívű – miként a művekből kiderül, a zeneszerző Szente Vajk állandó alkotótársa), aki az ősbemutatón Hunyadi Lászlót alakította, igencsak érzi a kortárs színházi zenét. Ráadásul több slágergyanús betétdal ragyog ki a karakteres szerzemények közül.

Talán kicsit több a szám a kelleténél, ezzel szétszabdalva a cselekményt. Persze a szövegkönyv szerzője, a rendező, Szente Vajk maga határozta meg, hol jöjjön muzsika. Ahol kifejezetten betétszám, ária szól, azokon lehetett volna spórolni. Ezért is írtam a bevezetőben, hogy nem musical A trón, inkább show.

Erősíti ezt a koreográfia azzal, hogy majd’ minden dal alatt táncra kél a kar. Mondjuk, jó táncra. Túri Lajos Péter (Kőszívű, Elisabeth, Puskás, a musical, Macskafogó, Apácashow – ő is a rendező állandó alkotótársa) ütős lépésanyagból alkotta meg rendkívül látványos és mozgalmas koreográfiáját.

Ravasz dolog a dalszövegírás, hát még a dramaturgiailag kötött forma, mint a musicalbetétdalok. Kellenek a jó bemondások, refrének, miként illendő a slágerek esetében, ugyanakkor nem ildomos megakasztani a cselekményt, ráadásnak a karakter jellemrajzát kell erősítenie. Galambos Attila rutinos szerző (Csoportterápia, Puskás, a musical, Macskafogó, Kőszívű – szintén Szente Vajk alkotótársa), aki jó magasan megugorja a lécet.

Szente Vajk a sztorira összpontosít, a trónért folytatott nyílt és nemtelen küzdelmekre. A karakterek, az általam vélelmezett, az ifjúságot megcélzó szándékkal harmonizálva, nem kifejezetten összetettek. Nem is egymaszkúak. Legalább két arcát mutatja minden szereplő.

Mátyás féktelen kardforgató és latinos műveltségű trónörökös. Ember Márk alakította az ősbemutatón is. Hogy torkában mi lakik, azt már bizonyította A Dalban, ahol a legjobb négybe jutott. Veréb Tamás V. Lászlója egyszerre kéjsóvár, illetve gyáva alak. Az énekes-színész szintén a királyt játszotta Kecskeméten. Rómeót pedig mindössze tizenkilenc évesen az Operettben, majd rá három évvel megnyerte a Sztárban sztárt. Ha már Rómeó és Júlia musical, abban Brasch Bence Mercutiót formálta meg, most pedig Hunyadi Lászlót. Hibátlanul.

A másik negatív főszereplő, az egyrészt nagy machinátor, másrészt gyáva Garai László nádor. Feke Pál hozza a tutit. Ő mindig hozza. Ahogy Szilágyi Mihály kimaradt a történetből, úgy Mátyás anyját, Szilágyi Erzsébetet pasztellkrétával alkotta meg a szerző. Ám ebből is emlékezeteset formált Auksz Éva. A másik kavarógép Cillei Ulrik, akiben Szabó P. Szilveszter remekül mutatja fel az embert, aki mindhalálig biztos megingathatatlan hatalmában. És milyen is lenne Szerednyey Béla, mint nagyszerű, a császár III. Frigyes szerepében – kinek bécsi vára „nyögte Mátyás bús hadát”.

A történelmen túl

A mű látomással kezdődik, ami nem része a történelmi tényeknek, már Szente Vajk fantáziáját dicséri, amint Garai Anna megjövendöli Hunyadi János és két fia sorsát, no meg a királyét. Mátyás kiválasztott jegyesét Kovács Gyopár formálja meg bájjal, s valóban elhisszük a fiatalok szerelmét.

Akad két teljességgel képzelet szülte karakter, két abszolút ziccerszerep (naná, hogy színész írta a darabot): Petrus barát és Zofia. Trokán Nóra hozza az igazi boszorkányt. Borsi-Balogh Máté meghívása a szerzetes testőr megformálására elsőrangú húzásnak bizonyult.

A parádés éneklések mellett a lenyűgöző látvány nyomta a székbe a nézőket, a díszlettervező Rákay Tamás és a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, mindketten Szente Vajk kipróbált alkotótársai. E közös alkotás, ahogy egymást erősíti a zene, a látvány, a mozgás, a színészi jelenlét meghozta gyümölcsét. Summa summarum, jó rajtot vett az Erkel.

Fotók: Kaszner Nikolett