Huszadik évadát kezdi az Atomcsill

Az Atomcsill sikerének titka a hitelesség, az elhivatottság, a töretlen lelkesedés a szervezők és az előadók részéről, és persze az, hogy generációkon át fogja össze az ELTE-hez kötődő magyar fizikustársadalmat, ezáltal pedig a széles magyar vagy akár nemzetközi fizikusközösséget is, hiszen az itt végzett fizikusok nemcsak Magyarország, de a világ számos neves kutatóintézetében, egyetemén jelen vannak.

A program ötlete 2005-ben fogalmazódott meg a szervezők fejében, egy olyan időszakban, amikor nehéz volt jelentkezőket találni a fizikus szakra. A sorozat alapítói, Cserti József fizikus, egyetemi tanár, az MTA doktora (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) és Dávid Gyula fizikus, egyetemi oktató (ELTE TTK Fizikai Intézet) ekkor találták ki, hogy egy ismeretterjesztő programmal kellene népszerűsíteni a fizikát, az ELTE fizikusképzését, és megmutatni, mennyi izgalmas, érdekes lehetőség nyílik meg egy leendő fizikus előtt. 

A program a középiskolásokat célozta, és ez ma sincs másképp, a program népszerűségével együtt azonban a hallgatók köre is bővült, és ma már rengeteg felnőtt vendége is van egy-egy előadásnak. A legkülönbözőbb háttérrel érkező emberek ülnek be kéthetente csütörtök esténként az ELTE Eötvös termébe, akik kíváncsiak egy-egy témára, és hiteles forrásból szeretnék bővíteni ismereteiket. Ráadásul az előadások elérhetőek Youtube-on, az Atomcsill csatorna pedig épp a napokban érte el a hétmilliós nézettséget, ami páratlan a magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztés történetében.

A szervezők általában a legújabb eredményekre reflektálnak, és területük legkiemelkedőbb kutatóit hívják meg előadónak, az előadások rendje azonban a húsz év alatt nem változott, a programnak továbbra is fontos része a totó, a kísérletbemutató, a kérdezz-felelek. A fiatal generáció képviseletében csatlakozott a szervezőkhöz Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus, mestertanár (ELTE TTK Atomfizikai Tanszék) is.