csillagászat
Hírmozaik – április 8.
Újabb látványos üstököst láthatunk az égbolton, elindult a pályázás az Ezüstgerelyre, Madrid nem adja kölcsön a híres Picasso-képet – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – március 19.
A Magyar Menyegző Székelyföldön, megválasztották a Pannon Filharmonikusok igazgatóját, fontos levelezésekkel gazdagodott a Déri Múzeum, napsúroló üstökös az égen – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – március 11.
Reisz Gábor új filmet forgat, ritka csillagászati együttállás közeledik, ötvenöt műtárgyat helyezett letétbe a Magyar Nemzeti Bank Székesfehérváron – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik - december 30.
Jön az első múzeumi silent disco, különleges égi jelenségeket láthatunk a napokban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara nyitja az évet - hírösszefoglalónk.
Talán szabad szemmel is láthatjuk a Lemmon-üstököst
Az idei ősz egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye lehet a C/2025 A6, azaz a Lemmon-üstökös megjelenése, a csillagászok szerint jó esély lesz arra, hogy szabad szemmel is láthatóvá váljon – adta hírül október 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A hét utolsó napján teljesen elfogy majd a hold
Teljes holdfogyatkozás lesz megfigyelhető szeptember 7-én, vasárnap. A különleges égi jelenség nyolcvankét percig fog tartani, és ha a fogyatkozás elég világos lesz, szabad szemmel is látható lesz majd a sejtelmes, sötét, vöröses-barnás holdkorong.
Már hajnalban érdemes kémlelni az eget augusztus 20-án
Három bolygó, a Hold és több fényes csillag, valamint csillaghalmaz kerül közel egymáshoz augusztus 20-án hajnalban – tájékoztatott augusztus 18-án a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A ritka jelenség megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is tökéletesen látható lesz.
Ez a ritka égi jelenség megéri a hajnali felkelést
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető.
Érdemes lesz hajnalban kelni: különleges égi jelenséget láthatunk
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként ötven-hetven hullócsillaggal – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön. Az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.
Bebizonyították: egy bolygónak is lehet halálvágya
Önpusztító planétát fedeztek fel csillagászok a Cheops svájci űrteleszkóp segítségével – közölte az ESA európai űrkutatási hivatal.
A halvány üstökösök nyomába eredtek a magyar kutatók
Év végén kezdi meg működését a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb csillagászati kamerájával, amely tíz évig kémleli majd a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
A Mars és a Regulus násza a nyári égbolton
Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az Oroszlán-csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
Kisbolygók nagy titkai tárulnak fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Magyar felfedezésű, becsapódó kisbolygókból megmaradt meteoritdarabokból látható kiállítás a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában.
Sokkal hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt hittük
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.