csillagászat
A hét utolsó napján teljesen elfogy majd a hold
Teljes holdfogyatkozás lesz megfigyelhető szeptember 7-én, vasárnap. A különleges égi jelenség nyolcvankét percig fog tartani, és ha a fogyatkozás elég világos lesz, szabad szemmel is látható lesz majd a sejtelmes, sötét, vöröses-barnás holdkorong.
Már hajnalban érdemes kémlelni az eget augusztus 20-án
Három bolygó, a Hold és több fényes csillag, valamint csillaghalmaz kerül közel egymáshoz augusztus 20-án hajnalban – tájékoztatott augusztus 18-án a Svábhegyi Csillagvizsgáló. A ritka jelenség megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is tökéletesen látható lesz.
Ez a ritka égi jelenség megéri a hajnali felkelést
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető.
Érdemes lesz hajnalban kelni: különleges égi jelenséget láthatunk
A Perseidák meteorraj augusztus 12-én hajnalban éri el maximumát, óránként ötven-hetven hullócsillaggal – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtökön. Az obszervatórium augusztus 9-től több napon át különleges csillagászati programokkal várja a látogatókat.
Bebizonyították: egy bolygónak is lehet halálvágya
Önpusztító planétát fedeztek fel csillagászok a Cheops svájci űrteleszkóp segítségével – közölte az ESA európai űrkutatási hivatal.
A halvány üstökösök nyomába eredtek a magyar kutatók
Év végén kezdi meg működését a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium a világ legnagyobb csillagászati kamerájával, amely tíz évig kémleli majd a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról. Az égboltfelmérésben magyar kutatók is részt vesznek.
A Mars és a Regulus násza a nyári égbolton
Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az Oroszlán-csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
Kisbolygók nagy titkai tárulnak fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Magyar felfedezésű, becsapódó kisbolygókból megmaradt meteoritdarabokból látható kiállítás a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában.
Sokkal hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt hittük
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.
Új időszámítás kezdődött XIII. Gergely naptárreformjával
Négyszáznegyven éve, 1585. április 10-én halt meg XIII. Gergely, a 226. római pápa. A katolikus megújulás egyházfőjének nevéhez fűződik a papképzést biztosító kollégiumok felállítása, és uralkodása alatt zajlott le Franciaországban a hírhedt Szent Bertalan éjszakája. Neve mégis azért a legismertebb, mert 1582-ben ő vitte keresztül a régóta esedékes naptárreformot, összhangba hozva az addig használt Julián-naptárt a csillagászati megfigyelésekkel.
Pille, Puli és a tartalék űrhajósok élete Kelenföldön
Csillagászat, űrkutatás és űrhajósok április 12-én a XI. kerületi Műszaki Tanulmánytárban. Az első ember űrutazásának 64. évfordulóján retró diavetítéssel, Lego-űrvonatokkal és -űrhajókkal, távcsöves napfoltfigyeléssel, naprendszer tematikájú workshoppal, valamint az űrhajósok életéről, az űrkutatás magyar műszereiről és a csillagászat kialakulásáról szóló előadásokkal ünnepelhetnek a gyermekbarát program keretében.
Jókai akár még a világvégét is elhozhatja egyszer?
Csillagászaink felnéztek az égre és megpillantották Jókait – persze nem szabad szemmel vették észre a kutatók 2003-ban a később 90370 Jókaimórra keresztelt kisbolygót, hanem több csillagászati felvétel együttes elemzésével fedezték fel az űrobjektumot. Sárneczky Krisztián csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgálóban mesélt stábunknak az égitestről, a 19. századi értelmiség és a csillagászat kapcsolatáról, valamint arról, mi köze volt Jókainak az űrvizsgálathoz.
Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel
Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.
Fényévnyi türelemmel készülnek a legjobb asztrofotók
Hogyan lehet egyetlen fotóba sűríteni a végtelent? A Csillag-Képek kiállítás az univerzum szabad szemmel láthatatlan műalkotásait mutatja be.