Hírmozaik – április 8.
Újabb látványos üstököst láthatunk az égbolton, elindult a pályázás az Ezüstgerelyre, Madrid nem adja kölcsön a híres Picasso-képet – hírösszefoglalónk.
Költészetnapi könyvbemutató a József Attila Színházban
A József Attila Színház április 10-én 17 órától mutatja be a Csókol, Attila drámapályázat nyertes műveiből készült kötetet. A magyar költészet napjához kapcsolódó könyvbemutató különleges alkalmat kínál arra, hogy a közönség élőben is találkozzon a díjazott alkotások szerzőivel.
A József Attila Színház a költő születésének 120. évfordulójához kapcsolódva hirdette meg a Csókol, Attila című nyílt drámapályázatot azzal a céllal, hogy új, eredeti kortárs magyar művek szülessenek a költő életéhez, gondolkodásához és örökségéhez kapcsolódva. A kezdeményezés kiemelt szándéka az volt, hogy a középiskolás és fiatal felnőtt korosztály számára is közelebb hozza a költő világát és életművének fontos kérdéseit. A pályázat díjazott alkotásai közül Paál Zsolt: A küszöb, Fazekas Máté Bence: Nincs bocsánat, Cselenyák Imre: Én már ködből, csöndből vagyok és Varga Lóránt: Nem én kiáltok című művei kerültek a most bemutatandó kötetbe.
A könyvbemutató moderátora Kemény András lesz, aki beszélget a szerzőkkel, miközben a József Attila Színház művészei részleteket olvasnak fel a kötetben szereplő darabokból. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Rákóczi-emlékkonferencia az MTA dísztermében
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából április 10-én nemzetközi emlékkonferenciát rendez az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A rangos tudományos esemény célja, hogy átfogó képet nyújtson a fejedelem életéről, politikai és történelmi szerepéről, valamint a fejedelem máig élő kultuszának európai jelentőségéről.
A konferenciát Szeiler Erika, az Ifj. Gróf Andrássy Gyula Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitja meg. A délelőtti és délutáni szekciókban neves hazai és nemzetközi kutatók tartanak előadásokat, a konferencia záróakkordjaként pedig Hermann Róbert történész szólal fel. A témák között szerepel a Rákóczi család története, a szabadságharc közjogi és hadtörténeti vonatkozásai, valamint a korszak vallási és nemzetközi összefüggései. A délutáni program előadásai a fejedelem jogpolitikáját, emigrációját és nemzetközi kapcsolatrendszerét vizsgálják, a zárószekció pedig a Rákóczi-kultuszra, a fejedelem relikviáira és az őt ábrázoló alkotásokra, valamint a borsi Rákóczi-kastély nemzeteken átívelő kulturális jelentőségére fókuszál.
A sport láthatatlan energiáját keresi az Ezüstgerely Művészeti Pályázat
Budapest idén is nagy nemzetközi sportesemények helyszíne lesz: májusban az UEFA Bajnokok Ligája-döntőnek, szeptemberben az Atlétikai Világdöntőnek ad otthont. A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet által Hazai pálya – a közös energia tematikával meghirdetett Ezüstgerely Művészeti Pályázat célja ezért a szurkolói élmény, a közösséggé formálódás ábrázolása. A kiíró olyan fotóművészeti és grafikai alkotásokat vár, amelyek ezt az energiát ragadják meg és teszik láthatóvá azt a kapcsolatot, amely a nézőket és a sportolókat egyetlen közösséggé formálja.
Az Ezüstgerely Művészeti Pályázatban a kortárs művészeti közösség megszólítása és a fiatal alkotók támogatása érdekében szakmai együttműködő partnerként vesznek részt a művészeti képzés meghatározó intézményei. A pályázaton csak a www.ezustgerely.hu oldalon regisztrálva lehet részt venni, a pályamunkák négy kategóriában nyújthatók be: amatőr fotó, professzionális fotó és fotósorozat, valamint grafika.
Az összdíjazás 8,7 millió forint, a legjobb alkotások pedig nyilvános kiállításon szerepelnek majd. Az alkotások beadási határideje: 2026. október 30.
Újabb látványos üstököst csíphetünk el az égbolton
A C/2026 A1 (MAPS) napsúroló üstökös után a C/2025 R3 (PANSTARRS) várhatóan április elején éri el azt a fényességet, amikor már akár szabad szemmel is meg lehet pillantani, április közepén pedig a csóvája is jól látható lesz akár egyszerű kézi távcsővel is.
A Pan-STARRS égboltfelmérő program által felfedezett C/2025 R3 (PANSTARRS) üstökös április 19-én éri el a Naphoz legközelebb eső pontját, más néven perihéliumát – írja szerdai közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Magyarországról azonban az ezt megelőző, április 10-e és 15-e közötti napokban lesz a legjobban megfigyelhető. Ebben az időszakban négy magnitúdó körüli fényességet érhet el, ami sötét égen már szabad szemmel is megpillantható. Csóvája néhány fok hosszúságú lehet, így hagyományos kézi távcsővel már jól kivehető, látványos üstökösformát mutathat.
Az üstökös végig a hajnali égbolton látszik, a napközelséghez közeledve egyre alacsonyabbra kerül a horizonton, így április 19-én már csak nagyon alacsonyan, világosodó égbolton figyelhető meg, leginkább binokulárral teljesen nyílt, tereptárgyaktól mentes keleti látóhatáron.
A két tavaszi üstököshöz kapcsolódva a Svábhegyi Csillagvizsgáló országos edukációs kampányt indít általános iskolás diákok számára, hogy minél többen megismerhessék a Naprendszer különös vándorait.
A program középpontjában egy rövid, közérthető oktatóvideó áll az üstökösökről, amelyből a diákok megtudhatják többek között, hogy miből állnak ezek az üstökösök, honnan érkeznek a Naprendszer belső vidékeire, és miért alakul ki jellegzetes csóvájuk. A kezdeményezés célja, hogy a diákok és a nagyközönség figyelmét is felhívja az ilyen ritka égi jelenségekre, és közelebb hozza a csillagászat világát a fiatalokhoz.
A felhívásról bővebben a Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán lehet tájékozódni.
Nemzetközi pályázatot hirdetett a HUN-REN kutatóintézeti főigazgatói posztokra
A szervezet közleménye szerint a hálózat tizenhárom kutatóintézetének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend alapján – 2026 végén lejár, az új főigazgatók kiválasztása pedig első alkalommal nemzetközi pályázati eljárás keretében történik.
Mint írják, a folyamat a HUN-REN megújulási stratégiájának egyik kiemelt mérföldköve, célja pedig, hogy a jövőben is kiemelkedő tudományos és vezetői teljesítményt nyújtó szakemberek irányítsák az intézményeket.
A HUN-REN a pályázatokra nemzetközileg elismert magyar és külföldi kutatók jelentkezését várja, akik jelentős tudományos eredményekkel és intézményvezetői tapasztalattal rendelkeznek. A kinevezett főigazgatók legkésőbb 2027. január 1-jéig veszik át az intézmények irányítását.
A román kulturális miniszterrel kötött együttműködési megállapodást a KIM
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője és Demeter András, a román kulturális miniszter Gödöllőn írta alá az együttműködési nyilatkozatot – tudósít az MTI.
Mint a tárcavezető mondta, a keretmegállapodás révén, a két nemzet kulturális együttműködésével olyan hidak épülhetnek, amelyek a másik tiszteletét, megbecsülését erősítik.
Demeter András, Románia kulturális minisztere az egymás megismerését és a megismertetését erősítő folyamatok fontosságáról szólt. Reményét fejezte ki, hogy „a kultúra ne pusztán az események láncolata, hanem élő jelenlét maradjon valamennyiünk életében”.
Madrid nem adja ki a híres Picasso-festményt
Károsodás veszélye miatt ellenzi Pablo Picasso világhírű, Guernica című festményének elszállítását egy időszaki kiállításra a madridi Zsófia királyné Múzeum – írja az MTI.
Az autonóm baszk tartományi kormány néhány hete kereste meg a központi spanyol kormányt azzal, hogy Guernica város náci bombázásának kilencvenedik évfordulója alkalmából adja kölcsön a műalkotást egy idén októbertől jövő júniusig tartó kiállításra a bilbaói Guggenheim Múzeumnak.
A kulturális miniszterhez intézett megkeresés szerint „ennek a gesztusnak nagy szimbolikus értéke lenne”, és hozzájárulna „a történelmi emlékezet erősítéséhez”.
A Zsófia királyné Múzeum műszaki jelentése viszont határozottan ellenzi az alkotás áthelyezését, arra hivatkozva, hogy a kép „formátuma, elemeinek jellege és konzervált állapota, valamint az idők során elszenvedett számos sérülés különösen érzékennyé teszi”, és a szállítás során keletkező rezgések „új repedéseket és a festékréteg elvesztését, valamint a tartószerkezet szakadását okozhatnák”.
Az intézmény indoklásához csatolt egy jegyzéket is azokról a kép kölcsönzéséről szóló kérelmekről, amelyeket az elmúlt években elutasítottak a festmény állapotára hivatkozva.
A spanyol polgárháború borzalmait bemutató, mintegy nyolc méter magas és három és fél méter széles kubista festményt az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonjában láthatta először a nagyközönség. A következő években az alkotást számos európai városban, például Oslóban, Koppenhágában, Stockholmban, Londonban és Liverpoolban is kiállították.
A második világháború kitörése után Picasso úgy döntött, hogy a festmény a New York-i Modern Művészetek Múzeumának gondozásában marad, amelyet Francisco Franco tábornok győzelme miatt határozatlan időre meghosszabbított, ám a műalkotást ez idő alatt bemutatták a világ számos országában.
A festmény 1981-ben tért vissza Spanyolországba, és több mint harminc éve a Zsófia királyné Múzeumban látható.
Címlapfotó: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja (1712). Forrás: Wikipedia
