f39e28a6-7544-4243-a8e0-7222f0d03357.jpg

Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.

A közlemény szerint a minden év április 22. táján vissza-visszatérő meteorraj mérsékelten sűrű hullócsillagzápora kedd hajnalban figyelhető meg a legjobban. Ekkor óránként akár tíz hullócsillag is megjelenhet az égbolton, amelyek között tűzgömbök is előfordulhatnak.

A meteorraj forrásaként az 1861-ben a Nap közelében járt Thatcher-üstököst azonosították, amely 417 év alatt kerüli meg a Napot.

A meteorraj nevét a Lyráról (Lant) kapta, mivel ez a csillagkép helyezkedik el a horizont felett a csillaghullás ideje alatt. A Lyridák az egyik legősibb ismert meteorraj: 2700 évvel ezelőttre sikerült visszavezetni a róla készült feljegyzéseket. Az időszámítás előtt 687-ből származó kínai feljegyzések szerint a rajnak különlegesen nagy volt az aktivitása, a meteorok az égboltról „úgy estek, akár az esőcseppek”.

A Lyridák meteorraj nagyjából hatvanévente a szokásoshoz képest sokkal magasabb aktivitást produkál, a következő ilyen „kitörés” 2042-ben várható. Az utolsó látványos kitörés 1982-ben volt.

A meteorzápor megfigyelésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfő estére észlelési programmal is készül, melynek részleteiről az intézmény honlapján lehet tájékozódni.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – október 27.

Új földközeli kisbolygót fedezett fel egy magyar amatőr csillagász, Tudományünnep a Magyar Tudományos Akadémián, először lép fel Magyarországon a világhírű Wagner-tenor.

Tíz éve megjósolt csillagászati jelenség bizonyítékait találták meg az ELTE kutatói

A tudósok mintegy százezer kvazár adatainak elemzésével bizonyítékot találtak arra, hogy a galaxisok közepében található szupernagy tömegű fekete lyukak egy része a keletkezésük után kilökődött a helyéről.

Ő mérte az égboltot. Én meg néztem – Csillagok a magyar irodalomban

Míg a tudomány próbálta centire (vagy legalábbis fényévre) kimérni az űrt, a magyar irodalom nagyjai inkább arra használták a csillagokat, hogy a saját, nagyon is földi magányukat vagy éppen szerelmi bánatukat vetítsék rájuk.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.