Hírmozaik – október 27.
Új földközeli kisbolygót fedezett fel egy magyar amatőr csillagász, Tudományünnep a Magyar Tudományos Akadémián, először lép fel Magyarországon a világhírű Wagner-tenor.
Földközeli égitestet fedezett fel a magyar amatőr csillagász
Új, korábban ismeretlen földsúroló kisbolygót fedezett fel Maróti Tamás amatőr csillagász – írja az MTI a csillagaszat.hu hírportálra hivatkozva.
Ez a szakember nyolcadik felfedezése. Az október 13-án éjszaka észlelt aszteroidát a Kisbolygó Központ (Minor Planet Center – MPC) már másnap, az MPEC 2026-T244 jelű körlevelében hivatalosan is elismerte, és a 2026 TM77 ideiglenes jelöléssel látta el.
A nemzetközi csillagászati közösség 12 obszervatóriuma azonnal bekapcsolódott a felfedezés validálásába, majd a megerősítő méréseket beküldték az MPC-be, igazolva, hogy valós, kiszámítható pályával rendelkező égitestről van szó. Elek Tamás csillagász szintén megerősítő felvételt készített a kisbolygóról.
Az égitest a felfedezése idején mintegy 19 magnitúdó fényességű volt, és 20 ívmásodperc/perc látszólagos sebességgel haladt. Pályájának dőlésszöge 7,77 fokot zár be a Föld keringési síkjával. Az eddigi adatok alapján az objektum 2,86 év alatt kerüli meg a Napot.
A felfedezett égitest egy Apollo-típusú kisbolygó, amely a földközeli objektumok egyik legnépesebb és legfontosabb csoportja. Fő jellemzőjük, hogy pályájuk keresztezi a Földét.
Új vezető a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén
Miklós Dezső, az intézet eddigi főigazgató-helyettese látja el a főigazgatói feladatokat október 22-étől, miután az intézet korábbi vezetőjét, Stipsicz Andrást a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökévé választották.
Az MTI szerint Miklós Dezső munkáját felkért főigazgató-helyettesként Böröczky Károly, az Erdős Központ igazgatója segíti.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete október 12-én választotta elnökké Stipsicz Andrást, aki tisztségét október 22-től tölti be. Kinevezése átmeneti időszakra, a HUN-REN-t szabályozó törvény tervezett módosításáig és a nyílt pályázati eljárás lezárásáig szól.
Miklós Dezső, a főigazgatói feladatokkal megbízott főigazgató-helyettes legfontosabb feladata a Rényi Intézet folyamatos és zavartalan működésének biztosítása, a kutatómunka feltételeinek fenntartása, valamint az intézet szakmai és szervezeti érdekeinek képviselete lesz az átmeneti időszakban.
A szakember 1982 óta dolgozik a Rényi Intézetben, ahol 1996 óta lát el tudományos vezetői feladatokat, emellett évtizedekig támogatta az intézmény több korábbi vezetőjének munkáját.
Először lép fel Magyarországon a világhírű Wagner-tenor
A világ vezető Wagner-tenorjai között számontartott Andreas Schager 2026. november 15-én először lép fel a Magyar Állami Operaházban. A Sztárestek zongorával sorozatban Schumann A költő szerelme című dalciklusa, Richard Strauss dalai és Wagner operáinak részletei is elhangoznak az elismert énekes előadásában – adta hírül a Magyar Állami Operaház.
Mint írják, Andreas Schager pályája operettszerepekkel és Mozart-operákkal indult, majd fokozatosan teljesedett ki Wagner- és Strauss-művek hőstenorszerepeiben. A világ vezető operaszínpadain énekelte többek között Siegmundot, Siegfriedet, Tannhäusert és Parsifalt.
Schager operaházi debütáló estje első felében Schumann A költő szerelme című dalciklusa szólal meg. A Heine verseire komponált, tizenhat dalból álló mű a szerelem reményétől a csalódásig követi lírai hőse útját; a dalokban a zongora nemcsak kíséri az énekszólamot, hanem önállóan is továbbviszi a történet érzelmi rezdüléseit.
A szerelem különböző arcait mutatja meg Richard Strauss négy dala is. A zeneszerző Schager pályáján ugyancsak meghatározó: az Ariadné Naxoszban Bacchusát és Az árnyék nélküli asszony Császárát Berlinben, utóbbit Bécsben is alakította. A most elhangzó dalok Strauss bensőségesebb világába engednek betekintést.
Az estet záró Wagner-válogatás a hőstenori repertoár lírai és drámai gazdagságából ad ízelítőt: a Lohengrin Grál-elbeszélése felfedi a titokzatos lovag kilétét, a Rienzi imájában a bukás fenyegette hős kér égi segítséget, A walkür Tavaszi dalában pedig Siegmund a természet újjászületésében saját ébredő szerelmére ismer.
Schager partnere az esten Donka Angatscheva zongoraművész, aki szólistaként és kamarazenészként egyaránt rendszeresen lép fel a világ vezető koncerttermeiben, a Bösendorfer művésze tavaly óta a bécsi Nemzetközi Chopin Társaság elnöke is. Lidia Baich, a bécsi MUK hegedűprofesszora ugyancsak rendszeres szólistája a világ vezető szimfonikus együtteseinek, egyben több mint egy évtizede a magánéletben is a világhírű tenor partnere.
A két hangszeres művész önálló produkciókkal is készül: közösen szólaltatják meg Schubert és Liszt Grand Duóit. A két darabot hasonló címük mellett a hangszerek egyenrangú, virtuóz párbeszéde is összeköti, melyekben az énekhangot felváltó hegedű viszi tovább a műsor dalokat idéző hangulatát.
Tudományünneppel zárul az MTA bicentenáriumi programsorozata
November 3-án Baka András köztársasági elnök köszöntőjével veszi kezdetét a Magyar Tudományos Akadémia Jubileumi Tudományünnepe. Az esemény az MTA kétszázadik évfordulójához kapcsolódó, kétéves programsorozatot zárja le.
A Szabadság és tudomány mottót viselő, november 13-ig tartó rendezvénysorozat változatos ismeretterjesztő programokkal várja az érdeklődőket. A rendezvények ingyenesen látogathatóak, de regisztrációhoz kötöttek – írja az MTI.
November 3-án Rainer M. János akadémikus tart ünnepi előadást 1956 a történetírásban – kísérlet számvetésre címmel, valamint átadják a 2026. évi Eötvös József-koszorúkat és tudományos díjakat. Aznap este a Tudományünnep+ sorozat első alkalmán Gyáni Gábor, Pléh Csaba, Vásárhelyi Mária és Závada Pál beszélget arról, hogyan lesz a különböző tapasztalatokból, családi történetekből és értelmezésekből társadalmi emlékezet.
November 5-én a Tudomány és Parlament – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések című rendezvényen kutatók és döntéshozók beszélgetnek. November 6-án Pálfi György antropológus mutatja be a mohácsi tömegsírok feltárásának legfrissebb eredményeit. Ugyanaznap a Nők a tudományban programblokk előadásai a nők tudományos előmenetelével foglalkoznak.
A Tudományünnep+ további estjein a magyar oktatás jövője, az esélyegyenlőség és a tanulási stratégiák mellett a mesterséges intelligencia környezeti hatásai és villamosenergia-igénye kerülnek napirendre.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia november 9-ei programjainak középpontjában az irodalom, a művészet és a tudomány áll. Az eseményen Kiss László csillagász Jókai Mór csillagászatáról, Csorba László történész az Akadémia-eszméről, Imre Flóra költő, klasszika-filológus Arany János Buda halála című művének klasszika-filológiai hátteréről, Kovalik Balázs rendező pedig a tudomány operában való megjelenéséről tart előadást. Délután írók és költők beszélgetnek művészet és tudomány kapcsolatáról.
Részletes program és regisztráció itt.
