LENTE_GABOR_CSV_1.jpg

Hírmozaik – november 17.

Lente Gábor lett az év ismeretterjesztő tudósa, különleges bolygóegyüttállást figyelhetünk meg novemberben, megnyitják Traianus császár római könyvtárát.

Magyar költő és dél-koreai műfordító kapja a Balassi-kardot

Péntek Imre költő és Kim Kuszul dél-koreai műfordító veheti át 2027 februárjában a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot – tájékoztatta Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke az MTI-t.

Péntek Imre József Attila-díjas, babérkoszorús költő az irodalmi élet ismert alakja. A 84 éves alkotó első verseskötete 1974-ben jelent meg Éjféli pályaudvar címmel. Számos könyvet szerkesztett, 2025-ben drámakötettel jelentkezett Viaszrózsák egy szerelemre címmel. Pályáját a díjátadón Agócs Sándor Balassi-kardos költő méltatja.

Kim Kuszul emeritus professzor, a Hjopszung Egyetem oktatója, a Changwon KC Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Szervezőbizottságának tagja sok éve foglalkozik a magyar irodalommal, a magyar kultúrával. A Balassi Kard Művészeti Alapítvány kérésére fordított anyanyelvére Balassi-verseket, amelyek egyikét a kard átvételekor mutatja be. Munkásságát és a magyar irodalomhoz való kapcsolódását Pál Dániel Levente író, költő, szerkesztő, műfordító, a dél-koreai művész verseinek magyar nyelvre fordítója vázolja a Bálint-napi kardceremónián.

Az elismerést hagyományosan Bálint napján, Budapesten nyújtják át, 2027-ben 31. alkalommal. Az eltelt harminc évben harminckét magyar költő és huszonöt külföldi műfordító vehette át az elismerést. Ez az egyetlen magyar díj, amely mind az öt kontinensre eljutott.

A Pécsi Tudományegyetem oktatója lett az év ismeretterjesztő tudósa

Lente Gábor professzor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója vehette át idén az év Ismeretterjesztő tudósa kitüntető címet, melyet a Tudományos Újságírók Klubja ítél oda minden évben annak a kiváló tudósnak, aki az adott évben a saját tudományterületén és a tudományos ismeretterjesztésben egyaránt kiemelkedőt alkotott.

A díj november 17-i ünnepélyes átadóján elhangzott, hogy Lente Gábor hosszú évek óta kiemelkedő színvonalon végez tudományos ismeretterjesztő tevékenységet a hagyományos és a közösségi médiában, ismeretterjesztő könyvek szerzőjeként, illetve különböző tudománykommunikációs rendezvényeken.

A díj odaítélésénél minden bizonnyal sokat nyomtak a latba a folyóiratokban elhelyezett cikkei és önálló, valamint társszerzős könyvei, amelyek azt elemezték közérthető módon, hogy az irodalomban miként jelenik meg a kémia mint tudomány. Emellett ő a Metaverzum Médiaműhely vezető kutatója, és egyike annak a hét szerzőnek, akik a közelmúltban megjelent, Harry Potter-ihletésű tananyagot megalkották. A mutáns mumus titka – Vegytani túlélőkészlet kezdő mágusoknak című könyv felsős általános iskolai tanulóknak készült, és a Harry Potter-könyvekben olvasható varázslatok segítségével hivatott elmagyarázni kémiai reakciókat és kísérleteket. A Dűne univerzumába helyezett ismeretterjesztő könyvéről épp a napokban kérdeztük interjúnkban.

Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj egyik velejárója, hogy az elismert tudósról elneveznek egy kisbolygót. Így most már létezik a világűrben egy Lentegábor kisbolygó, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió, a Tudományos Újságírók Klubja és a kisbolygó felfedezője, Sárneczky Krisztián választott ki, és mindeddig a 306191. kisbolygó nevet viselte.

Traianus feltárt fóruma Rómában 2020 decemberében. Fotó: Angelo Carconi / MTI / MTVA
Traianus feltárt fóruma Rómában 2020 decemberében. Fotó: Angelo Carconi / MTI / MTVA

Megnyitották a látogatók előtt Traianus császár római könyvtárának csarnokát

A Forum Romanumot övező császárfórumok újabb részét tették látogathatóvá Traianus császár könyvtára csarnokának megnyitásával – adja hírül az MTI. A nagyközönség első alkalommal láthatja a Traianus császárról elnevezett fórumhoz tartozó ókori könyvtár maradványait, amelyek a tudósok és régészek számára is rendkívüli leletnek számítanak.

A mai Piazza Venezia tér oldalában található császárfórum elsősorban Traianus diadaloszlopáról ismert. A könyvtár a diadaloszlop közelében épült és Kr. u. 112-ben nyílt meg görög és latin nyelvű irodalmi alkotásokkal, hivatalos dokumentumokkal és jogi iratokkal. A latinul Bibliotheca Ulpia néven ismert könyvtár nyugati szárnya látogatható mostantól: föld alatti csarnokról van szó, mivel az épület az évezredek során a mai talajszint alá került. A csarnokot sokáig régészeti raktárhelyiségként használták. A muzeális térré való átalakításhoz több mint 1,7 millió euróra volt szükség, amelyet Róma a Covid-világjárvány utáni helyreállítási csomagból fedezett.

A császárkor végével a könyvtár épülete pusztulásnak indult, majd feledésbe merült, maradványain új épületeket húztak fel. A könyvtárcsarnok megőrizte eredeti, színes márványpadlózatának egy részét, amely modern megvilágítást kapott. A kiállított leletek között látható a bejárati oszlopcsarnok egyik oszlopfője, a falfülkék márványdekorációja és Traianus fórumának más díszítőelemei. Az egykori épületet multimédiás eszközök segítenek elképzelni.

Tanúi lehetünk a Mars, a Jupiter és a Regulus együttállásának

Ritkán megfigyelhető égi látványosságként a Mars, a Jupiter és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus háromszög alakzatot formáz majd a hajnali égbolton. A három égitest együttállása november 22-én és 25-én is látványos, szabad szemmel és kézi távcsővel egyaránt észlelhető lesz – tájékoztat a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye nyomán az MTI.

November 22-én a három égitest közel egyenlő szárú, tompaszögű háromszöget alkot. A jelenséget hajnali fél hat körül, a déli égbolton, mintegy 55 fokkal a horizont fölött lehet megfigyelni. A háromszög jobb csúcsán a fényesen ragyogó Jupiter, tőle balra a vöröses Mars, a bal alsó csúcson pedig a kékesfehér Regulus látszik majd. November 25-én hajnalban a három égitest már derékszögű háromszöget rajzol ki az égen. Ekkor a Mars a háromszög bal oldalára kerül, és a Regulushoz is közelebb látszik majd, mintegy 1,8 fokkal lesz alatta.

A mostani együttállás különlegessége, hogy a Mars, a Jupiter és a Regulus hasonló közelségben legközelebb 2062. szeptember 28-án lesz látható ismét az égbolton. Akkor a három égitest még szorosabb alakzatot alkot majd, de alacsonyabban helyezkedik el a hajnali égbolton.

A különleges jelenség alkalmából a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó hajnali észlelőprogramot szervez, amelyen szakértő csillagászok vezetésével, távcsöveken keresztül a Mars, a Jupiter, valamint a Vénusz és a Merkúr is megfigyelhető lesz. A programról további információ a csillagvizsgáló honlapján található.

Nyitóképünkön dr. Lente Gábor. Fotó: Csiki Vivien / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Szent Lászlóhoz tartozhatott a mezőkövesdi plébánián talált csonttöredék

A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu című kerekasztal-beszélgetésen ismertették november 16-án az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában.

Pásztor Erzsi, Máté Gábor és Krasznahorkai László is Budapest díszpolgára lett

Budapest létrejöttének évfordulóján, november 17-én adták át az elismeréseket azoknak az embereknek, akik kiemelt szerepet töltenek be a város életében, kiemelkedő teljesítménnyel bírnak, valamint aktívan tettek Budapest fejlődéséért.

És neked van már dedikált Krasznahorkai-köteted?

Ha nincs, akkor december 10-én beszerezheted a Nobel-díjas író valamennyi könyvét a Puskin moziban, ahol Krasznahorkai László dedikálni is fog. November 17-én indul az eseményre a jegyelővétel.

Finta László először csak bőrműhelyt szeretett volna, aztán az egyik legfontosabb művészeti térré nőtte magát a Nyitott Műhely

Életének 62. évében elhunyt Finta László kulturális szervező, a budapesti Nyitott Műhely alapítója. A kulturális rendezvénytér határozatlan ideig zárva tart.