Uralkodása idején István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tekintette kiemelt ünnepnek: ezen a napon tartott törvénykezést a Fehérvárra összehívott királyi tanáccsal és 1038-ban, halálos ágyán szintén Nagyboldogasszony ünnepén ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának. A Szent László vezette szabolcsi zsinat 1092-ben rendelte el augusztus 20-a ünneplését: ez volt István király oltárra emelésének napja, mely egyben szentté avatását is jelentette. A középkor folyamán az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, de a kultusz a török hódoltságra elveszítette az Árpád-ház idején fontos dinasztikus erejét.

Budapest_St._Stephens_Day_fireworks

 

XI. Ince pápa 1683-ban kiterjesztette az egész egyházra István király tiszteletét, majd 1686-ban, Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. XIV. Benedek pápa rendelkezése nyomán 1771-ben ? sok más nappal együtt ? Szent István ünnepe is kikerült a kalendáriumból, de Mária Terézia szinte azonnal nemzeti ünnepnek minősítette augusztus 20-át, és Raguzából Bécsbe hozatta a Szent Jobbot, melyet Győrön és Pannonhalmán keresztül vittek Budára. Az ereklyét közszemlére állították, de ünnepi körmenetet először csak 1818-ban tartottak, melyet 1945-ig a budai várban rendeztek.

 

Az 1848-as szabadságharc leverésétől 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. Az enyhülést követően ismét megtarthatták az ünnepet, sőt 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Ezekben az években már százezres tömeg érkezett a fővárosba az ünnepi körmenetre, és az azt követő Szent István-napi vásárra.

DSZZS20140820011

 

A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki: lehetőséget adott a területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott magyarságnak a Szent István-kori Magyarország visszaállítására való emlékezésre. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással, a néphagyományok ápolásával és 1927 óta az ünnepi tűzijátékkal. Ebben az időszakban vált a nemzeti egység jelképévé, a magyarság egyetemes ünnepévé augusztus 20-a, melyet már nemcsak az anyaországban és közvetlenül a határon túl ünnepeltek, hanem a messze kivándorolt magyarok is. Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe foglalta a király ?dicső emlékének megörökítését?.

 

A második világháború alatt a tűzijáték megrendezése szünetelt. Mintegy félmillió résztvevővel és Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a Szent Jobb-körmenetet a Bazilikától a Hősök teréig 1947-ben, amelyet a következő évben a kommunista diktatúra kiépülésével betiltottak. Megszüntették az ünnep egyházi és nemzeti jellegét, de nem törölték el teljesen, csupán a tartalmát változtatták meg: először az új kenyér ünnepének nevezték, majd a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánították.

 

Az ötvenes évek elejétől a programok egyre inkább elmaradtak, és elsősorban lelkes sztahanovistákról és termelési versenyekről számolt be a sajtó. A tűzijátékot 1954-től április 4-én rendezték meg, és a helyszínt is áttették a Gellért-szobortól a Citadellára. Az 1956-os forradalom után mindenféle pirotechnikai eszköz használatát betiltották, így a tűzijáték megszűnt. Ebben az időszakban kezdődött a művészek és más kiválóságok ünnepi kitüntetésének szokása, amely azóta is fennmaradt. A Kádár-korszak alatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege: ekkor tartottak először vízi és légi parádét a hadsereg, a légierő és a MAHART (Magyar Hajózási Zrt.) részvételével.

Bem_rakpart_a_Csalogany_utca_torkolatatol_augusztus_20-i_legiparade._Fortepan_8976

 

A rendszerváltás után, 1989-től vált újra lehetővé a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál, 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés törvényben emelte hivatalos állami ünneppé az államalapító Szent István napját.

 

Forrás: Wikipédia/augusztus20.kormany.hu/Kultúra.hu

Fotó: Wikipédia/augusztus20.kormany.hu