Az első világháború időszakában játszódik a vérfagyasztó képregény.

Vajon mit ér a huszáros roham, a lovassági szablya, az emberes helytállás, amikor boszorkányokkal, lidércekkel és mindenféle mesebeli szörnyalakkal kell megküzdeni? Ezen a kérdésen kezdett elmélkedni bő három évvel ezelőtt két lelkes és igen fantáziadús fiatalember, Varga Bálint Bánk és Tuli Krisztián. A fantáziálgatásból ötletbörze kerekedett, majd megszületett Az utolsó előtti huszár vérfagyasztó története. Hogyan lett a képtelen elgondolásból képes mesesorozat? Erről beszélgettünk a képregény írójával, Varga Bálint Bánkkal.

A történet az első világháború idején, egy paranormális ügyekkel foglalkozó titkos huszárszervezettel, a Fekete mentésekkel foglalkozik. Miért éppen ezt a történelmi környezetet választottátok?

Úgy éreztük, hogy ez egy méltatlanul kiaknázatlan téma és éra. Itt általában véve a huszárság intézményére gondolok, de azon belül is különösen izgalmasnak tartottuk a huszárok alkonyát, azaz az első világháború időszakát.

Nagyon egyedi képregényt hoztatok össze. Van benne történelem, népmese, horror, steampunk… Ezt hogyan találtátok ki?

Magától épült fel, mivel Krisztián és én is hasonló dolgokat szeretünk. A történelem adott volt, de közben mindketten rajongunk a magyar mondavilágért és népmesékért, valamint a fantasztikumért, így az elegy szinte már adta magát. Őszintén meglepett minket, hogy ilyen irányból még nem nagyon nyúlt senki a témához. Megtettük hát mi, és szerencsénkre úgy tűnik, ez a fura elegy érdekli is az olvasókat.

Van ebben a tekintetben munkamegosztás? Ki hozza a népmesei elemeket, ki a világháborús történeteket, ki felelős a horrorelemekért?

A történelmi rész inkább tőlem jön, legalábbis ami az ötletet illeti, de Krisztián az, aki aztán egészen mélyre ás és kutat, főképp a képi megjelenítés pontossága miatt. A népmesei rész is mindkét oldalról jön, ebből az irányból rengeteg ötletünk van, amit tudunk ütköztetni.

Különleges erénye a képregénynek, hogy a tartalmi ötletesség mellé formai eredetiség is társul. Ez tudatos döntés volt?

Szerencsére Krisztiánnak fantasztikus érzéke van hozzá, hogy egyszerű, de mégis részletgazdag és mindenekelőtt egyedi képeket alkosson. Félig volt tehát tudatos, először magától jött, amiben aztán felismertük, hogy mi a jó és mi a rossz, és a jó elemeket domborítottuk ki erősebben.

Hogyan találtatok egymásra?

Furcsa mód a képregényeken keresztül. Azért mondom, hogy furcsa mód, mert egyébként egy városban tanultunk, mindketten zenekarban játszottunk (mindketten gitáron), sőt még közös fellépésünk is volt, de valahogy sosem alakult ki köztünk szorosabb barátság. Évekkel később, amikor Krisztián már Budapesten élt, a Hegy című képregényprojekt kapcsán kezdtünk újra beszélgetni, amit aztán egy ideig rajzolt is, mielőtt belevágtunk volna a huszárok történetébe.

Ugyancsak eredeti megoldás, hogy – ha jól tudom – közösségi finanszírozással vágtatok bele a projektbe. Hosszú és aktív reklámsorozat előzte meg a megjelenést. Hogyan építettétek föl ezt a kampányt? Volt segítségetek?

A kampány felépítése és lebonyolítása volt talán a legnehezebb a képregénykészítésben. Rendkívül összetett és nehézkes folyamat, aminek millió aspektusa van – és ami millió módon mehet félre. Szerencsére sikerült ketten lebonyolítanunk, a kampány híre gyorsan elterjedt, szinte már-már vírusszerűen a neten, és hamar össze is jött a szükséges összeg. Végül a kampány ötszáz százalékos sikert ért el, amin néha máig elcsodálkozunk, de nagyon büszkék és hálásak vagyunk miatta.

Eddig hány kötete jelent meg a sorozatnak?

Egy kötet jelent meg, annak azonban többféle verziója.

Mit tartalmaznak az egyes füzetek?

A sima köteten kívül – ami az első részt tartalmazza 44 oldalon – egy nulladik epizóddal ellátott extra, valamint egy novellát és rengeteg kiegészítő tartalmat felmutató 188 oldalas rendezői kiadás is napvilágot látott. Ez utóbbi ráadásul kemény kötésben.

Akár a képregénybörzéken, akár az internetes felületeken nézem, úgy tűnik, komoly rajongótábora lett Az utolsó előtti huszárnak. Kapcsolatban vagytok velük, adnak ispirációkat, esetleg segítséget?

Nagyon aktív és nagyon lelkes követőtáborunk van. Sokszor kapunk rajongói rajzokat, sokan bombáznak minket ötletekkel, valamint van egy speciális támogatói körünk is a Patreonon keresztül, akikkel szorosabb együttműködésben vagyunk, és akik közül sokan mellékszereplőként meg is jelentek már a képregényben.

Társasjáték is tartozik a projekthez. Lesz más is? Úgy tudom, videójáték-fejlesztéssel foglalkozol. Lesz esetleg Utolsó előtti huszár videójáték? Gondolkoztok filmben vagy más nagyszabású tervben?

Sok a terv, és igen, felmerült már a videójáték és a film is. Egyelőre egyik sincs még fejlesztés/forgatás alatt, és nem is tudjuk, hogy biztosan lesz-e, de szerencsére érdeklődés még mindig van mindkét irányból, szóval bármi lehetséges. Az biztos, hogy szeretnénk a huszárok univerzumát a képregény világán kívülre is kiterjeszteni.

Mikor jelenik meg a következő rész? Mire számíthatnak a rajongók?

Idén. Sajnos egyelőre csak ennyit ígérhetünk. A Covid-járvány minket is erősen oldalba rúgott, nagyon sok tervünk dugába dőlt, Krisztiánnak új munkája van, és én magam is bőven el vagyok látva videójáték-fejlesztés terén. Az viszont biztos, hogy a projekt nem marad annyiban, továbbra is építeni fogjuk ezt a világot – ha kell, akkor miniepizódokkal enyhítve a várakozás fájdalmát.

Az interjú a Magyar Kultúra magazin 2022/2. számában jelent meg.